Anonimizált határozatok

Gf.II.20.008/2007/5. szám
I. A bizonyítékok vizsgálatára, a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatására csak a jogvita kereteinek tisztázása után, vagyis a kereseti kérelem és az érdemi ellenkérelem, és a mindezek alapjául szolgáló tények elıadását követıen, a jogilag releváns vitatott tények körében kerülhet sor. A tényállásközlési kötelezettség tehát okiratok csatolásával nem teljesíthetı. II. A haszonélvezet keletkezésére, megszőnésére, valamint a haszonélvezıt a dolog tekintetében megilletı jogaira vonatkozó alapvetı szabályok kógensek, azoktól eltérni akkor sem lehet, ha a haszonélvezet szerzıdés alapján keletkezik. Annak azonban nincs törvényes akadálya, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlása során felmerülı egyes kérdések körében a tulajdonos és a haszonélvezı a törvényben meghatározottól eltérı, vagy annál részletesebb megállapodást kössenek. Alkalmazott jogszabályok: Pp. 166.§ (1) bekezdés, 104. § (1) bekezdés, 114.§, Ptk. 159.§ (1) bekezdés,. 162.§ (2) bekezdés, 1991.évi XXXIII. törvény 40.§ (2) és (6) bekezdése

Pf.II.20.010/2007/4. szám
A Gt. eltérést engedı, diszpozitív szabályaitól a szindikátusi szerzıdésben is el lehet térni, viszont a Gt. kógens szabályaiba ütközı szerzıdési rendelkezés jogszabályba ütközı, és ezért semmis. A szindikátusi szerzıdés önállóságából fakad, hogy a szindikátusi szerzıdés a szerzıdı felekre érvényes kötelmi jogi kötelezettségvállalást tartalmaz, melyet olyan tartalommal kell teljesíteni, ahogy azt a felek szabályozták. A kötelezettségvállalás megszegésének pedig ugyanaz a következménye, mint más polgári jogi szerzıdés megszegésének: eltérı kötelmi kikötés hiányában a kártérítés a szankció. Az alkalmazott jogszabályok: Ptk. 200.§. (1) bekezdés ,198.§ /1/ bekezdés , 277.§ /1/ bek.

Pf.II.20.027/2007/6. szám
A törvény a tulajdonossal szemben azt a követelményt támasztja, hogy ingatlana beépítési módjának megválasztásánál és az épület helyének kijelölésénél ne csak saját érdekeibıl induljon ki, hanem figyelemmel legyen szomszédja érdekeire is. E kötelezettség azonban a tulajdonost értelemszerően csak a már fennálló szomszédos épület kapcsán terheli; tıle csak az általa ismert, meglévı adottságokhoz való alkalmazkodás várható el. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.100.§-a

Pf.II.20.039/2007/4. szám
I. A vételi jog a kikötött határidıben gyakorolható. Eddig az idıpontig pedig a felperesek nem küldték meg a kötelezettnek vételi nyilatkozatukat., amelyre igényüket az elsıfokú eljárás során alapították. A határidı számítása során a Ptké. rendelkezéseit kell alkalmazni II. A másodfokú bíróság az új tényt, illetve bizonyítékot csak akkor veheti figyelembe, ha annak elıterjesztése az elsıfokú eljárásban a fél hibáján kívül maradt el. Az a körülmény, hogy a korábbi és jelenlegi jogi képviselık nem mőködtek együtt megfelelıen egymással, az új tény kellı idıben (az elsıfokú eljárásban) történı elıadásának elmulasztását nem teszi vétlenné. Alkalmazott jogszabályok :Ptk. hatálybalépésérıl és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejő rendelet, Ptk. 375. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 373. § (3) bekezdése , Pp.235.§ (1) bekezdés

Gf.IV.20.042/2007/5. szám
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolási eljáráson kívül követelés az adós által indított perben beszámítási kifogással csak három konjuktív feltétel fennállása esetén érvényesíthetı: a beszámítás jogával csak a felszámolási eljárásban hitelezınek minısülı személy élhet; a követelésnek a felszámolás kezdı idıpontjában fennállónak kell lennie; a követelés jogosultjának a felszámolás kezdı idıpontjában is a hitelezınek kell lennie, azaz a követelés engedményezésére nem kerülhet sor a felszámolás alatt. Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 3. § (1) bekezdés c.) pont), 36. § (1) bekezdés, 38. § (3) bekezdés

Pf.IV.20.044/2007/4. szám
Az I. r. alperes szerzıdéses nyilatkozatában csupán a beszámítási jogát korlátozta, e nyilatkozatát nem lehet kiterjesztıen értelmezni Kifogás alatt a követelés kivédésére, csökkentésére alkalmas hivatkozást, olyan védekezést kell érteni, amely alapján a követelés a jogosultat nem illeti meg. Az I. r. alperes azon hivatkozása, hogy a II. r. alperes részérıl csak részben történt meg a teljesítés, de nem a számlaösszegek erejéig, kifogásnak minısül, melyet a fentiekre figyelemmel korlátozás nélkül felhozhat a perben. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 329. § (3) bek. , 296. § , 207. § (3) bek.

Gf.II.20.058/2007/4. szám
I. A beszámítás joga akár a felszámolási eljárásban, akár az adós gazdálkodó szervezet által indított perben csak az adós hitelezıjét illeti meg. A felszámoló az alperest hitelezıként a másodfokú határozat meghozataláig nyilvántartásba nem vette, az alperes sem a beszámítási kifogása elıterjesztésekor, sem azt követıen , így az alperes vételár követelésével szemben beszámítással sem élhet. II. A 30 napos jogvesztı határidı elteltét követıen az adós vagyontárgyaira kötött szerzıdést az értékesítési szabályok megsértése vagy megkerülése alapján már nem támadható. Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 3.§. (1) bekezdés c./ pontja , 36.§. (1) bekezdése, 38.§. (3) bekezdése, Ptk. 200. §. (2) bekezdése, Cstv.49.§. (5) bekezdése.

Gf.IV.20.071/2007/6. szám
Kármegosztás alkalmazása a fuvarozási akadály és az annak következtében bekövetkezett kár elhárítása körében tanúsított magatartások megfelelı értékelésével. A feladó - ha annak meg nem fizetésével gazdagodna - köteles megfizetni a fuvardíjnak a fuvarozási akadály felmerültéig járó arányos részét ( Ptk. 340.§. (1) bek.. 494.§. (2) bek.) . 503.§. (1) bek.)

Gf.IV.20.110/2007/4. szám
Az e-mailben megvalósult ajánlatváltás önmagában nem, csupán a fokozott biztonsági elektronikus aláírással aláírt elektronikus dokumentum útján tett nyilatkozatváltás felel meg az írásba foglalás követelményének. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 365.§. (3) bekezdés, 2001. évi XXXV. számú törvény 3. §. (5) bekezdés és 4. §. (1) bekezdés, Ptké. 38.§. (2) bekezdése , Legfelsıbb Bíróság XXV. számú Polgári Elvi Döntésének III. pontja

Gf.II.20.125/2007/5. szám
Az elsıfokú bíróság a bizonyítékok helyes, ellentmondásmentes mérlegelésével állapította meg, hogy a felperes a perben nem tudta bizonyítani azon állítását, mely szerint a részvényeket az általa megjelölt idıszakban, a kimutatott árfolyamnyereséggel értékesítette volna; az ebbıl, mint elmaradt haszonból álló kára megtérítését ezért alappal nem követelheti. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.318.§ (1) és 339.§ (1) bekezdés

Gf.IV.20.133/2007/4. szám
Az építıközösségi tagi vagyoni hozzájárulás – függetlenül attól, hogy pénzkövetelés – nem osztható (jogi értelemben oszthatatlan), mivel az építési munkára szerzıdı tagok közösségének egészét illeti meg. Az építıközösségi tag nem egyetemleges jogosult, ezért keresettel a pénzszolgáltatást a tag a maga javára nem igényelheti, azt valamennyi tag javára együttesen kell teljesíteni(együttes jogosultak). Az együttes jogosultság azonban pénzkövetelésnél sem azonosítható a pertársaság szükségszerőségével, nincsen annak akadálya, hogy az együttes jogosultak bármelyike követelje az oszthatatlan szolgáltatás bírósági letétbe helyezését valamennyi együttes jogosult javára. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 569. § (1) bek., 578/B. § (1) bek.) , 334.§ (3) bek., 335. § (1) bek., Pp.51.§ a) pont.

Pf.IV.20.134/2007/12. szám
A bejegyzett védjegyoltalom jogosultjának személyét kívülálló harmadik személy nem teheti vitássá, csupán az oltalom megszőnését eredményezı eljárások - köztük a használat hiánya miatti megszőnés megállapítása iránti eljárás - megindítására, vagy az oltalom jogosulti pozíciójának megszerzését közvetlenül eredményezı igényérvényesítésre lehet mód. A jogosultság megszerzését azonban csak a szerzıdı fél tekintetében eredményezi a védjegyoltalom átruházására irányuló szerzıdés érvénytelensége. A II.r. felperes, mint nem szerzıdı fél e tekintetben közvetlen anyagi-jogi érdekeltséggel nem rendelkezik. Alkalmazott jogszabályok: 1997. évi XI. törvény 30. §, Ptk. 234. § (1) bekezdésében

Gf.IV.20.144/2007/5. szám
A kötelezett szubjektív teljesítési hajlandóságától nem lehet függıvé tenni a teljesítési határidı kezdetét, az ilyen kikötés ezért nem minısül feltételnek, hanem azt jelenti, hogy a felek teljesítési határidıt meg sem határozták. A felperes az elállást közlı, alpereshez címzett okiratban ugyan az elállás pontos jogcímét nem jelölte meg, azonban – fix határidı kikötése, illetve póthatáridı tőzése hiányában – megállapítható, hogy elállását a teljesítéshez főzıdı érdeke megszőntére alapította. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.228.§ (1) bekezdés, 300. § (1) bekezdés, Ptk. 320. § (1) bekezdés.

Pf.IV.20.172/2007/5. szám
I. Az I.r. alperes álképviselıkénti eljárása a II.r alperes és felperesi önkormányzat között nem hozott létre szerzıdéses jogviszonyt, ezért a II.r. alperes a jogerıs ítéleti rendelkezés szerint semmis szerzıdés keretében kifizetett vételárat az eredeti állapot helyreállítása körében csak abban az esetben követelhetné eredménnyel az önkormányzattól, ha a pénz az álképviselıtıl valamilyen formában az önkormányzathoz került volna. II. A munkáltató felelıssége az alkalmazottja által okozott kár tekintetében áll fenn. A harmadik személynél akkor keletkezik a kár (vagyonában beállott csökkenés), ha az álképviselı munkavállaló a felvett vételárat nem vagy nem teljes összegben fizeti vissza, addig az igény idı elıtti. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 221. § , 361. §, Pp. 130. §

Gf.II.20.177/2007/6. szám
A kártérítés a károsodás bekövetkeztével nyomban esedékessé válik; e követelés lejártának sem a számlakibocsátás, sem a kötelezett elızetes írásbeli felszólítása nem elıfeltétele. Ugyancsak nem feltétele a követelés esedékessé válásának a beszámítási nyilatkozat megtétele. A beszámítási nyilatkozat peren kívül és a perben egyaránt elıterjeszthetı, a peren kívüli, elızetes beszámítási nyilatkozat hiánya a perbeli beszámítást nem zárja ki. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 360.§. (1) bekezdése,. 318.§. (1) bekezdése, 296.§(1) bekezdés

Pf.I.20.204/2007/4. szám
Bérleti díj nemfizetés esetén legfeljebb a zálogjog gyakorlásáról lehet szó, de felmondás híján a bérbeadó nem akadályozhatja meg a bérlet tárgyának használatát. Jelen esetben azonban a bérbeadónak nem volt más módja a zálogjoggal terhelt ingóságok elszállításának megakadályozására, mint a helyiség lezárása. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.429.§ (1) –(3) bek.

Pf.III.20.207/2007/4. szám
A felperesek kára a rácsatlakozási hozzájárulás – alperesi szerzıdésszegés miatt – nem realizált összege. Annak meghatározásához, hogy a rácsatlakozási hozzájárulás megtérítése körében a felperesek az úgynevezett piaci árra, avagy a költségalapú számítás alapján meghatározott ellenértékre jogosultak, a felek által kötött szerzıdés értelmezésére van szükség. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 207. § (1) bek.. 318. §,. 339. § (1) bek.

Pf.IV.20.211/2007/4. szám
I A felperestıl a nem létezı szerzıdéssel elvont ingatlanra eredeti állapot helyreállítása jogi okból vált lehetetlenné. Az ingatlan természetben nem szolgáltatható vissza, ezért a felperesnek igénye van annak pénzbeli egyenértéke visszaszolgáltatására. Ez az igény viszont kötelmi természető, nem pedig el nem évülı dologi jogi igény, ezért arra az általános elévülési határidı az irányadó. II. A felperes a törlési kereset folyamatban lévı elbírálására – mint a gazdagodás megtérítése iránti kötelmi igénye elévülése nyugvását eredményezı eljárásra – akkor hivatkozhatna, ha a dologi jogi törlési kereset elutasításáig nem évült volna el a kötelmi igénye. Alkalmazott jogszabályok: Inytv. 63. § (2) bek., Ptk. 325. § (1) bek., 326. § (2) bek., 324. § (1) bek., 361. § (1) bek.

Gf.II.20.247/2007/27. szám
A biztosítási eseményként megfogalmazott „elektromos tőz” bekövetkeztének megállapítása szempontjából a biztosítási szabályzat az irányadó, a tőzvédelmi szabályok szerinti tőz bekövetkeztének nincs jogi jelentısége. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.536.§(1) bekezdése alapján.

Pf.I.20.250/2007/4. szám
A felperes által érvényesített személyiségvédelmi igény és a versenyjogi törvény által lehetıvé tett igényérvényesítés nem az általános és különös viszonyában áll egymással, hanem a jogosult választása szerint bármelyik jogvédelmet igényelheti, a bíróság a jogosult által választott eljáráshoz pedig kötve van, az eltérı alapon történı elbírálás a keresethez kötöttség elvét megsértette. Alkalmazott jogszabályok: Pp.3.§ /2/ bek., Tpvt. 4. § -a., 80.§ (1) és (2) bek.,Ptk.84.§/1/ bek.

Pf.IV.20.256/2007/4. szám
I. Engedményezés esetén akkor kerül sor a követelésnek zálogjog átruházása nélküli – ekként a zálogjog megszőnését eredményezı - átszállására, ha a felek szerzıdésükben kifejezetten ekként rendelkeznek. II. A jelzálogjog jogosultjának személyében bekövetkezett változáshoz – ellentétben a jelzálogjog alapításával – nem szükséges az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, a bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése pedig a jelzálogjogot létrehozó bejegyzés eredeti ranghelyét nem érinti. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 329. § (1) bek , 259. § (3) bek.

Gf.II.20.259/2007/4. szám
Az addig rosszhiszemő jogalap nélküli birtokosnak minısülı alperes attól az idıponttól, hogy a felperes számára a telephelyére való bejutást lehetıvé tette, és a továbbiakban a használaton kívüli berendezés elszállítása nem az ı elzárkózó magatartása miatt, hanem kizárólag a felperes saját elhatározásából maradt el, a berendezés szerinti felelıs ırzıjének minısült. Ezért a vis maior okozta kárt a tulajdonos felperesnek kell viselnie. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.196.§ /2/ bekezdése, Ptk.99.§

Pf.I.20.268/2007/5. szám
A sajtó-helyreigazítási kérelemnek nem szükségképpeni eleme az új tények megjelölésére irányuló igény, ez csupán lehetıség a jogosult számára. Amennyiben a kérelem megjelöli, hogy a sajtó mely tényeket állított valótlanul, illetıleg mely tényeket tüntetett fel hamis színben, továbbá határozott kérelmet tartalmaz annak helyreigazítására, azaz kifejezi azt az igényt, hogy a sajtó jelölje meg, hogy az adott tényállítások valótlanok, úgy a helyreigazítási kérelem a törvényi feltételeknek megfelel Alkalmazott jogszabályok: Ptk.79.§ /1/ bekezdése

Pf.I.20.269/2007/5. szám
A közjegyzıi okirat záradékolásánál a bíróság kizárólag azt jogosult – és egyben köteles – vizsgálni, hogy az okirat alakilag és tartalmilag megfelel a törvényi feltételeknek. Amennyiben igen, úgy az okiratot a bíróságnak záradékolnia kell. A végrehajtási eljárás ezen szakaszában a teljesítés vizsgálat tárgyát nem képezi. Alkalmazott jogszabályok: Vht..13.§, és 21.§

Pf.II.20.272/2007/4. szám
PERTÁRGYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA LÁTSZÓLAGOS KERESETHALMAZATNÁL A látszólagos keresethalmazatban álló kérelmek pertárgyának értékét is csak egyszer, a nagyobb perértékő kereseti kérelem alapján kell megállapítani.,nincs helye tehát a külön-külön perérték meghatározásának(Pp.24.§ (1) bek., Itv.40.§ (2) bek.,Pp.78.§ (1)bek.)

Gf.II.20.280/2007/4. szám
A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS - A FELSZÁMOLÓ ÁLTAL AZ ELİSZERZİDÉS ALAPJÁN FIZETETT VÉTETELÁR VISSZAFIZETÉSE IRÁNT INDÍTOTT PER – ELÁLLÁS INDÍTOTT PERÁSI ELJÁRÁS

Gf.20.291/2007/4. szám
MÁSOK KÖZÖTTI SZERZİDÉS TELJESTÉSÉNEK LEHETETLENÜLÉSE - BÍZTATÁSI KÁR

Gf.II.20.294/2007/4. szám
A felperes megsértette az ıt terhelı kárenyhítési kötelezettséget, mert elvárható, gazdaságilag ésszerő és indokolt döntés az lett volna, ha mihamarabb a balesetet szenvedett személygépkocsi pótlásáról gondoskodik. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.340.§. (1)

Gf.II.20.308/2007/6. szám
(VÁLTOZÁS)BEJEGYZİ VÉGZÉS HATÁLYONKÍVÜL HELYZÉSE IRÁNTI PER – A BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT EGYES KÉRDÉSEI – AZ ÜZLETRÉSZ ÁRVERÉSEN TÖRTÉNİ MEGSZERZÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE Alkalmazott jogszabályok: ,Ctv.II. 125. § (1) bek., 46. § (1) bek., 65-68. §, Ctv.II. 2. számú melléklete II/1/da.), I/1/ab.), ad.), af). pontjai Gt.II. 161. § (1) bek., 155. § (1) bek., 148. § (3) bek., Ptk. 120. § (1) bek.

Gf.II.20.310/2007/6. szám
I. Ha a fél a keresete alapjául szolgáló tényekkel inadekvát jogi minısítést alkalmaz, a bíróságnak a kereset tartalmának megállapítása és a jogvita érdemi eldöntése során az elıadott tényekbıl kell kiindulnia. II. Az a körülmény, hogy a felperes a szerzıdéses rendelkezésre alapított igényének keresettel történı érvényesítése során a kötbér megjelölést nem alkalmazta, az igény ekkénti érdemi elbírálásának mellızésére nem adhat alapot, valamely kikötés jogi minısítését nem a szóhasználat dönti el, hanem az, hogy a felek szándéka szerint milyen funkciót volt hivatva betölteni. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.246.§. /1/bekezdés ,121.§. /1/ bekezdés c./ pontja

Gf.II.20.316/2007/24. szám
A szállítandó termék árában történı megállapodás (a szerzıdés) létrejöttének vizsgálata: a „baráti, barátságos ár”, az önköltségi és a piaci ár fogalmának elhatárolása. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.205.§.(1) bek., Ptk.379.§.(1) bek., LB. Gazdasági Kollégiumának 68. számú állásfoglalása

Gf.IV.20.322/2007/5. szám
Nem sértette a jóhiszemőség és tisztesség alapelvét, illetve nem valósított meg tisztességtelen piaci magatartást a felperes azzal, hogy nem hívja fel az alperes figyelmét a mindkét fél által ismert tények lehetséges gazdasági következményeire, üzleti kockázatára. Alkalmazott jogszabályok: 1996. évi LVII. törvény 2.§, Ptk.4.§. /1/

Gf.IV.20.365/2007/5. szám
INGATLAN ÁTRUHÁZÁSÁHOZ A JOGSZABÁLY ÁLTAL ELİÍRT JÓVÁHAGYÁS HIÁNYA – JOGKÖVETKEZMÉNYEK (102/2001. (XII.16.) FVM rendelet 249.§ /3/ bek., Ptk.215.§ /1/, /3/ bek.)

Gf.IV.20.373/2007/4. szám
A váltón alapuló keresettel megtámadott személy – a váltó forgatását követıen – a váltóbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely a kibocsátóval, vagy valamelyik elıbbi váltóbirtokossal szemben fennálló személyes viszonyán alapul; ez azonban nem zárja ki saját váltó kiállítójának arra alapított kifogását, hogy a váltótartozást a vele szemben váltókeresetet indító váltóbirtokosnak fizette meg. Alkalmazott jogszabályok: 1/1965. (I.24.) IM rendelet és 17.§

Pf.II.20.397/2007/7. szám
Anyagi ellenszolgáltatás fejében jogszerően nem lehet egy párt választási esélyeit növelni, annak alapszabályával ellentételesen – pénzbeli ellenszolgáltatás fejében – olyan kötelezettséget vállalni, amely egy másik párt parlamentbe jutásának esélyét bármilyen módon csökkenti (vagy kizárja). A felek ilyen tartalmú megállapodása a társadalom értékítéletét az általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat nyilvánvalóan sérti, ezért a jóerkölcsbe ütközik. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.200.§.(2) bekezdése

Cgf.IV.25.046/2007/2. szám
I. Az üzletrésztıke megszüntetése a közgyőlés-törvényben szabályozott - felajánlásával indul és valamennyi szövetkezeti üzletrész tulajdonos igazolt elfogadó nyilatkozatával, vagy a 2007. május 1. napjával zárul. Ezért, amennyiben akár csak egy üzletrész-tulajdonos nem nyilatkozik 2007. április 30. napjáig, az üzletrésztıke az adott szövetkezetnél 2007. május 1. napjáig nem szőnhet meg. Alkalmazott jogszabályok: 2006. évi X. törvény, 98. §. (1) bekezdés, 99-101. § , 106. §. (1) és (3) bekezdése bekezdés, 102. §

Cgf.IV.25.062/2007/3. szám
A törvényi rendelkezés – szemben a korábban hatályos szabályozásával – lehetıvé teszi, hogy a betéti társaság jogi személy beltagja az üzletvezetés és képviselet ellátására ne csak a szervezeti képviselıjét, hanem bármely más – akár meghatalmazott – személyt is kijelöljön. Nem ütközik a törvénybe az sem, ha a jogi személy beltag az üzletvezetés ellátására a szervezeti képviselıjét és azon kívüli más személyt is kijelöl. Alkalmazott jogszabályok: .. Gt. (III.) 108. § (3) bekezdés, 94. § (3) bekezdése, 9. § (1) bekezdésébe

Gpkf.II.25.110/2007/3. szám
A felek közötti korábbi perben is I.r. alperesi vállalkozó által az épületbe beépített berendezési és felszerelési tárgyak tulajdonjoga képezte a jogvita tárgyát, amikor a bíróság feljogosította a vállalkozót, hogy az épületbe beépített ingóságait leszerelhesse és elszállíthassa. Az ítélt dolog megállapításának szempontjából annak nincs jelentısége, hogy a felperes abban a perben érdemi védekezést nem terjesztett elı és a vállalkozó tényállításait és a keresetét elismerte. Alkalmazott jogszabályok: Pp.130. (1) bekezdés d./ pont, Pp.157.§. a./ pont, Pp.229.§. (1) bekezdés, Pp.163.§. (2) bekezdés

Fpkf.II.25.200/2007/2. szám
A cégbíróság értesítése alapján a felszámolást hivatalból kell elrendelni. A felszámolást elrendelı végzés ellen ebben az esetben fellebbezésnek nincs helye. Gyıri Ítélıtábla Fpkf.II.25.200/2007/2.szám Az alkalmazott jogszabályok: Cstv. 22. §. (2) bekezdése, Cstv. 25-26. §,

Cgf.IV.25.292/2007/2. szám
A TÁRSASÁG ÁTALAKULÁSA – A BEOLVADÓ TÁRSASÁG VALAMENNYI TAGJÁNAK „KIVÁLÁSA”

Cgf.IV.25.293/2007/2. szám
A székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan használatára feljogosító személy fennálló rendelkezési jogát elegendı igazolni bármely okirattal, melyben az ingatlan felett rendelkezésre - , avagy az ingatlan használatára jogosult engedélyt ad az ingatlan használatára. Ezért az elsıfokú bíróság indokolatlanul hívta fel a céget a használat jogossága igazolása érdekében tulajdoni lap csatolására. Alkalmazott jogszabályok: Ctv.II. 50.§ (1) bekezdés, 46. § (1) bekezdés, 1. számú melléklete I/4. pontja

Fpkf.II.25.397/2007/3. szám
A felszámolási kérelem kézbesítését és az adós nyilatkozatát követıen érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak fizetési felszólítás hiányossága miatt már nincs helye, az eljárás soron kívüli megszüntetésére pedig kizárólag érdemi vizsgálatot követıen kerülhet sor. Az elsıfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha nem az ügy érdemében dönt, hanem az eljárást megszünteti. Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 25.§. (1) bek., 27.§. (2) bek. a./ pont.,és (6) bek., Cstv. 6.§. (3)bek., Pp. 157.§. (1) bekezdés a./ pontja

Pkf.I.25.555/2007/2. szám
A szerzı által kérelmezett ideiglenes intézkedés tárgyában meghozott döntéshez
szükséges feltételek értékelése
Az alkalmazott jogszabályok: Pp. 156.§, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94/A.§

Cgf.IV.25.585/2007/2. szám
A kültag társaságból való kiválásakor (halálakor), a betéti társaság társasági
szerzıdését még nem módosította az (új) Gt.III. szabályainak megfelelıen, így a
társaság mőködésére a (régi) Gt.II. szabályai voltak az irányadóak.
Ezért az új kültag belépésével kapcsolatos társasági szerzıdésmódosításra, illetve
a változás bejelentésére még nem volt alkalmazható a Gt.III. bekezdésében
meghatározott – kedvezıbb – hat hónapos jogvesztı határidı.
Gt.II. 101. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 92. § f.) ,Gt.II. 104. § (2) bekezdés,
Gt.III.110. § (1)bekezdés

Fpkhf.II.25.962/2007/2. szám
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS – A DOLOGI KÖTELEZETTSÉGEN ALAPULÓ
IGÉNY BEJELENTÉSE
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 37.§ (2) bek.,. 57-58.§-ai