2017

Anonimizált határozatok

Gf.II.20.001/2017/5. szám
I.A nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésre a 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépését követően változatlanul a CMR szabályai irányadóak elsődlegesen.
II. A fuvarozási szerződéstől elállás esetén a megrendelőt terheli az ilyen utasítással a fuvarozónál felmerülő költségek.
Alkalmazott jogszabályok: 2013:V.tv.(Ptk.) 6:257.§, 1971:3. tvr. (CMR) 1. cikk, 16.cikk

Pf.IV.20.027/2017/4. szám
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE TISZTESSÉGTELENSÉGE – KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZOKIRAT
A közjegyző ténytanúsítványba foglalt nyilvántartás „irányadóságára” , „elfogadására” vonatkozó általános szerződési feltétel azért nem tisztességtelen, mert ténylegesen nem e kikötés, hanem a közokirat záradékolhatóságának törvényi konstrukciója fordítja meg a bizonyítási terhet .
(Vht. 23/C.§ (1)-(2) bekezdésével, közjegyzőkről szóló törvény (Kjtv.) 111-112.§, Pp.369.§.)

Pf.I.20.032/2017/8/I. szám
A személyiségi jog megsértésének megállapítására irányuló perben a fennálló követelésre vonatkozó közlés valóságtartama bizonyítottnak tekintendő, ha az alperes igazolja, hogy megalapozottan áll fenn igénye a felperessel szemben, vagy az általa ismert körülményekből okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy követelését a felperessel szemben érvényesítheti, és a tartozást a felperes részben sem teljesítette, továbbá a felek között elszámolási vita sem alakult ki.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.2:45.§ (1) bekezdés

Gf.II.20.049/2017/3. szám
TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS TILALMA – A GENEREÁLKLAUZULA ÉS A JELLEGBITORLÁS EGYIDEJŰ MEGVALÓSULÁSA – AZ ALKALMAZHATÓ SZANKCIÓK INDOKOLTSÁGA
I. A Védjegyoltalomban részesítést jogerősen kizáró, a bíróságok által részletesen mérlegelt tényállás és a védendő jogi érdek lényegi azonossága önmagában is alkalmas és elegendő annak megállapításra, hogy a jellegbitorlás az alperes részéről megvalósult
/Tpvt. 6. § /
II. A törvényben szabályozott jogkövetkezmények alkalmazására csak akként kerülhet sor, hogy a bíróság az ítéletében részletesen rögzíti, hogy mely magatartást minősített jogsértőnek, és melyek azok a konkrét cselekmények, amelyeket a fentebb idézett jogszabályhely által lehetővé tett jogkövetkezményekkel szankcionál
/Tpvt. 86. §. (1) bekezdés a.) – d.) és f.)pont /

Pf.III.20.136/2017/6/I. szám
BEFEKTETÉSI MEGÁLLAPODÁS KAPCSÁN A FOGYASZTÓT ÉRT KÁR MEGOSZTÁSA A TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ELÉGTELENSÉGE MIATT
I. A peres felek között létre jött „Keretszerződés tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott, valamint strukturált betéti ügyletek kötésére” megnevezésű megállapodás kapcsán az alperes pénzintézet által nyújtott szóbeli és írásbeli tájékoztatás több ponton ellentétes volt, s ekként alkalmas volt arra, hogy a felperes befektetőt – az ajánlás személyes jellege, a bizalom és a szakismeret hiánya okán a kockázatok alábecsülésének irányába orientálja. Ez a kármegosztás alkalmazását indokolja.
II. Tekintettel arra, hogy az írásban kapott információ rögzített jellege, ismételt áttanulmányozhatósága, illetve áttekinthetősége miatt az írásbeli tájékoztató anyagok nagyobb súllyal esnek latba, ezért az ítélőtábla a felróhatóság arányát a felperesre terhesebb 70-30 %-ban határozta meg
/A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007.évi CXXXVIII.tv. (Bszt.) 40.§./1/ bekezdés, /2/ bekezdés b-c./pont, a 40.§./8/ bekezdés a./pont, 43.§./8/ bekezdésének a./pontja, 44.§. és 45.§. , rPtk.318.§ (1) bekezdés, 339.§ (1) bekezdés, 340.§ (1) bekezdés/

Fpkhf.II.25.520/2017/2. szám
TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE
A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő időpontja előtt vagy után történt – ha az rendelkezésre áll – a felszámolónak haladéktalanul vissza kell utalnia
(Cstv. 28. § (4) bekezdése)