Pf.I.20.002/2005/4. szám
A felpereseknek mint a konzorcium tagjainak eminens jogi érdekük, hogy a gesztor – az I.r. alperes – a konzorcionális szerződés céljainak megvalósítása körében milyen szerződéseket köt, ezen szerződések megkötése, azok tartalma ugyanis alapvetően érinti a felperesek jogait, illetőleg kötelezettségeit. Ez a felperesek kereshetőségi jogát (legitimatio ad causam) a gesztor által kötött szerződések érvénytelensége tekintetében megalapozza. /Ptk.234.§.(1) bekezdés, 235.§.(2) bekezdés/
Gf.II.20.007/2005/4. szám
A 32/1969. (IX.30.) Korm.rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 16/1969. (IX.30.) ÉVM-MÜM-PM együttes rendeletben szabályozott vásárlási jog csak önálló ingatlan, vagy önálló ingatlanná kialakítható ingatlanrész használóját illetheti meg. Ha a használat nem ilyen ingatlanrészen áll fenn, akkor nincsen jogosult által gyakorolható vásárlási jog.
Gf.II.20.008/2005/6. szám
Az elállás a Ptk. 320. § (1) bekezdés második mondatából következően önmagában előidézi a szerződés felbontását; e joghatás bekövetkeztéhez az elállás elfogadására vagy más további cselekményre nincs szükség. Az I. r. alperes elállás tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozatának tehát a konkrét adásvételi szerződések megszűnésében nem volt szerepe, ezért a nyilatkozat. hatálytalanságának megállapítására a felperes a Cstv. 40. §. (1) bekezdése alapján alappal nem tarthat igényt.
Pf.I.20.010/2005/4. szám
Az élettársi kapcsolat megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a közös gazdálkodás során a pénzkezelést kizárólag egyik élettárs végzi. A gazdasági közösség fennállása az esetben is megállapítható, ha a felek az együttélés idején nem számolták el egymással a felmerült kiadásokat, hanem közös boldogulásuk érdekében használták fel jövedelmüket
Pf.I.20.023/2005/3. szám
Az elévült követelés vonatkozásában a perindításra még nyitva álló – jelen esetben 1 éves - határidőn belüli perlésnek már fogalmilag kizárt az elévülést megszakító hatása / Ptk.326.§./2/ bekezdés/
Gf.II.20.027/2005/4. szám
Ha a jó erkölcsbe ütköző célra irányultságot több egymással összefüggő szerződés együttesen (szerződéses láncolat) eredményezi, az érvénytelenség megállapításához szükséges tényállás feltárására, ennek alapján az érvénytelenség konzekvenciájának levonására csak akkor kerülhet sor, ha a per valamennyi érintett szerződő fél perben állásával, a szerződéses láncolatot alkotó valamennyi szerződés „érvénytelenségének megállapítása „ iránt folyik.
Gf.II.20.033/2005/2. szám
A választott bírósági kikötés kitágítóan nem értelmezhető /1994. évi LXXI. tv. (Vbtv.) 8.§. (1) bek., Pp.130.§.(1) bek. b) pont/
Pf.I.20.034/2005/13. szám
Az elvárható körültekintés nélkül megtett, alaptalannak bizonyult szabálysértési feljelentés felróhatóan megsértette a felperes becsülethez, emberi méltósághoz, jó hírnévhez való személyhez fűződő jogát / Ptk.84.§./1/ bekezdés a)és e)pontja/
Pf.III.20.042/2005/5. szám
A társadalmi szervezetnek a fegyelmi eljárásra vonatkozó hiányos, ellentmondásos vagy végrehajthatatlan szabályai alkalmatlanok a célzott joghatás kiváltására.
Gf.II.20.057/2005/4. szám
A helyiségbérleti szerződésekre vonatkozó anyagi jogi jogszabályok túlnyomórészt diszpozitív jellegűek, amelyektől a felek eltérhetnek és olyan kérdésekben is megállapodhatnak, amelyeket a szerződési viszonyokat szabályozó jogszabályok nem rendeznek.
Pf.IV.20.083/2005/4. szám
A biztosítéki vételi jog gyakorlása önmagában nem zárja ki az ilyen módon biztosított kölcsönkövetelés hitelező általi érvényesítését, a kétszeres teljesítést a kötelezett akkor háríthatja el, ha valamelyik jogviszony alapján teljesített / Ptk. 375. §. (1) bekezdés/
Pf.I.20.104/2005/4. szám
A végrehajtóval szemben az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének – egyik – feltétele hiányzik, ha a felperes (jogelődje) a kár elhárítására alkalmas jogorvoslati jogát nem merítette ki: végrehajtási kifogást nem terjesztett elő és igénypert sem indított / Ptk. 349. § (1) bek./
Gf.II.20.108/2005/2. szám
A Gt.47.§. (3) bekezdésében meghatározott 90 napos perindítási határidő nem elévülési jellegű, hanem jogvesztő. Elmulasztása még abban az esetben sem menthető ki, ha a felperes számára tőle független körülmények tették lehetetlenné a keresetlevél határidőben történő benyújtását.
Gf.II.20.109/2005/2. szám
Az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabályt sértett, amikor a kereshetőségi jog kérdésében nem ítélettel, hanem végzéssel határozott( Pp.130.§. (1) bekezdés g./ pont)
Pf.IV.20.130/2005/3. szám
A közös tulajdon megszüntetése iránti perekben az ügy körülményei indokolhatják, hogy a megszüntetés módjának több változatáról, feltételhez kötött ítéleti rendelkezésekben határozzon a bíróság /Ptk. 148. §. (2) bekezdéséből/
Pf.I.20.133/2005/2. szám
Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét, vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni /Itv.40.§./1/ bekezdése , Pp.25.§./3/ bekezdése./
Pf.II.20.142/2005/7. szám
A vezető tisztségviselők személyében bekövetkezett változás hatályossága a tagok vonatkozásában / a Ctv. 10. § (1) bek. és 30. § (2) bek./
Pf.I.20.144/2005/5. szám
Valamely mű átdolgozásáról akkor lehet beszélni, amikor a tevékenység következtében – amely már önmagában maga is eredeti, egyéni vonatkozásokat hordoz – más eredeti, egyéni alkotás keletkezik (Szjt.29.§ )
Pf.IV.20.152/2005/7. szám
Egy az ára és felszereltsége alapján középkategóriába sorolható új személygépkocsinál a fogyasztó joggal vár el többet, mint más műszaki berendezéstől. Helyénvaló az a felperesi megközelítés, miszerint „az autóra az életét bízza rá”. A rendeltetésszerű használatra való alkalmasságot és a felperesi érdekmúlást is ebből az aspektusból kell megítélni/ Ptk..305.§ (1) bek., 306.§ (3) bek.)
Pf.IV.20.163/2005/4. szám
A szolgáltatás, illetve szolgáltatások tárgyában fennálló tévedés és az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények tisztázása nélkül nincs mód a szolgáltatások értéke közötti különbség vizsgálatára, hiszen ezután határozható meg, hogy mi az az egyéb szempontokból érvényes szerződéses tartalom, illetőleg mik a kölcsönös szolgáltatások, melyeket a feltűnő értékaránytalanság bekezdésének alkalmazása során össze kell hasonlítani egymással /Ptk.201.§ (2)bek., 210.§. (1)bek.)/
Gf.IV.20.176/2005/4. szám
A „későbbi időpont” értelmezésének néhány szempontja az adásvételi és a szállítási szerződés elhatárolásánál /Ptk.379.§.(1)bek./
Gf.II.20.178/2005/4. szám
I. A meghiúsulási kötbérigény megalapozottsága szempontjából nincs jogi jelentősége annak, hogy az I. r. alperes a késedelem elkerülése, vagyis a határidőben történő teljesítés érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. II. A bíróságnak a semmisségi okok fennálltát – a másodfokú eljárásban is - hivatalból kell észlelnie. Erre azonban csak akkor van lehetősége, ha az ehhez szükséges tények és bizonyítékok a rendelkezésére állnak, vagy azok a másodfokú eljárásban előterjeszthetőek.
Pf.I.20.218/2005/4. szám
SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK – KÉPMÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS Az emberi méltóság és a becsület megsértésének, valamint a képmással való visszaélésnek az elhatárolása a jóhírnévhez való jog megsértésétől (Ptk.76.§, 78.§, 80.§)
Pf.I.20.219/2005/3. szám
A NEM VAGYONI KÁR BEKÖVETKEZTÉNEK VIZSGÁLATA - A BIZONYÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG Az, hogy a bíróság a nem vagyoni kár bekövetkeztét és összegét mérlegeléssel állapítja meg, nem jelenti azt, hogy ne a kár bekövetkeztét állító felet terhelné a bizonyítási kötelezettség: a mérlegelés alapjául szolgáló tényeket neki kell bizonyítania. Bizonyos jogsértéseknél a bíróság köztudomású tényként elfogadhatja, hogy a annak következtében csökkent a személy testi vagy lelki életminősége, ez azonban nem minden személyhez fűződő jogsérelem esetén lehetséges. /Ptk.84.§, 339.§ ,355.§ ,Pp.163.§ (3) bek., és 164.§ (1) bek./
Gf.IV.20.229/2005/9. szám
I. A tag kizárása iránti per néhány eljárásjogi kérdéséről/Gt.7.§ (2) bek., 153.§(2) bek., 50.§ (6) bek., Pp.220. § (2) bek./ II. A taggyűlésről való távolmaradásra figyelemmel a tag a kizárás következményével akkor sem sújtható, amennyiben a taggyűlésen a társaság életében mellőzhetetlenül fontos kérdésekben kell dönteni (Gt.49.§ ).
Gf.IV.20.240/2005/4. szám
Semmis az a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. A záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozó felperest azonban megillette az a jog, hogy a ki nem váltott zálogtárgyak alperes által történő megvásárlásáról („kényszerértékesítés”) megállapodjon. Ezen megállapodás szempontjából már nem volt jelentősége annak, hogy ki a zálogtárgy tulajdonosa. Alkalmazott jogszabályok: (korabeli) Ptk.263.§.(1) bek.és 264. §. (2) bekezdése
Pf.II.20.249/2005/4. szám
I. Érvénytelenség címén az ingatlant terhelő jelzálogjog törlésére - az eredeti állapot helyreállítására - csak akkor kerülhet sor, ha a törlési per megindításának feltételei fennállnak. II. Az érvénytelenségi perben a kereset szükségképpen magában foglalja az érvénytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére irányuló kérelmet is. Abban az esetben pedig, ha az arra jogosult kifejezetten törlési pert indít, hivatkoznia kell a szerződés semmisségére, vagy egyúttal érvényesítenie kell a megtámadási jogát. Alkalmazott jogszabályok:Ptk.234 és 235.§, Inytv. 62. és 63.t
Pf.II.20.265/2005/3. szám
Folyamatos megbízási jogviszony esetében a jogos indok nélküli felmondás kizárása csupán a felmondási jog korlátozásának tekinthető, tehát nem ütközik jogszabályba. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.483.§ (4) bek.
Gf.II.20.281/2005/4. szám
I. A faktort külön tartozás-átvállalás nélkül – általános jogutódlás hiányában - nem terhelik a vele szerződő fél (például vállalkozói) szerződésből eredő kötelezettségei. II. A faktoring-szerződés engedményezési rendelkezésére tekintettel azonban a kötelezettet vele szemben is megilletik az engedményessel szemben felhozható kifogások. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.329.§ (3) bek.
Gf.IV.20.300/2005/5. szám
A VÉGREHAJTÓHOZ A FELSZÁMOLÁS KEZDŐ IDŐPONTJA ELŐTT BEFOLYT ELLENÉRTÉK – A BESZÁMÍTÁSRA KÉT EGYMÁSTÓL FÜGGETLENÜL FENÁLLÓ KÖVETELÉS ALKALMAS I.Forgóeszközként nyilvántartandó vagyonelemnek minősül a követelés is. Ebből következően pedig a számviteli szabályok értelmében az adós tulajdonában volt ingatlanok árverési értekésítése során a végrehajtóhoz befolyt és még ki nem fizetett ellenértéket az adós vagyonának kell minősíteni./Számv.tv.28.§.(1) bek., Cstv.3.§.(1) bek. e)pont, Cstv.38.§.(1)bek./ II.A beszámítás feltételezi két egynemű, egy időben egymástól függetlenül fennálló követelés meglétét /Ptk.296.§.(1)bek., Cstv.38.§.(3) bek.)
Gf.II.20.304/2005/4. szám
I.. Mivel a felperes egy ausztriai honosságú pénzintézet, amely nem vitásan a perbeli hitelügyletek megkötését megelőzően és azoktól függetlenül is létezett és működik, nem állapítható meg, hogy a felek jogviszonyukban mesterségesen, vagy színleléssel hozták volna létre azt a külföldi elemet, melyhez az osztrák jog alkalmazása kapcsolódik (csalárd kapcsolás). II. A hitelügyletekre, illetve a szerződések érvénytelenségére vonatkozó – a magyar szabályozáséhoz egyébként is hasonló tartalmú – osztrák jogszabályok a magyar alkotmányos berendezkedés alapvető elveibe nem ütköznek. Alkalmazott jogszabályok: a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (Nmjtvr.) 7.§ (1) bek., 8.§ (1) bek.
Gf.II.20.307/2005/5. szám
A JELLEGBITORLÁS MEGÍTÉLÉSE – A VERSENYTÖRVÉNY TERÜLETI HATÁLYA I. A jellegbitorlást a Magyarországon forgalmazott termékek vonatkozásában kell vizsgálni/ 1996. évi LVII. törvény ( Tptv.) 1.§ (1) bek. és 6.§/ II. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése az elsőfokú bíróságot annyiban köti, hogy a másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó utasításait kell betartania /Pp.252.§ (4) bek./
Gf.IV.20.316/2005/3. szám
A kötelezett teljesítése akkor is megállapítható, ha a formális átadás-átvételi eljárás elmaradása a felperesnek nem róható fel, és az úgynevezett hallgatólagos átvétel valamennyi eleme megvalósult. A (vég)számla kiállításának hiányában a jogosulti késedelem következménye. Alkalmazott jogszabály: Ptk. 397. § (1) bekezdése, Ptk. 302. § c.) pontja és Ptk.303. § (3) bekezdése.
Gf.II.20.327/2005/7. szám
ELŐVÁSÁRLÁSI JOG - ANNAK GYAKORLÁSA VERSENYTÁRGYALÁS ESETÉN - JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZÉS I. Az elővásárlásra jogosultnak nem kell a versenytárgyaláson részt vennie és azt megnyernie, az érintett ingatlan tulajdonát elővásárlási jogával élve, a versenytárgyalás nyertese által tett vételi ajánlatot magáévá téve is megszerezheti /1992. évi XXXVIII. tv. 108.§ (1)bekezdés, Ptk.373.§-a/. II. Az a körülmény hogy az elővásárlásra jogosult I.r. alperes eleve a továbbértékesítés szándékával kívánja az ingatlant megvásárolni önmagában nem teszi a szerződést erkölcstelenné. Nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe az sem, hogy a továbbértékesítés ténylegesen meg is valósult, és abból az I.r. alperesnek haszna is származott /Ptk.200.§ (2) bekezdés/
Pf.I.20.334/2005/2. szám
A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE Ha a terheltet olyan cselekmény miatt ítélték el törvénysértően, amelyet háborús, népellenes bűntettnek tekintettek, de amely nem tartozik a 3.kárpótlási és a semmisségi törvények hatálya alá, az esetleges kártalanításra a Be. és a Ptk. szabályai vonatkoznak.( 1992.évi XXXII.tv. és a semmisségi törvények :1989.évi XXXVI.tv., 1990.évi XXVI.tv., 1992.évi XI.tv.)
Gf.III.20.351/2005/2. szám
A pernek a keresettől elállás miatt történt megszüntetése esetén a perköltség viselésére a Pp. 160. §.(1) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni. Nincs jelentősége annak, hogy az elállásra milyen okból került sor, sem annak, hogy az alperes a perre okot adott-e.
Pf.IV.20.356/2005/5. szám
A kötelező pertársaság esetét kivéve nincs akadálya annak, hogy a jogosult az egyetemleges kötelezettekkel szemben külön perben érvényesítse marasztalás iránti igényét, tehát teljesítést kérjen. Ilyenkor keresetében a már marasztalt többi kötelezettel való egyetemleges marasztalást kell kérnie. Alkalmazott jogszabályok: Pp. 51. §. a.)pont, 123.§
Pf.I.20.369/2005/9. szám
Az interneten közzétett honlap a sajtó-helyreigazítás anyagi jogi szabályának alkalmazhatósága szempontjából nem minősíthető időszaki lapnak. Alkalmazott jogszabályok:Ptk.79.§ , 1986.évi II.tv.20.§ a)-b) pont
Pf.IV.20.379/2005/3. szám
A jogszabállyal létre hozott használati joghoz az szükséges, hogy a jogszabály kifejezett rendelkezést tartalmazzon a használati jog megalapításáról, valamint arról, hogy mely dologra, kinek a javára, milyen tartalommal hozza létre azt. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 198. §. (3) bek., Ptk. 165. §,
Gf.IV.20.402/2005/3. szám
A lehetetlenülés megítélése - a szolgáltatás oszthatóságával és a szigorú teljesítési határidő hiányával összefüggésben. A munkaterület részbeni át nem adása legfeljebb alperesi késedelem körében értékelhető, ezzel kapcsolatosan pedig a felperesnek az együttműködési kötelezettség körében fel kellett volna hívni az alperest a munkaterület megfelelő határidőn belül történő átadására. Alkalmazott jogszabályok Ptk. 277. § (2) bek., 312.§ , 399.§
Gf.II.20.410/2005/2. szám
Ha a szerződést kötő felek személyén kívüli harmadik személy a szerződés érvénytelensége, avagy nemlétezése, illetve vele szembeni hatálytalansága megállapítását kéri keresetében, a cégjegyzékből törölt, de egyébként kötelezően perbe állítandó egyik szerződést kötő fél hiányában az eljárás lefolytatható, a keresetet érdemben kell elbírálni. Alkalmazott jogszabályok(Pp.130.§. /1/ bekezdés e). és g) pont, 51.§ a) pont, 212.§. /1/ bek.)
Fpkhf.II.25.008/2005/2. szám
A zálogjoggal biztosított hitelezői igény besorolása szempontjából vizsgálandó időpontok értelmezése / Cstv.57.§. (1) bekezdés b./ pontja és 49/D.§. (1) bekezdés/
PkT.III.25.014/2005/4. szám
A társadalmi szervezet megválasztott új elnöke jogosult benyújtani a változás átvezetése iránti kérelmet. Ezért a hiánypótlásra őt vagy meghatalmazott képviselőjét kell felhívni és a mulasztás jogkövetkezményei csak a szabályszerű kézbesítés esetén vonhatóak le.
Fpkhf.II.25.110/2005/2. szám
A többi hitelező és az adós hitelező igény nyilvántartásba vételével kapcsolatosan csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha megállapítható, hogy a hitelezői igény nyilvántartásba vétele jogszabályt sért, a kifogás intézménye nem ad azonban módot a felszámoló érdemi – jelen esetben a hitelezői igény megalapozottságát, összegszerűségét illető – döntéseinek vizsgálatára és felülbírálására. Ez utóbbi szempontok alapján a felszámoló eljárását- adott feltételek esetén - a felszámolótól elvárható gondosság hiányára hivatkozó kártérítés iránti perben lehet értékelni és szankcionálni. /Cstv. 51. §. (1) bekezdés/
Cgf.II.25.120/2005/2. szám
A Gt. 104. §. (2) bekezdés a.) pontja értelmében, ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve, ha az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik. Nincs jogi jelentősége annak, hogy a korábbi kültag tagsági jogviszonyának megszűnése haláleset folytán, vagy egyéb okból következett be E határidő az anyagi jogi határidők közé tartozik, számítására a Pp. rendelkezései nem irányadók, elmulasztása igazolással nem menthető ki.
PkT.III.25.160/2005/2. szám
A társadalmi szervezet ügyintéző, képviselő szerve nem csak testület lehet.
Fpkhf.II.25.169/2005/2. szám
A felszámoló vagyonértékesítésével kapcsolatos intézkedéseinek jogszerűsége – súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértésre történő hivatkozás esetében - hitelezői kifogás alapján vizsgálható akkor is, ha a Cstv.51.§.(3) bekezdésben meghatározott speciális jogkövetkezmények levonására – az intézkedés megsemmisítése , az eredeti állapot helyreállítása, új intézkedés megtételének előírása – már nincsen mód. A súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértő intézkedések általános jogkövetkezménye ugyanis – adott esetben - ettől függetlenül is lehet a felszámoló felmentése a Cstv.27/a.§.(6) bekezdése alapján.
Fpkf.II.25.249/2005/2. szám
I. A közbenső mérlegre tett észrevételeket, a jogszabálysértő felszámolói intézkedéssel szembeni kifogásokat, valamint az esetleges vitatott hitelezői igényeket egymástól megfelelően el kell határolni /Cstv.50.§(6)bek, 51.§. (1) bek., Pp.3.§.(2)bek./. II. A Cstv.49/D.§.(1) bekezdése alkalmazásának néhány kérdéséről
Cgf.IV.25.251/2005/2. szám
A cégek egyértelmű megkülönböztetésére nem alkalmas az azonos tevékenységet feltüntető cég cégnevének, illetve a rövidített név vezérszavának eltérő évszámmal való kiegészítése /Ctv. 15. §. (2) bek., Ctv. 15. §. (8) bek./
Fpkhf.II.25.332/2005/2. szám
A nem pénzkövetelésre irányuló, hanem egyéb követeléseket tartalmazó igények elbírálása nem a felszámolást lefolytató bíróság, hanem az általános bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért nem mulasztott a felszámoló, amikor a hitelezőnek a gázvezeték kiépítésére irányuló, általa vitatott hitelezői igényét annak elbírálása végett nem terjesztette be a felszámolást elrendelő bíróságnak /Cstv. 46.§. (6) bek./
Cgf.IV.25.335/2005/2. szám
A Ctv. Mellékletének II/10. pontja szerint a végrehajtói iroda bejegyzési kérelméhez kötelező mellékelni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alapítási engedélyét, melynek hiánya a bejegyzési kérelem elutasítását ereményezi /Ctv. 22. §. (1) bek., Vht. 254/B. §. (4) bek. és Vht. 254/D. §. (1) bek./
Fpkf.IV.25.342/2005/4. szám
FELSZÁMOLÁS - AZ ELJÁRÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KÉRELEM MEGVÁLTZOZTATÁSA A hitelező kérelmét a felszámolási eljárás során az elsőfokú határozat meghozataláig bármikor, a másodfokú eljárásban pedig a Pp.247.§ (1) bekezdésében meghatározott keretek között módosíthatja. A megváltoztatott kérelem alapján azonban csak akkor kerülhet sor az adós felszámolásának elrendelésére, ha a fizetésképtelenség megállapításának feltételei a módosított kérelem esetében is fennállnak. /Cstv.6.§ (3) bek., Pp.146.§ (1) bek., Pp.247.§.(1) bek./
Cgtf.IV.25.393/2005/2. szám
Mivel a szerint a törvényességi felügyelet nem terjedhet ki perben érvényesíthető igényre, ezért a törvényességi felügyeleti eljárás felfüggesztésének sincs helye olyan perre figyelemmel, amely perben a kérelmező a törvényességi kérelmével lényegében azonos igényét érvényesíti/ Ctv. 51. §. (6) bek., Pp. 152. §. (2) bek./.
Pkf.III.25.539/2005/2. szám
A perindítás tényének feljegyezhetősége a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonaként nyilvántartott ingatlanra (1991. évi IL.tv.38.§.(1) bek. ,1997.évi CXLI. tv. 64. §. (1) bekezdés b) pontja).
Cgf.25.579/2005/2. szám
Amennyiben a bíróság a cégnév vezérszavát, vagy a rövidített cégnevét törvénysértőnek tartja, a hiánypótlás elrendelése körében pontosan meg kell határozni a hiánypótlás szükségességének okát. A bejegyzési kérelem adatainak hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli átjavítása a bejegyzési kérelem részbeni elutasítását jelenti, mellyel szemben fellebbezésnek van helye. Alkalmazott jogszabályok: Ctv.15.§, Ctv. 44.§ (1) és (2) bek., Pp. 224.§ (1) bek.
Cgf.IV.25.690/2005/2. szám
CÉGTÖRVÉNYESSÉGI ELJÁRÁS – NÉVTELEN BEJELENTÉS ALAPJÁN A kérelemre megindult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság vizsgálni tartozik, hogy a kérelmezőnek fűződik-e jogi érdeke az eljárás lefolytatásához. Ez a vizsgálat azonban nem folytatható le, ha a kérelmezők kilétüket nem tárták fel. A lényegében névtelen beadvány alapján az elsőfokú bíróságnak intézkednie sem kellett volna. /Ctv.52.§. /1/ bek. d./ pont, 54.§.(1) bek.c) pont/
Fpkhf.II.25.699/2005/2. szám
A felszámolási eljárás során az értékesítési költségek körébe az értékesítés lebonyolításával közvetlen összefüggésben felmerülő kiadások tartoznak. Ennek megfelelően nem minősülnek ilyen költségnek a vagyon megóvásával, megőrzésével kapcsolatban felmerült kiadások sem. Alkalmazott jogszabályok: Cstv.49/D. § (1) és (2) bek., 225/2000.(XII.19.)Korm.r.6.§ c) pont
Cgtf.IV.25.716/2005/2. szám
I.A kérelmező iratbetekintési és felvilágosítás adási kérelme elutasítására sem a részvénytársaság közgyűlése, sem pedig igazgatósága nem hozott határozatot, így nincs olyan döntés, amelynek felülvizsgálata - perben - bíróság előtt eredménnyel lenne kérhető. II. Az iratbetekintési jog biztosítására irányuló törvényességi felügyeleti eljárás olyan kontradiktórius eljárás, ahol alkalmazásra kerülnek a Polgári Perrendtartás legalapvetőbb bizonyítási szabályai is, így az üzleti titokra hivatkozó félnek állításait – az eljárás jellege által lehetővé tett mértékben – bizonyítania kell. Alkalmazott jogszabályok: Gt.47.§ , Ctv.51.§ (6) bek., Ctv.49.§ (1) bek., Pp.164.§ (1) bek.
Fpkhf.25.778/2005/2. szám
A VAGYONÉRTÉKESÍTÉS A FELSZÁMOLÁS SORÁN - A VAGYONMEGÓVÁSI KÖTELEZETTSÉG SZEMPONJÁNAK ÜTKÖZÉSE AZ ÉRTÉKESÍTÉSREVONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOKKAL A vagyonmegóvás – tekintve, hogy jelentős mennyiségű élő állatról van szó – speciális követelményeket támasztott a felszámolóval szemben annak érdekében, hogy megakadályozza az állatok elhullását, így a vagyon megsemmisülését. A felszámoló kellő mértékben igazolta azt, hogy szükséges volt az állatállomány azonnali, a Cstv.49.§ 49/A.§ és 49/B.§-ában foglaltaktól eltérő értékesítése.
Fpkf.25.783/2005/2. szám
A VAGYONÉRTÉKESÍTÉS A FELSZÁMOLÁS SORÁN - A VAGYONMEGÓVÁSI KÖTELEZETTSÉG SZEMPONJÁNAK ÜTKÖZÉSE AZ ÉRTÉKESÍTÉSREVONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOKKAL A vagyonmegóvás – tekintve, hogy jelentős mennyiségű élő állatról van szó – speciális követelményeket támasztott a felszámolóval szemben annak érdekében, hogy megakadályozza az állatok elhullását, így a vagyon megsemmisülését. A felszámoló kellő mértékben igazolta azt, hogy szükséges volt az állatállomány azonnali, a Cstv.49.§ 49/A.§ és 49/B.§-ában foglaltaktól eltérő értékesítése.
Fpkhf.II.25.855/2005/3. szám
I. Az eredeti jogosultat kielégítő kezes (harmadik személy) a jelzálogjogot a törvény rendelkezése alapján, ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzi meg. Ilyenkor a zálogjog eredeti ranghelyét megtartva száll át a kezesre . Alkalmazott jogszabályok: Cstv.57.§ (1) bekezdés b)pont, Ptk.276.§ (1), Ptk.331.§-a, Ptk. korábban hatályban volt, de a jelen esetben irányadó 260.§ (1) bekezdése
Gpkf.II.25.902/2005/2. szám
KÉPVISELET – FELSZÁMOLÁS - IGAZOLÁSI KÉRELEM A fél felszámolás alá kerülése a korábbi törvényes perbeli intézkedésekhez fűződő jogkövetkezményeket nem érinti / Pp.106.§. (2) bekezdés b/ pont, Pp.109.§. (2) bekezdése /.
Pkf.III.25.914/2005/2. szám
Az alapító által a kuratóriumon keresztül gyakorolható meghatározó befolyás megítéléséhez nem elegendő annak megállapítása, hogy a kurátorok többsége nem áll alkalmazotti jogviszonyban az alapítóval. Nélkülözhetetlen a kezelő szerv működését, döntési mechanizmusát szabályozó rendelkezéseit is e vizsgálat körébe vonni. Alkalmazott jogszabály :Ptk.74/C.§.(3) bekezdés
Gpkf.IV.26.002/2005/2. szám
A taggyűlési határozatának felülvizsgálata iránti perre vonatkozózó azon előírásból, hogy a jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra (részvényesekre) is kiterjed, akik nem álltak perben, nem az következik, hogy a perben nem álló tag (részvényes) félnek tekinthető a perben, hanem az, hogy a meghozott határozat hatálya reá is ítélt dolog hatályú, miből következően ugyanazon ténybeli alapon más tag (részvényes) ugyanazt nem teheti ismét vitássá. Alkalmazott jogszabályok: Gt.48.§ (3) bek., Pp.51.§ a) pont, és 130.§(1) bek. d) pont /
Pkf.III.26.098/2005/2. szám
I. A társadalmi szervezet ügyintéző-képviseleti (vezető) szervének ülésén a személyes közreműködés (jelenlét) nem szűkíthető le a személy fizikai jelenlétére. Ülésezhet a vezető szerv oly módon is, hogy a tagok technikai eszközök igénybevételével ellenőrizhetően, azonosíthatóan, ugyanazon időben egymással kapcsolatban állnak és részt vesznek a tanácskozás, a döntéshozatal minden mozzanatában. II. Az alapszabály nem ad azonban kellő és kielégítő szabályozást arra, hogy a vezetőség - technikai eszközök igénybevételével megtartott - üléseinek nyilvánosságát a kívülállók számára miként biztosítja. Alkalmazott jogszabályok: Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (Etv)4.§.(1) bek., 6.§.(1) bek., 1997.évi CLVI.tv.(Ksz)7.§.(1) bek.