2013

Anonimizált határozatok

Pf.V.20.003/2013/3. szám
Nem minősül fogyasztói szerződésnek az élelmiszerbolt üzlet megvásárlása céljából – gazdasági tevékenység körében – megkötött kölcsönszerződés. E szempontból – és a végtörlesztés lehetőségének vizsgálatánál is – közömbös, hogy a kölcsönt az adós csak részben használta fel a szerződésben megjelölt gazdasági cél megvalósítása érdekében. Alkalmazott jogszabályok: 1996.évi CXII.tv. (Hpt.) 200/B.§.(1) és (8) bekezdése, Hpt.2.számú mellékletének III/4.pontja, Ptk.685.§.d/pontja

Gf.IV.20.007/2013/4. szám
A LÁTSZATON ALAPULÓ KÉPVISELET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Az ún. látszaton alapuló képviselet állapítható meg, ha a szerződéskötés (módosítás) körülményei megalapozták a vállalkozó olyan tartalmú következtetését, hogy a másik fél (megrendelő) tagja, illetőleg megbízottja a vállalkozási (építési-, szerelési) jogviszonyban jogosult az alperes képviseletében eljárni és jognyilatkozatokat tenni. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.220.§ (1) és (2)bekezdés

Gf.IV.20.017/2013/4. szám
FELSZÁMOLÁS – AZ ELJÁRÁST MEGELŐZŐEN KÖTÖTT ÜGYLETEK MEGTÁMADÁSÁRA (A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS VISSZAKÖVETELÉSÉRE) NYITVA ÁLLÓ SZUBJEKTÍV HATÁRITŐ MEGTARTOTTSÁGA VIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA A törvényben szabályozott perindítási határidők a felszámolóval szemben a munkája megszervezését illetően szigorú követelményeket támasztanak. Elvárható, hogy az adós iratait (illetve az adós gazdálkodását) a legrövidebb határidőn belül arra figyelemmel vizsgálja, hogy a törvényben biztosított perindítási lehetőségekkel élni tudjon. A jogalkotó a felszámoló kötelezettségeinek meghatározásával és a perindítás objektív és szubjektív határidejének meghatározásával nem kívánta parttalanná tenni a perindítási lehetőséget, hanem azt megfelelő időbeli korlátok közé kívánta szorítani (Csődtv. 40.§ (1) bekezdés).

Gf.IV.20.023/2013/4. szám
Ha az ún. fogadó önkormányzat az intézmény közös fenntartásáról megállapodás nélkül az általa fenntartott intézményben az ún. küldő önkormányzat illetékességi területén lakó gyermekek alapfokú óvodai, iskolai ellátását is biztosítja, a fogadó intézményt fenntartó önkormányzat a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megfelelően követelheti többletköltségeinek megtérítését. Alkalmazott jogszabályok: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. (Ötv) 8.§. (1)-(4) bekezdései, a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. tv. 86.§. (1) bekezdése, Ptk. 479.§. (1) bekezdése.

Pf.III.20.043/2013/4. szám
A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda tagjaként fejti ki tevékenységét – a végrehajtót terheli /Vht.236. § (1) bekezés, Ptk.349. § (1) bekezdés/.

Gf.IV.20.059/2013/4. szám
I.A vezető tisztségviselő helytállási kötelezettsége nem a ki nem elégített hitelezői követelések teljes összegére áll fenn, hanem csak arra az összegre, amellyel a társasági vagyon a vezető tisztségviselő felróható eljárása folytán csökkent. II.A vagyoncsökkenés nem a befolyt, de le nem könyvelt és nem igazolt módon felhasznált teljes vállalkozói díj bevétellel, hanem annak a vállalkozó tevékenység költségeivel csökkentett részével, azaz a nyereséggel azonosítható. Alkalmazott jogszabály: Cstv.33/A. § (1) bekezdése

Pf.V.20.064/2013/8. szám
AZ IGÉNY ELÉVÜLÉSÉNEK JELENTŐSÉGE A FEDEZETELVONÁS SZEMPONTJÁBÓL – A NYÚJTOTT ELLENSZOLGÁLTATÁS FEDEZETI ÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATA Nem csak annak van jelentősége, hogy felperes követelése a szerződés hatálytalanságának megállapítására irányuló per megindításáig elévült-e, hanem annak is, hogy fennállt-e még bírósági úton érvényesíthető igénye a hatálytalannak tekintett csereszerződés megkötésének időpontjában. A szerző fél rosszhiszeműsége körében vizsgálandó az is, hogy a általa nyújtott ellenszolgáltatás a hitelező kielégítésére egyáltalán alkalmas-e . /Ptk.203.§, 1/2011/VI.15./PK. Vélemény 5.pont /

Gf.II.20.087/2013/5. szám
A Ptk. bevezető rendelkezései között szabályozott alapelvek, így a jóhiszeműség és tisztesség követelménye, az együttműködési kötelezettség, valamint a joggal való visszaélés tilalma nem semmisségi, avagy megtámadhatósági okok, amelyekre hivatkozással a szerződés érvénytelensége megállapítása kérhető, azok esetleges sérelme jogszabályba ütközésre hivatkozással sem eredményezi a szerződés érvénytelenségét. A felmondás azonban – mint jogszabályban, illetve szerződésben meghatározott alanyi jog gyakorlása – bizonyos körülmények között joggal való visszaélésnek, így „érvénytelennek” minősülhet. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.5.§ (1) bekezdés, 4.§ (1) bekezdés 200.§ (2) bekezdés

Pf.I.20.093/2013/5. szám
KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE – TÁRSASHÁZ-TULAJDONNÁ ALAKÍTÁS – KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG A társasház tulajdonná történő átalakítás lehetősége csak kifejezetten erre irányuló kereseti – vagy viszonkereseti – kérelem esetén vizsgálható, de a tulajdonközösségnek az ilyen kereseti kérelemtől eltérő módon történő megszüntetéséhez az alperes(ek) viszontkeresetére nincs szükség (Ptk. 148.§ ).

Pf.I.20.108/2013/10. szám
ÁTJÁRÁSI SZOLGALOM ELBIRTOKLÁSSAL TÖRTÉNŐ MEGSZERZÉSE ILLETVE MEGSZÜNTETÉSE
I.Az elbirtoklással megszerzett telki szolgalom terjedelme a ténylegesen megvalósult szolgalomszerű használathoz igazodik.
II. A szolgalmi jog elbirtokolható (alapítható)akkor is ha a közútról több ingatlanon átvezető átjárást biztosít, ebben az esetben az uralkodó ingatlan javára a nem közvetlenül szomszédos ingatlant is terhelheti.
II.Az elbirtoklással megszerzett átjárási telki szolgalomi s érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatában utóbb bekövetkezett lényeges változás alapján szüntethető meg.
(Ptk. 166.§, 168. §(2) bekezdés, 170. § (1) bekezdés)

Pf.IV.20.137/2013/3. szám
A fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani. Amennyiben a rendelkezés a felmondási, elállási jogot a fogyasztó számára nem biztosítja, úgy más szempontok vizsgálatával és igazolásával lehet alátámasztani, hogy a felmondás hiányából fakadó hátrányt egyéb rendelkezések kiegyenlítik, a felek jogviszonyában az ezzel kapcsolatos jogok és kötelezettségek egyensúlyát helyreállítják. Alkalmazott jogszabályok: 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 2.§ d./pontjának utolsó fordulata, Ptk.209/A.§

Pf.IV.20.174/2013/3. szám
ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA – A FELMONDÁSI JOG KORLÁTOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A társulási törvény biztosítja az önkormányzat számára a kiválás lehetőségét, nem zárja ki azonban azt, hogy az önkormányzatok polgári jogi jogviszonyok alanyaiként – és a társulási szabadság elve talaján – egyéb kötelezettségeket vállaljanak, ezen belül kártérítési felelősséghez kössék az adott társulási forma és a hozzá kapcsolódó finanszírozási mód fenntartására vállalt kötelezettség megszegését /1990.évi LXV. törvény (Ötv.) 41.§. (2) bek., 1997. évi CXXXV. törvény ( Társulási tv.) 2.§. 3.§. 4. §. (2) bek., 5. §. (1) bek., Ptk. 200. §. (2) bekezdés 239. §. (1) bekezdés, 340.§ /.

Pf.IV.20.205/2013/9. szám
A már hatályon kívül helyezett törvény sem zárja ki, hogy a szerződés érvénytelenségét - bizonyos esetekben – a felek maguk is – visszamenőleges hatállyal - orvosolhassák (pl. a hiányzó alakiság pótlásával, a szerződés módosításával vagy annak megerősítésével). Alkalmazott jogszabályok: 1959. évi IV. törvény, 1/2010. (VI.28) PK vélemény 5. pontja.

Gf.IV.20.206/2013/3. szám
VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra vállalnak kötelezettséget, a megrendelőnek nem az általános elállási jog gyakorlására – tehát a jogviszony visszaható hatállyal való megszűntetésére – van módja, hanem a még nem nyújtott szolgáltatások tekintetében a jövőre nézve, felmondás útján jogosult a jogviszony indok nélküli egyoldalú nyilatkozattal való megszűntetésére. Köteles azonban ilyen esetben is a vállalkozó kárát megtéríteni. A szerződő felek a megrendelő általános elállási, illetőleg felmondási jogát közös akarattal kizárhatják, korlátozhatják ( 1959. évi IV. törvény 200. § és 395. § )

Pf.II.20.208/2013/7. szám
KÖZÖS KÁROKOZÁS – A FELELŐSSÉG MEGOSZTÁSA A felszámolás alá került adós ügyvezetője és adós bankszámláját vezető pénzintézet által jogszerűtlen pénzfelvétellel (pénzkifizetéssel) okozott kár esetén a károkozók egymás közötti felelőssége megosztásának szempontjairól /Ptk..344.§ (1) bekezdés, 529.§ (1) bekezdés, 232/2001. (XII.10.) Korm. rendelet 8.§ (10) bekezdés/

Pf.III.20.262/2013/14. szám
A törvény az érvénytelenség egyik jogkövetkezményeként a szerződéskötés előtti helyzet visszaállítását rendeli alkalmazni. Ezen jogkövetkezmény levonása során a bíróságnak az adott ügy sajátosságaihoz (a teljesített szolgáltatáshoz és ellenszolgáltatáshoz) igazodóan konkrét, végrehajtható marasztaló rendelkezést kell hoznia, szabatosan és pontosan meghatározva, hogy melyik fél mennyi időn belül, kinek a javára, milyen szolgáltatás teljesítésére köteles /Ptk.237.§ (1) bekezdés/.

Gf.II.20.277/2013/4. szám
A társasházi tulajdonostárs, valamint a lakás (helység) bérlője (használója) együttes kérelme (igénybejelentése) esetén a távhőszolgáltatási jogviszonyban a díjfizető a bérlő (használó) lesz, a bérbe- illetve használatba adó tulajdonostárs pedig a fizetendő díjért egyszerű (sortartó) törvényi kezesként felel. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (Tszt.) 3. § b.) pontja, 44. § (3) bekezdés, Ptk. 272. § (1) és 274. § (1) bekezdés

Pf.III.20.279/2013/3. szám
KEGYELETI JOG – SÍRHELY FELETTI RENDELKEZÉSI JOG – TÖBB RENDELKEZÉSRE JOGOSULT A sírhely feletti rendelkezési jog több személy általi gyakorlása esetén a megváltási díj bármelyikük általi kifizetése a többi jogosult - üzemeltető felé fennálló - rendelkezési jogát automatikusan nem szünteti meg. Az a körülmény, hogy az alperes, mint a temető üzemeltetője a nyilvántartásában feltüntetett, sírhely felett rendelkezni jogosultak egyikének az utasításai szerint járt el, kegyeleti jogsértést nem valósított meg / Ptk.85. § (3) bekezdés, 1999. évi XLIII. Tv. 22. § (1) bekezdés/.

Pf.IV.20.293/2013/5. szám
ATIPIKUS SZERZŐDÉS – SZERZŐDÉSI SZABADSÁG – JOGSZABÁLYBA ÜTKÖZÉS
Nem ütközik jogszabályba az az atipikus biztosítéki jellegű szerződés, amelyben a kötelezett egy „főadós” nem teljesítése esetére harmadik személlyel abban állapodik meg, hogy ő fog fizetést teljesíteni a harmadik személy javára (Ptk. 198.§ (1) bekezdés és 200. §. (1) bekezdés).

Pf.III.20.297/2013/9. szám
A felek együttműködésének polgári jogi társaságkénti minősítését, s ebből következően a másik fél tevékenységéből eredő tartozásokért fennálló egyetemleges felelősséget kizárja, ha megállapítható, hogy a felek szándéka nem terjedt ki arra, hogy az együttműködést igénylő tevékenységük eredményeként képződő nyereségből közösen részesedjenek. Alkalmazott jogszabályok :Ptk.574. §

Pf.III.20.311/2013/9. szám
A favor testamenti elve (az örökhagyó akaratának érvényre juttatása) csak alaki, illetve egyéb hibától mentes, alakilag és tartalmilag is érvényes végrendelet esetében ad lehetőséget a végrendelkező valódi akaratának vizsgálatára. A szóbeli végrendelet létrejöttének megítélése során nem érvényesülhet, és az érvénytelenség orvoslására sem szolgálhat. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.634. § , 635. § (1) bekezdése

Pf.V.20.312/2013/4. szám
ÜDÜLŐHASZNÁLATI JOG – A JOGVESZTÉSRE VONATKOZÓ SZERZŐDÉSI KIKÖTÉS ÉRTELMEZÉSE A felmondás a szerződést megszünteti, de a már teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár és az ellenszolgáltatás nélkül fizetett pénzösszeg visszakövetelhető. A szerződés 7. pontja akként fogalmaz, hogy az azonnali hatállyal történő felmondás következményeként a jogosult a szerződésből eredő jogait veszíti el. Miután a felmondás következményeként az elszámolási kötelezettség a törvény rendelkezésein és nem közvetlenül a szerződésen alapul, így a jogosult a jövőbeni használati jogot a felmondás folytán nem vitásan elveszítette, az elszámolás iránti a alapuló igényét azonban nem ( Ptk. 250. § (1) bekezdés, 319. § (2) bekezdés, 20/1999. (II.5.) Korm. Rendelet)

Fpkhf.II.25.180/2013/2. szám
FELSZÁMOLÁS – A FELSZÁMOLÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETSÉGE – A VAGYON HASZNOSÍTÁSÁBÓL BEFOLYT ÁRBEVÉTEL SORSA VAGYONT TERHELŐ ZÁLOGJOG ESETÉN I) A felszámoló a szabályszerűen megalakult hitelezői választmány felé teljesítette a tájékoztatási kötelezettségét az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről,. erre tekintettel az adott ügyben a felszámolót nem terhelte a tájékoztatási kötelezettség a kifogásoló hitelező felé /Cstv. 5. § (1) bekezdés a.) pont/. II) A zálogtárgy értékesítése során befolyt és vételár fogalma nem értelmezhető kiterjesztően akként, hogy az alatt a zálogjoggal terhelt vagyon egyik elemét képező vagyontárgy hasznosításával elért bérleti díjat is érteni kell/ Cstv. 49/D §. (2) bekezdése, Ptk. 266. §./.

Fpkf.II.25.204/2013/2. szám
I. A közbenső mérlegre tett észrevételeket a jogszabálysértő felszámolói intézkedéssel szembeni kifogásokat, valamint az esetleges vitatott hitelezői igényeket egymástól megfelelően el kell határolni. II. A kifogás előzetes elbírálása csak akkor előkérdése a közbenső mérleg elbírálásának, ha érinthetné annak tét Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 50-52. §, 225/2000. (XII.19.) Korm. Rendelet, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

Fpkhf.IV.25.344/2013/2. szám
A FELSZÁMOLÁS ALATT ELÉRT BEVÉTEL SORSA A VAGYONT TERHELŐ ZÁLOGJOG ESETÉN – A KIFOGÁS ELŐTERJESZTÉSÉRE ELŐÍRT HATÁRIDŐ JELLEGE I) Az adós gazdasági tevékenységének jogszerű tovább folytatása során realizált bevétel – ide értve a meglévő vagyon (például ingtlan) bérbeadásból származó bérleti díjat is – nem minősül a törvény szerinti értékesítésnek, ezért abból a zálogjogos hitelező azonnali (részbeni) kielégítésére nem tarthat igényt (Cstv.49/D.§ (1) és (2) bekezdés). II) A kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő nem eljárásjogi,hanem jogvesztéssel nem járó, elévülési jellegű anyagi jogi határidő. Ezért a kifogás elkésettségét (az igény elévülését) bíróság hivatalból nem állapíthatja meg, az elévülésre történő hivatkozás esetén a jogsértésről történő tényleges tudomásszerzés időpontja vizsgálandó (Cstv. 51. §. (1) bekezdés).

Fpkhf.II.25.351/2013/4. szám
Az zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár elszámolásával kapcsolatos kifogás előterjesztésére megállapított 8 napos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a felszámolónak a vitatott elszámolással kapcsolatos indokolt és végleges álláspontjáról a hitelező tudomást szerez.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 49/D.§(2)bekezdése, 51.§ (1) bekezdése

Fpkf.II.25.397/2013/2. szám
A volt vezető tisztségviselőt az őt eljárási költségben marasztaló rendelkezés ellen önálló fellebbezési jog illeti meg. A saját nevében előterjesztett fellebbezésben támadhatja az elsőfokú végzést azzal is, hogy a törvény szerinti feltételek azért nem teljesültek, mert a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezésére nem volt törvényes lehetőség. Alkalmazott jogszabályok :Cstv.63/B.§ (6) bekezdése

Fpkhf.II.25.685/2013/2. szám
FELSZÁMOLÁS – A KIFOGÁSOLT MAGATARTARTÁSRÓL TÖRTÉNŐ TUDOMÁSSZERZÉS – A ZÁLOGJOGGAL TERHELT VAGYONTÁRGY ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRÁBÓL LEVONHATÓ KÖLTSÉGEK I. A kifogás tárgyát képező magatartás tekintetében a tudomásszerzés azáltal valósul meg, s a 8 napos igényérvényesítési határidő is csak akkor nyílik meg, ha a felszámolói intézkedés vagy mulasztás jogszerűsége megítéléséhez szükséges ismeretek ténylegesen és teljeskörűen a fél rendelkezésére állnak (Cstv. 51.§. (1) bekezdése ). II. A zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg kifizetésére a törvény imperatív rendelkezést tartalmaz, így érdekeltségi vagy célszerűségi szempontok figyelembe vételével nincs lehetőség az értékesített vagyontárggyal összefüggésbe nem hozható (más vagyontárggyal összefüggő) költség levonására /Cstv. 49/D.§. (1) bekezdése/.