2017

Anonimizált határozatok

Gf.II.20.001/2017/5. szám
I.A nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésre a 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépését követően változatlanul a CMR szabályai irányadóak elsődlegesen.
II. A fuvarozási szerződéstől elállás esetén a megrendelőt terheli az ilyen utasítással a fuvarozónál felmerülő költségek.
Alkalmazott jogszabályok: 2013:V.tv.(Ptk.) 6:257.§, 1971:3. tvr. (CMR) 1. cikk, 16.cikk

Pf.IV.20.027/2017/4. szám
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE TISZTESSÉGTELENSÉGE – KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZOKIRAT
A közjegyző ténytanúsítványba foglalt nyilvántartás „irányadóságára” , „elfogadására” vonatkozó általános szerződési feltétel azért nem tisztességtelen, mert ténylegesen nem e kikötés, hanem a közokirat záradékolhatóságának törvényi konstrukciója fordítja meg a bizonyítási terhet .
(Vht. 23/C.§ (1)-(2) bekezdésével, közjegyzőkről szóló törvény (Kjtv.) 111-112.§, Pp.369.§.)

Pf.I.20.032/2017/8/I. szám
A személyiségi jog megsértésének megállapítására irányuló perben a fennálló követelésre vonatkozó közlés valóságtartama bizonyítottnak tekintendő, ha az alperes igazolja, hogy megalapozottan áll fenn igénye a felperessel szemben, vagy az általa ismert körülményekből okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy követelését a felperessel szemben érvényesítheti, és a tartozást a felperes részben sem teljesítette, továbbá a felek között elszámolási vita sem alakult ki.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.2:45.§ (1) bekezdés

Gf.II.20.049/2017/3. szám
TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS TILALMA – A GENEREÁLKLAUZULA ÉS A JELLEGBITORLÁS EGYIDEJŰ MEGVALÓSULÁSA – AZ ALKALMAZHATÓ SZANKCIÓK INDOKOLTSÁGA
I. A Védjegyoltalomban részesítést jogerősen kizáró, a bíróságok által részletesen mérlegelt tényállás és a védendő jogi érdek lényegi azonossága önmagában is alkalmas és elegendő annak megállapításra, hogy a jellegbitorlás az alperes részéről megvalósult
/Tpvt. 6. § /
II. A törvényben szabályozott jogkövetkezmények alkalmazására csak akként kerülhet sor, hogy a bíróság az ítéletében részletesen rögzíti, hogy mely magatartást minősített jogsértőnek, és melyek azok a konkrét cselekmények, amelyeket a fentebb idézett jogszabályhely által lehetővé tett jogkövetkezményekkel szankcionál
/Tpvt. 86. §. (1) bekezdés a.) – d.) és f.)pont /

Pf.III.20.136/2017/6/I. szám
BEFEKTETÉSI MEGÁLLAPODÁS KAPCSÁN A FOGYASZTÓT ÉRT KÁR MEGOSZTÁSA A TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ELÉGTELENSÉGE MIATT
I. A peres felek között létre jött „Keretszerződés tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott, valamint strukturált betéti ügyletek kötésére” megnevezésű megállapodás kapcsán az alperes pénzintézet által nyújtott szóbeli és írásbeli tájékoztatás több ponton ellentétes volt, s ekként alkalmas volt arra, hogy a felperes befektetőt – az ajánlás személyes jellege, a bizalom és a szakismeret hiánya okán a kockázatok alábecsülésének irányába orientálja. Ez a kármegosztás alkalmazását indokolja.
II. Tekintettel arra, hogy az írásban kapott információ rögzített jellege, ismételt áttanulmányozhatósága, illetve áttekinthetősége miatt az írásbeli tájékoztató anyagok nagyobb súllyal esnek latba, ezért az ítélőtábla a felróhatóság arányát a felperesre terhesebb 70-30 %-ban határozta meg
/A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007.évi CXXXVIII.tv. (Bszt.) 40.§./1/ bekezdés, /2/ bekezdés b-c./pont, a 40.§./8/ bekezdés a./pont, 43.§./8/ bekezdésének a./pontja, 44.§. és 45.§. , rPtk.318.§ (1) bekezdés, 339.§ (1) bekezdés, 340.§ (1) bekezdés/

Gf.IV.20.287/2017/4/I. szám
A TISZTESSÉGTELENNEK NEM MINÖSÜLŐ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL KERETEI KÖZÖTT GYAKOROLHATÓ EGYOLDALÚ SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS JOGSZERŰSÉGE
Az egyoldalú szerződésmódosításnak a szolgáltatót megillető joga – korlátok nélküli – egyoldalú hatalmasságként nem értelmezhető. A módosító jognyilatkozatok tekintetében is figyelemmel kellett lenni a régi Ptk. azon rendelkezésére, miszerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, valamint arra is, hogy a értelmében a törvény tiltja a joggal való visszaélést
/régi Ptk. 4.§ (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése/

Fpkhf.II.25.520/2017/2. szám
TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE
A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő időpontja előtt vagy után történt – ha az rendelkezésre áll – a felszámolónak haladéktalanul vissza kell utalnia
(Cstv. 28. § (4) bekezdése)

Cgtf.IV.26.230/2017/3. szám
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE – KOGENCIA –DISZPOZITIVITÁS
I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését, ezek azonban – döntően - olyan diszpozitív rendelkezések, amelyek nem ütköznek a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelő - nem módosított – alapító okirati rendelkezésekkel
( 3:177.§, Gt. 138. §)

II. A hatályos törvényi szabályozás kifejezetten kimondja, hogy a döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz.
Az ettől való eltérés, amely alapján a leadható szavazatok több mint a felének a részvétele szükséges a határozatképességhez, egyértelműen sérti a tagok kisebbségének jogait, vagyis a Ptk. kogens rendelkezéseibe ütközik
( Ptk. 3:4. § (1) bekezdés, 3:18.§ (1) bekezdése illetve Gt. 142.§ (2) bekezdés)