Hatályon kívül helyezés a „vörösiszap” büntető ügyben

2010. október 4. napján az ajkai telephelyen lévő X. számú vörösiszap-tározó kazetta gátja átszakadt, a nagy sebességgel kizúduló jelentős mennyiségű, erősen lúgos kémhatású vörösiszap elöntötte a környező településeket, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.

A Veszprémi Törvényszék ítéletével az I-XV. r. vádlottakat a terhükre rótt gondatlanságból elkövetett közveszély okozása vétségének, közveszély okozása bűntettének, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás vétségének, gondatlanságból elkövetett természetkárosítás vétségének, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének vádja alól felmentette.

Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, melyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság több relatív eljárási szabálysértést követett el, az általa megállapított tényállás megalapozatlan, hiányos, ellentétes az iratok tartalmával. Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényekből helytelenül következtetett további tényekre. Abszolút eljárási szabálysértésként hivatkozott az indokolási kötelezettség megsértésére. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlansága és az indokolási kötelezettség megsértése a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki.

A Győri Ítélőtábla a 2016. február 6-án kihirdetett végzésével a különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék 2016. január 28. napján kelt ítéletét hatályon kívül helyezte. A megismétel eljárás lefolytatására a Veszprémi Törvényszék másik tanácsát jelölte ki.

Az elvégzett széleskörű bizonyítási cselekmények útján az elsőfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségét az ügy jelentőségéhez mérten színvonalasan és maradéktalanul teljesítette. Ugyanakkor az elsőfokú ítélet abszolút hatályon kívül helyezési ok miatt érdemben nem volt felülbírálható. Az elsőfokú eljárás során  rendelkezésre álló bizonyítási eszközök köre alkalmas volt arra, hogy az abból származó bizonyítékok értékelésével az elsőfokon megalapozott bírói döntés szülessen, azonban a törvényszék mindenre kiterjedően a döntését nem indokolta, indokolási kötelezettségét elmulasztotta. Ugyanez állapítható meg a tényállásban foglalt cselekmények jogi értékeléshez kapcsolódó indokolásról. A korlátozott bizonyíték értékelés folytán nem volt megismerhető milyen logika útján jutott el ítéleti bizonyossággal a tényállásban rögzített tényekhez, és azokból következően valamennyi vádlott esetében a bűncselekmény hiányának megállapításához (a felmentéshez), vagyis a bizonyítok értékeléséről olyan mértékben nem adott számot, hogy ezáltal az ítéletet érdemi felülbírálatra alkalmatlanná tette. Ez a hiányosság pedig a másodfokú eljárásban nem volt kiküszöbölhető. A törvényszék ítéletében   bizonyítási eszközöket pertörténeti jelleggel széleskörúen ismertette, azok tartalmát leírta, de a bizonyítási eszközök puszta felsorolása értékelés nélkül nem tekinthető az indokolási kötelezettség teljesítésének, mert a bíróság ilyenkor nem foglal állást a feltárt bizonyítékoknak az elfogadásáról vagy elvetéséről, valamint ezeknek az okairól. Megállapította a Győri Ítélőtábla, hogy a megismételt eljárásban soron kívül kell eljárni. Az új eljárást a tárgyalás előkészítő szakától kell megismételni és a bizonyítási eljárást újra lefolytatni.Nem ítélte alaposnak ugyanakkor az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség Veszprémi Törvényszék kizárására irányuló indítványát. Azt azonban szükségesnek tartotta, hogy a megismételt eljárás lefolytatására a Veszprémi Törvényszék másik tanácsát jelölje ki.

 

Dr. Ferenczy Tamás, szóvivő