Halált okozó testi sértés bűntette a Győri Ítélőtáblán 2015. szeptember 10. napján

A vádlott, valamint a sértett ugyanazon kft-nél dolgoztak, munkatársak voltak. 2013. május 8-án az éjszakai műszakban a vádlott és a sértett hangos szóváltásba keveredett. Másnap, 2013. május 9-én a műszak végeztével a sértett jelentette az üzemvezetőnek, hogy mi történt. Az üzemvezető azt javasolta, hogy a vádlottat helyezzék át másik műszakba, feltételül szabták a vádlott bocsánatkérését a sértettől. A vádlott azonban közölte, hogy nem neki kellene bocsánatot kérnie, tehát erre nem volt hajlandó. Így a munkaviszonyát közös megegyezéssel 2013. május 10. napjával megszűntették. A vádlott 2013. május 10. napján este félt tíz előtt szembetalálkozott a sértettel, amikor az a munkahelyére igyekezett. A vádlott köszönést követően azonnal kérdőre vonta a sértettet, aki indulatosan közölte a vádlottal, hogy ott ő az atyaúristen, és egyébként is mit akar tőle. A sértett hadonászni kezdett és ütött a vádlott felé, a vádlott az ütést kivédte, majd viszonozta. A vádlott jobb és bal kézzel, ököllel elérte ütéseivel a sértett arcát. Ezután össze is kapaszkodtak, majd szétváltak, és a vádlott több esetben megrúgta a sértettet a testén. Az utolsó rúgástól a sértett elesett, majd felkelt, közölte a vádlottal, hogy fel fogja jelenteni, majd haladt tovább a munkahelyére. A gyár területére megérkezett majd gyakorlatilag beesett a kapun. A helyszínre érkező mentők megkezdték a sértett ellátását, azonban a sértett az újraélesztési kísérlet ellenére meghalt.
A tényállás alapján az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt 3 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
Az ügyész, a vádlott és védője fellebbezése folytán eljáró Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlott terhére megállapított szabadságvesztés időtartamát 5 évre felemelte. Szintén 5 év időtartamra emelte fel a közügyektől eltiltást. Az ítélőtábla az ügyész fellebbezési érvelését elfogadta, és megállapította, hogy a vádlott esetében a gondatlanság súlyosabb foka állapítható meg az eredmény vonatkozásában, figyelemmel a sértettre gyakorolt 3 erős erőbehatásra és annak irányára. Mellőzte így az ítélőtábla az enyhítő körülmények közül a gondatlanság enyhébb fokára utalást, valamint azt, hogy a büntetőeljárás a vádlottra nézve gyötrő volt. Mindezek alapján nem volt olyan enyhítő körülmény, mely a vádlott terhére megállapított bűncselekmény büntetési tételének középmértékétől való eltérést indokolta volna.

Dr. Ferenczy Tamás, szóvivő