Anonimizált határozatok

Gf.II.20.006/2006/5. szám
I. Az Lakástörvény szabályain alapuló vételi jog és elővásárlási jog lényeges különbsége, hogy a jogszabályban biztosított elővásárlási jog alapján az elővásárlási jog jogosultja elővásárlási jogát csak akkor gyakorolhatja és az ajánlat elfogadásával csak akkor hozhatja létre az adásvételi szerződést, ha a tulajdonos önkormányzat dönt a helyiség elidegenítéséről. II. A helyiség önálló bérlőjének, bérlőtársának nem minősülő felperest albérlőként az elővásárlási jog nem illette meg. Alkalmazott jogszabályok: 1993. évi LXXVIII. tv. (Lt.) 58.§ (1) és§ (2), 33.§ (1), .36.§ (1)bekezdés, a helyi önkormányzat 14/2004. (V.19.) számú rendelete

Gf.II.20.007/2006/2. szám
A nemzetközi magánjog tárgya a nemzetközi magánjogi tényállás. Az ilyen tényállás lényege, hogy az adott jogviszonyban szereplő külföldi elem (személy, tárgy, jog) két vagy több állam jogszabályainak alkalmazására teremt elvi lehetőséget. A felek jogviszonyában ilyen külföldi elem nincs, ebből következően adásvétellel vegyes vállalkozási szerződésnek minősülő kontraktusukban joghatósági kikötéssel sem élhettek. Alkalmazott jogszabályok: Pp.130.§. (1) bekezdés a/ pontja, 1979. évi 13.tvr. (Nmjt.) 1.§-a, 62/F.§. (1) bekezdése, 24.§-a

Gf.II.20.028/2006/5. szám
BESZÁMÍTÁSI KIFOGÁS – KÖZBENSŐ ÍTÉLET Az elsőfokú bíróság az eljárás lényeges szabályait megsértette, amikor az alperes beszámítási kifogása tárgyában közbenső ítélettel döntött (Pp. 212. § (1) és 213.§ (3) bekezdés)

Gf.II.20.033/2006/5. szám
Ha az egyesület alapszabálya nem sorolja fel a kizárási okokat, a fegyelmi vétségeket, hanem csupán azt határozza meg, hogy a tag kizárására az egyesület mely szervének van hatásköre, a tag kizárásának részletes anyagi és eljárási szabályait, azaz a fegyelmi eljárás rendjét más belső szabályzatnak (fegyelmi szabályzatnak) kell tartalmaznia, amelyre az alapszabályban utalni kell. Alkalmazott jogszabályok: 1989.évi II.tv. ( Etv) .6.§ (1) bek.

Gf.IV.20.061/2006/4. szám
A ráutaló magatartással létrejött ügyletek körében a felek akaratát nem lehet kiterjesztően értelmezni. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 205. § (1), (2), 214. § (1), 213. § (1)

Gf.IV.20.087/2006/4. szám
A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET HATÁSKÖRE – FOGYASZTÓ – A HATÁROZAT ÉRVÉNYTELENÍTÉSE Fogyasztói jogvita hiányában – a békéltető testület nem a hatáskörébe tartozó ügyben jár el /A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Ftv.) 18. § (1) bekezdés 19. § (1) bekezdése, Ftv. 32. § b.) pont/.

Gf.IV.20.111/2006/12. szám
A közös tanács egységes jogalanyként működött, vagyona az önálló képviselőtestületet létrehozó önkormányzatok, mint jogutódok közös tulajdona. Ilyennek minősül a gázközmű vagyon, illetve helyébe lépett igényen alapuló juttatás. E közös vagyon megosztásakor azonban nem lehet valamennyi volt társközség javára közös vagyont keletkeztető hozzájárulásnak tekinteni a beruházással közvetlenül érintett ingatlanok tulajdonosainak (a jelenlegi alperes község lakóinak) pénzbeli vagy munkavégzésben megnyilvánuló egyéb anyagi hozzájárulását. Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.111/2006/12. Alkalmazott jogszabályok: 2001. évi LVI. tv. 1. § ,3. §. (2) bekezdésére, 1990. évi LXV. tv. 107. §. (1) bekezdés c) pontja ,Ptk. 147. §. és 148. §.

Gf.II.20.125/2006/4. szám
Az adós vagyonához tartozó ingalant a felszámolási eljárásban nem forgalmi értéken, hanem az értékesítés idején a forgalomban elérhető legmagasabb áron kell értékesíteni, ezért önmagában nem jogellenes felszámolói magatartás az, hogy egy vagyontárgy az „elméleti forgalmi értéknél” alacsonyabb áron kerül értékesítésre. Alkalmazott jogszabályok:Cstv.49.§. (1) bekezdése

Gf.IV.20.129/2006/4. szám
A perbeli akadály a fuvarozás körén kívül felmerült ok által előidézett akadálynak minősül, hiszen a felperesi vasúttársaság érdekkörén kívül merült fel, azt egy külföldi vasúttársaság fogadási elégtelensége okozta. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 4. §. (1) , 1996. (X.15.) Korm.r. rendelet (VÁSZ) 21. §. (1), VÁSZ 2. §. (1) , kiegészítő feltételek ( üzletszabályzat ) 137. KF. pontja

Pf.I.20.155/2006/2. szám
A felperes „elálló” nyilatkozata tartalma szerint értelmezve arra vonatkozott, hogy nem kívánja a hiánypótlási felhívást teljesíteni, minek következtében kitűzésre alkalmas keresetlevél nem volt, ezért a megyei bíróságnak nem a per megszüntetéséről, hanem a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról kellett volna döntenie Alkalmazott jogszabályok :Pp.130.§./1/ bekezdés j/pont).

Pf.I.20.168/2006/4. szám
Ha a végrendelet a jogkört nem határozza meg, a végrendeleti végrehajtó csupán a jogszabályban pontosan meghatározott jogosultsággal élhet. A perbeli esetben az örökhagyó hagyatéki eljárása jogerısen befejezıdött, ezt követıen pedig a végrendeleti végrehajtó a hagyaték kezelésével, így az ingóságok kiadásával kapcsolatban pert nem indíthat, hiszen a perbeli követelésnek az állagörökös, illetve bizonyos körben a haszonélvezeti örökös lett a jogosultja. Alkalmazott jogszabályok: He.4.§(2) bek., d/pont, 19.§(1) bek., 31.§d/pont, 40.§(1) bek. d/pont és 65.§(1) bek.

Pf.I.20.175/2006/8. szám
I. A szakértői bizonyítás útján bizonyítandó tények feltárásához szükséges kérdéseket a bíróságnak kell feltenni a szakértő részére. Ezen kötelezettségét az elsőfokú bíróság súlyosan megsértette, mikor – a releváns kérdések és összefüggések meghatározását kontroll nélkül a felekre bízva – csupán a felek által feltett kérdések megválaszolására rendelte ki a szakértőt /Pp. 3. §. (3 , 180. §. (2) bekezdése/ II. Ugyanaz a magatartás egyidejűleg minősülhet a Tpvt-be ütköző, másrészt szerződésszegő magatartásnak is. A sérelmet szenvedő fél maga jogosult megválasztani, hogy mely jogcímen kíván a sérelmezett magatartással kapcsolatosan igényt érvényesíteni.

Pf.III.20.180/2006/9. szám
Ingatlanok esetében az árverési vétel útján való tulajdonszerzés nem eredeti szerzésmód, az árverési vevı csak az adós tulajdonát képezı ingatlanra szerez tulajdonjogot. Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat azonban kiegészítik az ingatan-nyilvántartási rendelkezések: az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerzı személy, illetve az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetıleg az ıt rangsorban megelızı, jóhiszemő jogszerzıvel szemben. Ptk. 120. § (1) bek., 1997. évi CXLI törvény (Inytv.) 5. § (4) bek.

Pf.III.20.182/2006/5. szám
PERÚJÍTÁSI ELJÁRÁS – A KÁRT MEGALAPOZÓ TÉNYEK MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK TILALMA A kereset tartalmát, terjedelmét a perben érvényesíteni kívánt jogot megalapító, és az igényt érvényesítı fél által elıadott tények összessége határozza meg. Az alapper tárgyát nem képezı, és így ott el sem bírált igény érvényesítésére a perújítási eljárásban értelemszerően nincs törvényes lehetıség ( Pp.267.§ (1) bek. és 247.§ (1) bek., 121.§ (1) bekezdés c/pont)

Pf.IV.20.186/2006/4. szám
I. A közgyűlési jegyzőkönyv részvényesi hitelesítésének meglétét a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban a bekezdése alapján vizsgálni köteles. Amennyiben pedig a vizsgálat nem történt meg, és a jegyzőkönyv részvényesi hitelesítést nem tartalmaz, a változásbejegyző végzés jogszabálysértő. II. A hitelesítés elmaradása esetén a hiányosság pótolható, a jogszabálysértés kiküszöbölhető abban az esetben is, ha a közgyűlésen erre megválasztott részvényes nem kívánja a jegyzőkönyvet hitelesíteni. Nincs ugyanis akadálya annak, hogy a részvénytársaság szabályszerűen összehívott újabb közgyűlésen a korábbi – hitelesítés nélküli jegyzőkönyvben rögzített – határozatait ismételten meghozza (megerősítse), és az újabb közgyűlésen megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő a hitelesítéssel ( az újabb) jegyzőkönyvet ellássa. Az alkalmazott jogszabályok :Ctv.44.§(1) bek., 46.§ (1) bek.,.47.§(1) és (/2) bek..

Gf.IV.20.192/2006/4. szám
A SZÖVETKEZET KÖZGYÜLÉSI HATÁROZATÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA – KERESETVÁLTOZTATÁS A JOGVESZTŐ HATÁRIDŐ UTÁN - AZ ÉRDEKSÉRELEM ÉRTELMEZÉSE I. Ha jogszabály keresetindítási határidőt állapít meg, e határidő elmulasztása esetén a keresetváltoztatás (kiterjesztés) eljárásjogi feltételeinek megtartása esetén sem terjeszthető elő a tárgyában kiterjesztett kereset. II. A szövetkezet közgyűlési határozatának bírósági felülvizsgálata– az egyéb törvényi feltételek mellett - akkor lehetséges, ha a tagot közvetlen, egyéni érdeksérelem éri. Pp.146.§.(/1), Szvt. 13.§.(1) és(/2) bekezdése

Pf.IV.20.198/2006/5. szám
I.A zálogadóst megilleti az a jog, hogy a hitelező zálogjogosulttal szemben felhozza mindazokat a kifogásokat, amelyeket a zálogjoggal biztosított kötelezettség személyes adósa érvényesíthetne a hitelezővel és a hiteljogviszonyból eredő követeléssel szemben, függetlenül attól, hogy a személyes kötelezett nem áll perben. II. A zálogadóst az anyagi jogi szabályok alapján megillető kifogásolási jogot azonban a másodfokú eljárásban csak a polgári perrendtartás fellebbezési eljárásra megszabott eljárásjogi keretei között lehet gyakorolni. II. A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Ennek perjogi következménye az, hogy a zálogjogosult hitelezőnek a kielégítési perben nemcsak a követelése létrejöttét, fennálltát és lejártát, hanem annak összegét is bizonyítani kell. Alkalmazott jogszabályok: (a szerződés megkötésekor hatályos) Ptk.251.§ (2) bek. , 255.§ (1)bek., 263.§ (3) bek., 273.§. (1) bek., PP.141.§ (6) bek. és 235.§ (1) bek..

Pf.IV.20.201/2006/5. szám
Az alperes aláírása váltókezességi nyilatkozatnak nem minősíthető, hiszen sem kifejezett kezesség vállalást, vagy azzal azonos tartalmú nyilatkozatot nem tartalmaz , de nem minősíthető a kibocsátóétól eltérő aláírásnak sem. 1/ 1965.(I.24.) IM.rendelelet (Vár.) 7-8.§, 31.§ (3) és (4) bek.

Pf.IV.20.232/2006/4. szám
Az hogy a bíróság a kereseti kérelem jogcíméhez nincs kötve és téves jogcím megjelölés esetén a keresettel perbehozott jogviszonyt a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően minősítheti nem jelenti azt, hogy – a kereseti kérelemhez kötöttség elvét figyelmen kívül hagyva – olyan jogcím alapján hozhatná meg az érdemi határozatát, amelynek alapján a felperes döntéshozatalt kifejezetten nem kért. Alkalmazott jogszabályok: Pp. 3. § (2) bek., 7. § (2) bek.,. 213. § (1) bek., 215. §

Pf.IV.20.235/2006/3. szám
A felszólalás a helyi önkormányzat közgyűlésén, napirend előtt történt, és mint ilyen beletartozik a közgyűlés ügykörébe. Következésképpen az erről tudósító sajtót – ha a tudósítás tartalmilag megfelel a felszólalásnak – nem terheli a valóság bizonyításának kötelezettsége. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.79.§-a PK.14.sz.állásfoglalás I.pont

Pf.20.238/2006/4. szám
ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI – A KÖZÖS SZERZÉS KIZÁRÁSA SZERZİDÉSSEL – JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZÉS I. A szerzıdéses szabadság elve alapján az élettársak – belátásuk szerint – szabadon rendezhetik egymás közötti vagyoni viszonyaikat akár a teljes elkülönülésen alapuló elv alapján is. Önmagában az a körülmény, hogy a felek a szerzıdésben teljes vagyoni elkülönítésrıl rendelkeztek, nem alapozza meg azt az érvelést, hogy a gazdasági közösség hiányára tekintettel élettársi kapcsolat nem állt fenn közöttük. II. Az élettársi közös vagyon „kiüresítése” miatt, jóerkölcsbe ütközés címén akkor lehetne megállapítani a szerzıdés semmisségét, ha a felek az élettársi kapcsolat fennállása alatt bizonyítottan közös vagyoni ráfordításból szereztek, de közös vagyont - annak részét - a szerzıdés csak az egyik félnek juttatja, ellenérték nélkül. /Ptk. 685/A. § , 578/G. § (1) bek., Ptk. 205. § (1) és a 216. § (1)bek./

Gf.II.20.240/2006/2. szám
FELSZÁMOLÁS - A FELSZÁMOLÓ KESETINDÍTÁSI JOGOSULTSÁGA A felszámoló a hatályos jogszabályi rendelkezés helyes értelme szerint nem saját nevében, hanem az adós képviseletében jogosult megtámadni az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződést, vagy más jognyilatkozatot. Cstv.40.§ (1) bek.

Pf.IV.20.247/2006/6. szám
A NAGYKORÚ GYERMEK TARTÁSÁNAK RENDEZÉSÉT CÉLZÓ, DE A MAJDANI ÉLETKEZDÉSÉNEK SEGÍTÉSÉRE IS KITERJEDŐ MEGÁLLAPODÁS ÉRTELMEZÉSE A kifejezett szülői szándékok egybehangzó tartalma kiegészülve a felperes gyermek ráutaló magatartásával, amely a tartási kötelezettségen felüli esetleges juttatás elfogadását nyilvánvalóvá tette, összességében egy olyan vegyes tartalmú megállapodásként értékelendő, amely egyrészt az apa tartási kötelezettségét (annak egy összegű juttatással történő megváltását) rendezte a másik szülő irányában, másrészt kötelmet keletkezetett arra, hogy a fennmaradó összeg - ha a tartás a teljes vételárat nem emészti fel - a felperest illesse meg. Mivel az alperes az ingatlan értékesítéséből származó vételárnak a felperest megillető – jelenleg pontosan összegszerűen meg nem határozható - esetleges maradékát is magánál tartotta, e körben a felperes saját jogán érvényesítheti igényét.. (Ptk.205.§ (1) bek., 216.§ (1) bek. , 579.§ (1) bek.)

Gf.II.20.248/2006/5. szám
A felperes keresete vagylagos (látszólagos) keresethalmazatot tartalmaz. Vagylagos kereset esetén csupán az egyik kereset nyerhet kielégítést, az egyes igények nem minősülnek a kereseti kérelem önállóan elbírálható részének, ezért részítélet sem hozható. Alkalmazott jogszabályok: PP.213.(2) bekezdés

20.271/2006/4. szám
SZEMÉLYHEZ FŐZİDİ JOGOK - KÉPMÁSSAL VALÓ VISSZAÉLÉS – A KÖZSZEREPLİ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE A „nyilvános közszereplés” fogalma feltételezi az alany részérıl az akaratlagosságot, a nyilvánosság elıtt való szereplés „kívánását”. Az, hogy a felperes a média nyomására egy-egy televíziós adásban nyilatkozatot tett, nem jelenti, hogy nyilvános közszereplést vállalt volna. Ugyanígy nem meríti ki a nyilvános közszereplés fogalmát, hogy a felperes önéletrajzi ihletéső könyvet jelentetett meg és ebben fotókat is közzétett (Ptk.80.§ (1) – (2) bek.).

Gf.IV.20.273/2006/5. szám
Az árverésen kívül, de árverési vétel hatályával történı értékesítés során is a végrehajtó adja el az adós vagyontárgyát, a vevı tulajdonjoga ilyenkor sem az adóstól származik, hanem az árverésen, mint végrehajtási kényszeraktuson alapszik. Ezért a Ptk-nak illetve a Cstv-nek a jognyilatkozatok megtámadására vonatkozó rendelkezései ilyen esetben sem alkalmazhatóak. Alkalmazott jogszabályok: Cstv.40. § (1) bekezdése, Ptk. 203. § (1) bekezdése, Vht. 157. § (1) és 133. § (1) bekezdése

Pf.IV.20.281/2006/5. szám
A KELLÉKSZAVATOSSÁG (JÓTÁLÁS) KÖTELEZETTJE AZ ELADÓI ÉS A TULAJDONOSI POZÍCIÓ ELVÁLÁSA ESETÉN Adásvételi szerzıdés alapján a kellékszavatossági kötelezettség a vevıkkel adásvételi szerzıdést kötı – velük szerzıdéses jogviszonyban álló – kötelezettet, azaz az eladót terheli. A szavatosságra (jótállásra) kötelezett eladó nem szükségszerően azonos a tulajdonossal /Ptk.305.§(/1) bek., 277.§ (1) bek., 368.§ (1) ek., 117.§ (3)bek., Inytv.) 29.§-a, Inyvhr.87.§ /

Gf.IV.20.294/2006/4. szám
I. Az elsıfokú bíróság eljárása során elmulasztotta a felek elızetes tájékoztatását a bizonyítandó tényekrıl és a bizonyítási indítványozása elmulasztásának következményeirıl, azonban ez a jelen esetben mégsem tekinthetı lényeges eljárási szabálysértésnek, mivel nem az elıadott tények bizonyítatlansága, avagy a bizonyítás indítványozásának elmulasztása miatt utasította el a keresetet, hanem anyagi jogi alaptalanság folytán. II. Az üzletrész átruházás folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben azonnal hatályos, ezért az üzletrész új tulajdonosa a tagsági jogviszonyból eredı jogosultságait – mint például a taggyőlésen való részvétel, a szavazás, a napirendre vonatkozó javaslattétel - a cégjegyzékbe való bejegyzéstıl függetlenül gyakorolhatja. Az említettekbıl következıen a taggyőlésen hozott határozatok felülvizsgálata iránti keresetindítási jog sem illette meg az üzletrészét átruházó tagot. III. Nem volt kizárt a tag a tagi kölcsön „átsorolásáról” döntı szavazásból, mivel irányában a társaság kötelezettségét nem a taggyőlési határozat, hanem – a társaság korabeli ügyvezetıje által is aláírt – iratoknál elfekvı kölcsönszerzıdés keletkeztette. IV. Nem ütközik jogszabályba, hogy könyvvizsgálatra irányuló tagi indítvány taggyőlési elfogadása esetén a taggyőlés a költségek elılegezésére az indítványozót kötelezze. Alkalmazott jogszabályok: Pp. 3. § (3) bek., 141.§.(6) bek., 235.§.(1) bek., Gt.II. 153. § (2) bek., Gt.II. 138. § (1)-(3) bekezdései, Gt.II. 47. § (1) bek., Pp. 48. §,Gt.II. 18. § (5) bek., Gt.II. 51. § (4) bek..

Gf.II.20.300/2006/4. szám
I. Az elsődleges keresetnek helyt adó elsőfokú ítéleti döntés végrehajthatatlan, mivel kétséget kizáróan nem határozza meg a tulajdonjog megállapítás által érintett vezetékszakasz pontos paramétereit méretét. /Pp.121.§ /1/, /2/ bekezdését és a 95.§ /2/ bekezdés/ II. A felek első megállapodásának megkötésekor hatályos jogszabályok szerint az elosztóvezeték létesítését ugyan az ágazati minisztérium engedélyezte, azonban a felek (az önkormányzat és a gázszolgáltató) szabadon állapodhattak meg, hogy az elkészült létesítmény kinek – a finanszírozó önkormányzat, vagy a lebonyolító és üzemeltető gázszolgáltató – tulajdonába kerül. Ezért önmagában – a keresetben és az elsőfokú ítéletben körülírt – önkormányzati saját elhatározás és finanszírozás nem eredményez tulajdonjogot az elkészült elosztóvezetéken a finanszírozónak. (1969. évi VII.tv. (Get.) 11.§ /1/ bekezdése )

Pf.IV.20.302/2006/7. szám
I. Az érintettek (jogosult – kezes) megállapodhatnak úgy, hogy a kezesi kötelezettség azután is fennmarad, ha a jogosult a követelést biztosító valamely jogáról lemond. Ilyen esetben a kötelezettség alóli mentesülésére a megállapodás megkötésében való résztvevı kezes nem hivatkozhat. II. Több egyetemlegesen kötelezett kezes esetén az a körülmény, hogy a kezes hozzájárulásával, vagy anélkül rendelkezett-e a jelzálogjog megszőntetésérıl a jogosult un.szubjektív ténynek minısül, azaz csak külön-külön, az egyes egyetemleges kötelezettek és a jogosult közötti viszonyban vizsgálható. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 276. § (2) bek., Ptk. 337. § (3) bekezdésére

Pf.I.20.305/2006/6. szám
A szóbeli végrendelet megtétele feltételeinek vizsgálata Alkalmazott jogszabályok:Ptk.634.§ ,.635.§ (1)

Pf.IV.20.315/2006/4. szám
Nincs törvényi akadálya annak, hogy a társasági szerzıdés formális módosítása nélkül -a tag felosztott üzletrész-hányadát kívülálló személyekre ruházza át, - hogy több társasági tag egy másik tagnak, avagy több tag egy kívülállónak értékesítse üzletrészét. Alkalmazott jogszabályok: Gt.II. 138. §. (2) bek. és 159. §. (2) bek.

Pf.III.20.357/2006/6. szám
A felpereseket terhelte annak bizonyítása , hogy az örökhagyót a végintézkedés megtételére a felperesek által hivatkozott, de utóbb meghiúsult várakozás indította, illetve, hogy anélkül az örökhagyó a végrendeletet nem tette volna meg. A bíróság értékelte, hogy a végrendeleti juttatás ilyen okát a végrendelet még utalás szintjén sem tartalmazza és a per egyéb adataiból sem következik hitelt érdemlı módon. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 629. § (1) bekezdése a) pontja, 649. § (1) bekezdés b) Pp. 206. § (1)

20.362/2006/9. szám
KÖZÖS KÖZMŐ BERUHÁZÁS – A TÉNYLEGES MEGVALÓSÍTÁSI KÖLTSÉGEK MEGOSZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A beruházás gesztora a felperes volt, ı kezelte a pénzeket, ténylegesen egy közös kasszából került sor felperes által a munkálatok kifizetésére. Nem lehetséges annak meghatározása, hogy melyik félnél milyen munkanemek pontosan melyik részforrásból, illetve ezek milyen arányából kerültek kifizetésre. A 100 %-os visszafizetési kötelezettséggel terhelt hitel nem kizárólag az alperes területén megvalósított beruházások finanszírozását szolgálta, ennek alperesre történı kizárólagos terhelését nem alapozhatja meg pusztán az a felperesi képviselı-testületi álláspont, melynek értelmében a felperes csak az olcsóbb, kedvezıbb hitel terheit szeretné viselni./ Ptk. 205. § (1) bekezdés és a 198. § (1) bekezdés/

Gf.IV.20.375/2006/29. szám
I. Jóerkölcsbe ütközik, így semmis az az adásvételi szerzıdés, amellyel az egyik jogi személy úgy veszti el ingatlanainak tulajdonjogát, hogy a vételár a vele azonos személyi kör által képviselt vevı tulajdonosaihoz jut vissza, ez által az eladónál sem ingatlan, sem pénzeszköz nem marad. E körben értékelni kell azt a körülményt is, hogy mindkét jogi személynek ugyanazok a természetes személyek az ügyvezetıi és jelentıs befolyással rendelkezı tulajdonosai. II. Ingatlan-nyilvántartási szempontból a jogszerzés jóhiszemőnek nem minısíthetı, hiszen egy másik – ugyancsak a jelen per tárgyát képezı szerzıdések érvénytelenségének megállapítása iránt indított – per feljegyzése folytán a szerzı nem bízhatott kellı alappal az elızı bejegyzés érvényességében, számolnia kellett azzal, hogy tulajdonszerzése akadályba ütközhet. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 200. § (2) bekezdés, Inytv.. 63. § (2) bekezdés

Pf.IV.20.384/2006/8. szám
HIBÁS TELJESÍTÉS - A JOGSZERŐ ELÁLLÁST KÖVETİ HASZNÁLAT ÉS AZ IGÉNYELT A HASZNÁLATI DÍJ MEGÍTÉLÉSE A hibás teljesítésen alapuló jogszerő elállást követıen az alperes nem tett eleget kötelezettségének, nem adta vissza a vételárat. A felperes nem volt köteles arra, hogy a birtokában maradt dolog használata helyett újabb anyagi források mozgósításával oldja meg gépkocsi iránti szükségletét. Azzal, hogy a felperes bérautó jogszerő igénybevétele helyett - az ezzel felmerülı költségek, mint kár elhárítása illetıleg csökkentése érdekében - a birtokában maradt hibás terméket használta, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, magatartása tehát kárenyhítésként értékelhetı - ezért használati díj fizetésére nem köteles. / Ptk. 309.§ , 340.§ (1)bek./

Pf.III.20.404/2006/3. szám
Öngyilkossági gondolattal foglalkozó, bizonytalan szintő betegségtudattal rendelkezı betegnél a szoros megfigyelés nem fogadható el megfelelınek bizonyos idınként való ránézéssel. Különösen nem, amikor a nyílt rendszerő osztályról a betegnek úgy van lehetısége eltávozni, hogy az alperes dolgozói nem veszik észre hová megy, hol tartózkodik, és nem tőnik fel senkinek, hogy már nincs az osztályon. Alkalmazott jogszabályok:. 339. § (1) és 348. § (1) bekezdése , Eütv. 77. § (3) bekezdése

Pf.II.20.423/2006/15. szám
A szomszédjog általános szabályán alapuló - felelısségénél azt kell vizsgálni, hogy a tulajdonos az építkezés milyen módjai között választhatott: az egyes építkezési módok reá nézve milyen elınyökkel, illetve hátrányokkal jártak volna, és ezt kell egybevetni a szomszéd érdekeinek sérelmével. Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az épület csak az adott módon volt elhelyezhetı és megvalósítható, vagyis a tulajdonos más, a szomszédai számára kedvezıbb építési módozatot nem válaszhatott volna, kártérítés megfizetésére nem kötelezhetı. Alkalmazott jogszabályok:Ptk.100.§

Pf.IV.20.427/2006/3. szám
KÉSZFIZETİ KEZESSÉG – VÉTELI JOG Jogszabályi rendelkezés nem kötelezi a felperest, mint hitelezıt arra, hogy a kézfizetı kezes ellen indítandó pert megelızıen éljen vételi jogával. Jogai érvényesítése terén nincs kötelezı sorrendiség, a kézfizetı kezessel szemben – a jogintézmény lényegébıl adódóan – az igény közvetlenül érvényesíthetı. /Ptk.272.§ /1/bekezdés és 274.§ /2/ bekezdés a./ pontja/

Gf.II.20.441/2006/4. szám
SZAVATOSSÁG - FOGYASZTÓI SZERZİDÉS – EGYMÁSNAK ELLENTMONDÓ SZAKVÉLEMÉNYEK KÖZÖTTI ELLENTMONDÁS FELOLDÁSA I.A felperesi jogelıd nem fogyasztóként, hanem gazdasági tevékenysége körében kötötte a gépjármő megvásárlására irányuló szerzıdést az alperessel, szerzıdésük így fogyasztói szerzıdésnek nem tekinthetı. II. Az egymásnak részben vagy egészben ellentmondó megállapításokat tartalmazó szakvéleményeket adó szakértıket a tárgyalásra meg kell idézni és együttes meghallgatás útján kell megkísérelni az ellentmondások megszüntetését. Ha magánszakvélemény megállapításai állnak ellentétben a bíróság által kirendelt szakértı szakvéleményével, a kirendelt szakértı meghallgatásával egyidıben a magánszakvéleményt adó szakértıt a bíróság tanúként idézi és hallgatja ki a tárgyaláson. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.305.§ (1), (3) bekezdése, 305/A.§ (2) bekezdés, Pp.3.§ (3) bekezdés,.183.§ (2) bekezdés

Cgf.IV.25.004/2006/2. szám
Arra a törvény nem ad lehetőséget, hogy az ügyvezető lemondó nyilatkozatában az ügyvezető személyében bekövetkezett változás hatályát a közlést megelőző másfél hónappal korábbi időpontban állapítsa meg, de az nem lehetséges, hogy az üzletrész átruházási szerződés megkötésének napját megelőző hatállyal határozzák meg a tagi üzletrészek átszállásának időpontját. Alkalmazott jogszabályok: (régi) Gt.. 30. § (1) bekezdése d.) pont, 30. § (2) bekezdése , Ptk. 228. §

Fpkhf.II.25.130/2006/2. szám
I. A kifogás tárgyában meghozott döntésnek ki kell terjedni az eljárásban érvényesített valamennyi kérelemre. II. Téves jogi álláspontot foglalt el az elsőfokú bíróság, amikor a közigazgatási jogviszonyra figyelemmel az adó- és járulékfizetési kötelezettség elmulasztása miatt előterjesztett hitelezői kifogás tárgyában hatáskör hiányában nem hozott érdemi határozatot. Alkalmazott jogszabályok : Pp.213.§. (1) bekezdése, Cstv.51.§. (3) bekezdése, Art. 37.§-ának (1) bekezdése, Cstv.38.§. (3) bekezdése, 58.§. (1) bekezdése és 57.§. (1) bekezdés a/ és c/ pontja

Cgtf.IV.25.257/2006/2. szám
A törvény két tekintetben is korlátokat támaszt a hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárással szemben: 1) annak tárgya csak jogszabálysértő és ennek ellenére bejegyzett adat lehet, 2) ezen eljárás a csak a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítására nyitva álló határidő elteltét követően indítható. Alkalmazott jogszabályok: Gt.234.§ (3)bek., Ctv.54.§ (1) bek., Ctv.51.§ (4) és (5) bek., 46. § (3) bek, Gt. 47. § (1) és (2) bek.

Fpkhf.II.25.303/2006/2. szám
I. Pervezető végzéssel a felszámolót új záródokumentáció benyújtására nem lehet kötelezni. Ebből eredően a felszámoló semmilyen jogszabályt nem sértett, semmiféle kötelezettségét nem szegte meg, amikor a jogszabályba ütköző felhívásban foglaltakat nem teljesítette. II. A kifogást (a felszámoló záróanyag szerinti költségfelszámítását tételesen ellenőrizve) el kellett volna bírálnia, és ennek eredményéhez képest a kifogás elutasításáról, a felszámolási eljárás befejezéséről és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről, vagy a kifogásnak helyt adva a felszámoló új zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat benyújtására kötelezéséről kellett volna rendelkeznie. Győri Ítélőtábla:Fpkhf.II.25.303/2006/2. Alkalmazott jogszabályok Cstv. 51.§. (1) és (3) bek.,. 56.§. (1) bek., Cstv. 60.§. (1) bek.

Cgf.IV.25.434/2006/2. szám
CÉGELJÁRÁS – TÖBB EGYMÁST KÖVETŐ VÁLTOZÁS BEJEGYZÉSE Annak nincsen akadálya, hogy több egymást követően bekövetkezett változás átvezetését a cég egy változásbejegyzési kérelemben terjessze elő a cégbíróságon, azonban ilyen esetben a változásbejegyzési kérelemnek nemcsak az utolsó állapotnak megfelelő helyzetet kell tükröznie, hanem a cégnyilvántartás közhitelessége érdekében a változások minden egyes fázisát pontosan kell tartalmaznia / Ctv.44.§. (1)/.

Pkf.I.25.562/2006/4. szám
A KÉPVISELETI JOG VIZSGÁLATÁNAK KORLÁTAI - A KÉPVISELŐ KIZÁRÁSA – - FELLEBBEZÉSI JOG A képviselőt a perből kizáró végzés egyrészt a képviselő, másrészt a képviselt alapvető azon perbeli jogát érinti, ezért a végzés ellen a képviselt és a kizárt képviselő is önálló fellebbezéssel élhet (Pp.72.§ , 2333.§).

Fpkf.II.25.662/2006/4. szám
Kifejezett külön szabályozás hiányában a tényleges kézbesítés szabálytalanságára alapított kérelem elbírálása során is – a korábbi gyakorlattól eltérıen – analógia útján a kézbesítési vélelem megdöntésére vonatkozó szabályokat indokolt alkalmazni. Alkalmazott jogszabályok: Pp.99/A. §

Cgtf.IV.25.670/2006/2. szám
I. Az iratbetekintés alapvetı tagi, részvényesi jogosultság, amelytıl a tag, illetve
részvényes önmagában az üzleti titoksértésre hivatkozással nem zárható el.
A vezetı tisztségviselık üzleti titok megóvására vonatkozó kötelezettsége
elsıdlegesen a társaság külsı jogviszonyaiban érvényesülı szabály.
II. A kérelmezı iratbetekintési és felvilágosítás adási kérelme elutasításáról sem
a részvénytársaság közgyőlése, sem pedig igazgatósága nem hozott határozatot,
így nincs olyan döntés, melynek felülvizsgálata bíróság elıtt kérhetı lenne.
Alkalmazott jogszabályok: Ctv. 51. § (6) (Gt.II. 47. §)

Cgtf.IV.25.702/2006/4. szám
A végelszámolót kizárólag abban az esetben lehet a közgyőlés összehívására
kötelezni, ha megállapítható, hogy a Cstv-ben elıírt, erre vonatkozó
kötelezettségét megszegte, vagy valamely, a Cstv. rendelkezéseibe ütközı
intézkedése vagy mulasztása a közgyőlés összehívásával orvosolható.
Alkalmazott jogszabályok :Cstv. 73.§. (5) bekezdése és 51. §-a