2015

Anonimizált határozatok

Gf.II.20.020/2015/9/I. szám
VIZIKÖZMŰ TÁRSULAT – A HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA
I. A kereshetőségi jog a víziközmű társulat tagját illeti meg, és nem a keresetlevél benyújtásakor az érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező személyt.
II. Az érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálata iránti perben a tag vitássá teheti nem csak a hozzájárulás összegét, hanem az érdekeltségi egység megállapítását is.
III. perindításra nyitvaálló határidő nem jogvesztő, de az azon túl előterjesztett felülvizsgálati okokat figyelmen kívül kell hagyni. íVIZIKÖZMŰ TÁRSULAT – A HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA
I. A kereshetőségi jog a víziközmű társulat tagját illeti meg, és nem a keresetlevél benyújtásakor az érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező személyt.
II. Az érdekeltségi hozzájárulás felülvizsgálata iránti perben a tag vitássá teheti nem csak a hozzájárulás összegét, hanem az érdekeltségi egység megállapítását is.
III. perindításra nyitvaálló határidő nem jogvesztő, de az azon túl előterjesztett felülvizsgálati okokat figyelmen kívül kell hagyni.
IV. A társulati tag jogmegóvási érdekét a határozat felülvizsgálata iránt per indítása szolgálja, így ún. egyéb megállapítási kereset a határozattal szemben nem terjeszthető elő.
V. A bíróság nem vizsgálhatja felül az érdekeltségi egység megállapítására vonatkozó döntés gazdasági célszerűségét.
/1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 35.§ (4) bekezdése 160/1995.(XII.26.) Korm.r.12-13.§/

Pf.IV.20.030/2015/6/I. szám
I. A társasházi közgyűlés kisebbség jogos érdekeit sértő határozatának megtámadására lehetőséget biztosító törvényi rendelkezés alkalmazhatósága legalább két tulajdonostárs – többség és kisebbség - létét feltételezi.
II. Ha beépítendő telek tulajdonosa – mint Alapító – egyedüli döntéshozóként az általa elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatban (előre) rögzíti a vevők, mint a megalapított társasház későbbi tulajdonostársai számára a közös tulajdon használatának szabályait, a közös költség viselésének, elosztásának módját (stb.), az SZMSZ sérelmezett rendelkezései nem e törvény alapján, hanem az Alapító és a vevők közt létrejött adásvételi szerződések részévé váló általános szerződési feltételek megtámadására vonatkozó szabályok szerint orvosolhatóak.
Alkalmazott jogszabályok: Thtv. 42. §. (1) a Ptk. 209/A §-

Pf.III.20.031/2015/3. szám
A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62.§ (6) bekezdés, Pp.51.§ a) pontja

Pf.V.20.032/2015/5/I. szám
A harmadik személy károsodásához vezető szerződés jó erkölcsbe ütköző jellegének megállapítása során vizsgálandó szempontok. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.200.§

Gf.II.20.064/2015/13/I. szám
I. A szállítmányozónak a fuvarozási szerződés megszegéséből eredő, fuvarkár megtérítése iránti önálló igénye nincs, viszont a fuvarozóval szemben köteles – s ebből következően jogosult – a megbízó igényeit érvényesíteni.
II. Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés esetén fuvarkárként csak az Egyezményben meghatározott kártérítés igényelhető.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.517.§ (1) bekezdése, a „Nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről” szóló Genfi Egyezmény (CMR.) 23. Cikk

Gf.II.20.085/2015/5/I. szám
I. A vezető tisztségviselő kártérítési felelősségének megállapítását követő marasztalási perben kizárólag az vizsgálandó, hogy az adós vagyonából ki nem elégíthető és a marasztalási per tárgyává is tett felperesi hitelezői igények együttes összege meghaladja-e a megállapítási perben meghatározott összeget.
II. Amennyiben igen, úgy a megállapítási perben meghatározott összegben, ezen összegen belül pedig a felperesek ki nem elégített hitelezői igényének arányában kerülhet sor a marasztalásra.
Alkalmazott jogszabályok :Cstv. 33/A.§

Gf.II.20.088/2015/6/I. szám
I.A tartozáselvállalás a jogosult és harmadik személy megállapodása, melynek lényege az, hogy a harmadik személy úgy vállalja el az eredeti kötelezett kötelezettségének teljesítését, hogy a kötelemből az eredeti kötelezett sem szabadul. A tartozáselvállalás folytán az eredeti kötelezett és a harmadik személy egyetemlegesen felel a jogosulttal szemben.
II.A tartozás elvállalásának nem akadálya az sem, hogy a korábbi törvénykönyv e jogintézményt külön nem szabályozta.
III. A tartozáselvállalás nem csak már fennálló, hanem a jövőben keletkező, de egy meghatározott jogviszonyon belüli tartozás elvállalására is vonatkozhat.
Alkalmazott jogszabály: rPtk.200.§

Pf.I.20.093/2015/26/I. szám
I. Egy fájlcserélő rendszerben történő hozzáférhetővé tétel a szerzői jog fogalmi rendszerében megvalósítja a felhasználást, így a szerzői (szomszédos) jog jogosultjának hozzájárulása hiányában a jogsértő magatartást. A jogsértést a megosztást ténylegesen végző ügyfelek követik el, azonban az internetszolgáltató (közvetítő) ebben közreműködőnek minősül.
II. A közvetítő szolgáltató a megosztást ténylegesen végző ügyfél adatainak kiadására akkor köteles, ha az a szerzői jog jogosultja jogos érdekeinek védelme céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll („szükségességi és arányossági teszt”).
Alkalmazott jogszabályok: Alaptörvény VI.cikk(2) bekezdés, I.cikk ( 3)bekezdés Szjt. 94. § /4/ bekezdés c.) és d) pontja,82.§ (1)bekezdés, a) és c) pontja, 18.§ (2) bekezdés; 2001. évi CVIII. tv ( Elkertv.) 7.§, 8-11.§;13.§/A.§ (6)bekezdés; 2003.évi C. tv (Eht.)157.§(10) bekezdés; 2011.évi CXII.tv.(Infotv.) 6.§(1)bekezdés b)pont

Pf.I.20.093/2015/26/I. szám
A szerzői jogi jogsértésben csak közreműködő internetszolgáltató (mint közvetítő szolgáltató) torrent tevékenységet folytató ügyfelei személyes adatainak közlésére irányuló kereset esetén értékelendő szempontok.
Alkalmazott jogszabályok: Szjt.94.§ (4) bekezdés c.pont

Pf.III.20.102/2015/4. szám
A szóbeli végrendelet tételének konjunktív feltételei közül az életet fenyegető helyzet rendkívülisége jogi kategória. Megállapításához nem feltétlenül szükséges az örökhagyó egészségi állapotának ugrásszerű hanyatlása, az megvalósulhat hirtelen hanyatlás nélkül is és ezen állapot hosszabb ideig folyamatosan is fennállhat. Az életét fenyegető rendkívüli helyzetben lévő személy nemcsak akkor tehet szóbeli végrendeletet, ha a körülményekből kifolyólag lehetetlen az írásbeli végrendelet megtétele, hanem akkor is, ha az jelentékeny nehézséggel járna

Pf.II.20.118/2015/5/I. szám
I. A felek az építési szerződésben szabadon, így a jogszabályok fogalom meghatározásaitól eltérve határozhatják meg, hogy a teljesítés során mely munkákat tekintik pótmunkáknak. Műszaki szükségességből felmerülő munkánál a vállalkozó akkor tarthat igényt annak díjára, ha a szerződéskor annak felmerülésére kellő gondosság mellett sem számíthatott.
II. Eszerint a vállalkozó által nyújtott és a vállalkozó díjából visszatartott jóteljesítési (jótállási) garancia tartalma szerint óvadék
Alkalmazott jogszabályok: rPtk.403.§ (4) bekezdés, 191/2009.(IX.15.) Korm. Rendelet 2.§ f/ pontja , rPtk.270.§ (1) bekezdés.

Pf.I.20.130/2015/5/I. szám
A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő jog olyan alkotmányos alapjog, amely csak más alapvető jog érvényesülése, illetve alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan az alapjog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Szomszédok viszonylatában ennek polgári jogi vetülete a tulajdonjogi szabályozásban az, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Alkalmazott jogszabályok : Alaptörvény I. cikk /3/ bekezdés, régi Ptk.75.§ (1) bekezdés 100. §

Pf.III.20.135/2015/6. szám
TÁRSASÁGI RÉSZESEDÉS - AZ ÖZVEGYI JOG KORLÁTOZÁSA, MEGVÁLTÁSA
A hagyatékot képező vagyon értékétől függetlenül az özvegyi haszonélvezeti jog korlátozásának csak a törvényben meghatározott keretek között lehet helye. A korlátozás mértékét, szempontjait minden esetben a jogintézmény rendeltetése szabja meg akként, hogy a korlátozott haszonélvezet mellett is az özvegy szükségletei az örökhagyóval való együttélése idején kialakult módon, minőségben, színvonalon nyerjenek kielégítést
/ Ptk.616. § (2) bekezdés/.

Pf.IV.20.148/2015/3/I. szám
ÜDÜLŐHASZNÁLATI JOG – ÉVES DÍJ EGYOLDALÚ MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALANÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL TISZTESSÉGTELENSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
Nem tisztességtelen az üdülőhasználati szerződésnek az éves használati díj inflációs rátával való felemelését biztosító rendelkezése, ha a szabályozás a használati díj értékarányosságát, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás értékegyensúlyának hosszú távú biztosítását szolgálja, a felek jogainak és kötelezettségeinek kiegyensúlyozott elosztását hivatott biztosítani és nem eredményezi a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek egyensúlyának megbomlását
/ Ptk. 209/A. § (2) bekezdés, 20/1999. (II. 05.) Kormányrendelet 11. §, 18/1999(II.5.) Kormányrendelet 2.§ d.) pont./

Pf.IV.20.154/2015/6/I. szám
A KEZES KIFOGÁSOLÁSI JOGA – KERESHETŐSÉGI JOG
A kezes kifogásként a jogosult követelésével szemben védekezésül felhozhatja a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető igényeket, arra azonban nincs jogszabályi lehetőség, hogy a kezes saját jogán érvényesítse kereset útján a jogosulttal szemben a főadós követelését/ rPtk. 273. § (1) bekezdése/.

Pf.I.20.185/2015/4/I. szám
A tisztességes eljáráshoz való jog esetén olyan eljárási alapjogokról, illetve eljárási jogokról van szó melyek nem minősülnek egyben személyiségi jognak, mivel a védendő érték nem közvetlenül az emberi személyiségből fakad. Az eljárásjogi alapjogok megsértése miatt indított perek jogalapja nem a Római Egyezmény.
Alkalmazott jogszabályok: Római Egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése, Pp. 2.§ (2) bekezdése

Gf.II.20.192/2015/29/I. szám
A VISSZATARTOTT JÓTELJESÍTÉSI GARANCIA MINŐSÍTÉSE – AZ ÓVADÉK TÖRVÉNYI SZABÁLYAIVAL ELLENTÉTES KIKÖTÉS SEMMISSÉGE
I. Az olyan jóteljesítési garancia, amely lehetővé tesz a megrendelő részére hibás teljesítés esetére a kijavítás költségeinek közvetlen érvényesítését a vállalkozói díjból visszatartott összegből, óvadékként funkcionál a vállalkozási szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos szavatossági jogok biztosítására.
II. A jótállási-szavatossági (jóteljesítési) garancia óvadékként alapján a felperesnek visszajár, mivel az alperes a felszámolás kezdő időpontjától számított három hónapon belül kijavítási igénnyel nem élt. A szerződések azon kikötése pedig, amely szerint a felperes felszámolása elrendelésével a kikötött biztosíték az alperest illeti meg, kerülő szerződésként semmis.
Ptk.200.§ (2) bekezdés, 270.§ (2) bekezdés Cstv.38.§ (5) bekezdése

Pf.I.20.195/2015/8/I. szám
A KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA
I. Mivel az alperes alaptőkéjének a közgyűlés általi leszállítására – annak a utólagos újabb határozattal történő hatálytalanítása miatt – valójában nem is került sor, az alperes ezzel ellentétes tartalmú módosított - illetve egységes szerkezetű - alapszabályt elfogadó rendkívüli közgyűlési határozatai jogszabályba, egyúttal az alperes alapszabályába is ütköznek, hiszen az alperes alaptőkéjét nem a valóságnak megfelelően tüntetik fel.
II. A keresettel támadott közgyűlési határozatokkal elfogadott alapszabály módosítás után az egységes szerkezetű alapszabályának IV/7. és IV/8. pontjai önmagukban is jogszerűtlenek, hiszen az alaptőke mértékét illetően egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak
/ Gt. 12.§ (1) bekezdés d.) pontja.) 45.§ és 266-276.§-a/.

Fpkhf.IV.25.108/2015/2. szám
I. A jövőben keletkező követelésen alapított zálog csak akkor jön létre (keletkezik), amikor már egy konkrétan létrejött követelés jogosultjává válik a zálogkötelezett. A követelést terhelő zálogjog szabályai a keletkezéssel kapcsolatosan a visszamenőleges hatály következményét nem rendelik alkalmazni, ezért a felszámolásban csak azok az egyedi követelésekre alapított zálogjogok vehetők figyelembe, amelyeknél az adós teljesítése miatt a követelés keletkezése a felszámolás kezdőidőpontját megelőzte.
II. A jövőbeni követelésen fennálló zálogjognak a nyilvántartásba való bejegyzése sem jár azzal a következménnyel, hogy a bejegyzés időpontjában keletkezteti a fentiek szerint még létre nem jött követelést terhelő zálogjogot.
III.Az ugyanazon követelést biztosító, ugyanazon zálogtárgyakon fennálló, ugyanazon hitelezőt megillető egyedi vagyontárgyat (követelést) és a vagyont terhelő zálogjog zálogjogok esetén a hitelező jogosult eldönteni, hogy melyik zálogjogára alapítottan terjeszti elő privilegizált hitelezői igényét.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv.49/D.§, Ptk. 267.§ (1) bekezdés, 266.§, 11/2001.(IX.1.) IM.sz.rendelet 1.§ (1) bekezdés

Pkf.III.25.155/2015/4. szám
ALAPÍTVÁNY- KÖZHASZNÚSÁG FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA – ALAPÍTÓI JOGOK BIZTOSÍTÁSA NYILT ALAPÍTVÁNYNÁL
I.A közhasznú jogállás megállapításához szükséges feltételek fennállását csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyomtatványon elkészített és letétbe helyezett beszámoló és közhasznúsági melléklet adatai alapján lehet elbírálni.
II.A nyílt alapítvány esetében az alapítványhoz csatlakozni szándékozók részére az alapító nem köteles alapítói, vagy egyéb jogokat biztosítani. Az alapítványhoz való csatlakozás lehetősége nem függ össze az egyéb jogok biztosításával. Ha az alapító kifejezetten biztosít plusz jogosultságokat a csatlakozóknak, csak akkor szükséges az alapító okiratban rendelkezni ezen jogok feltételeiről
/ 2013. évi V.tv. 3:391.§ (2) bekezdés c)pont/

Cgtf.IV.25.282/2015/2. szám
RÉSZVÉNYKÖNYV – A KORÁBBAN NYILVÁNTARTOTT ADATOK NYOMONKÖVETHETŐSÉGE
A részvénytársaság igazgatósága vagy megbízottja által vezetett részvénykönyvből nem csak az aktuális adatoknak, hanem a változásoknak is nyomon követhetőnek, a törölt adatoknak megállapíthatónak kell lenniük, azért, hogy a változásokat visszamenőleg is ellenőrizni lehessen
( Gt. 202. § /1/ bekezdés).

Gpkf.II.25.370/2015/2. szám
A hitelező a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló, vagy az alatt keletkezett – a moratórium hatálya alá eső – határidőben be nem jelentett követelése tekintetében a „nem érvényesíthetőség” mint joghatás eljárásjogi jellegű, a bírói úton történő érvényesíthetőség tilalmát jelenti, az ilyen követelés tekintetében utóbb előterjesztett keresetlevelet el kell utasítani, illetve amennyiben már per van folyamatban azt meg kell szüntetni.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. § (2) bekezdés, 20. § (3) bekezdés, Pp. 130.§ (1) bekezdés f.) pont, 157.§ a.) pont.

Fpkf.II.25.743/2 015/5. szám
I. Nincsen akadálya, hogy a felszámoló a felszámolási eljárás során indokolt esetben utólagosan tegyen vitássá egy korábban elismertként nyilvántartásba vett követelést. Ezen eljárás jogszerűsége kifogással támadható. Ha azonban a vita nem az intézkedés jogszerűségét, s nem a követelés átsorolását érinti, nem kifogásnak, hanem a vitatott hitelezői igény érdemi elbírálásának van helye.
II. Az ekként folyamatban lévő kifogásolási eljárás, vagy a vitatott hitelezői igény elbírálása a közbenső mérleg jóváhagyhatóságát nem befolyásolja, ha a közbenső mérleg a hitelező követelését a vitássá nem tett összegben tartalmazza.

Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 46.§ (6) bekezdés, 51.§, 50.§ (1) bekezdése, 52.§ (3) bekezdés, 2000. évi C. tv. (Számv.tv.) 18.§, A 225/2000. (XII. 9.) Korm. rendelet 7.§ (3) bekezdése, a Cstv.

Cgtf.IV.25.858/2015/2. szám
CÉGELJÁRÁS – EGYSZERŰSÍTETT VÉGELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSÁNAK HATÁRIDEJE – FELÜGYELETI ILLETÉK
I. Az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt törvényi határidőt követően az nem hosszabbítható meg tetszőlegesen az egyszerűsített végelszámolás ismételt elhatározásával /Ctv. 114. § (6) bekezdése és 116. § (1) bekezdés c.) pontja/.
II. A kényszertörlés elrendelése nem az általános szabályok szerint, hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásban elmulasztott jogkövető magatartás szankciója. Ezért ilyen esetben a bírósági gyakorlat szerint a céggel nem szabható ki a cégbírósági felügyeleti illeték
/Ctv. 76. §, 114. § (1) bekezdés, Itv.65. § (1)bekezdés/

Fpkf.II.25.884/2015/2. szám
Az adós megszüntetésére tekintettel a részvényekhez jogok és kötelezettségek már nem fűződhetnek, azok kiüresedtek. bíróság rendelkezik, s nem a felszámoló intézkedik a felszámolási eljárás befejezésekor az adós értékpapírjainak érvénytelenítéséről, mely kötelezettség független attól, hogy az értékpapír hol került elhelyezésre.

31.Fpkhf..44.457/2015/3. szám
FELSZÁMOLÁS – TÖBBSÉGI BEFOLLYÁSSAL REMDELKEZŐ TAG (RÉSZVÉNYES) KÖVETELÉSÉNEK BESOROLÁSA
A hatályos szabályozás szerint nem illeti meg privilegizált kielégítési jog a hitelezőt a felszámolási költségnek minősülő követelése tekintetében, ha az adós gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja
/ a Cstv. 57. § (1) bekezdés ha.) pont, 57. § (2) bekezdés/.