2009 | Győri Ítélőtábla

Megjelenés ideje: 2013. október 29., 06:18

Anonimizált határozatok

Gf.II.20.009/2009/3. szám
A félbeszakadás a jogutód perbevonásáig áll fenn, az eljárás folytatását pergazdasági szempontok nem indokolhatják. Így az eljárás folytatásának „hivatalból” elrendelése, majd megszőntetése jogszabálysértı. Alkalmazott jogszabályok: Pp. 111 – 112. § és 51. § a.) – c) pontjai

Gf.IV.20.015/2009/4. szám
A bejegyzési (változásbejegyzési) és a cégtörvényességi eljárás együttes elbírálásakor hozott döntés esetén a törvényességi felügyeleti kérelmezıt attól függetlenül illeti meg a perindítási jog – a számára kedvezıtlen – (együttes) végzéssel szemben; hogy a bejegyzı végzés tartalmaz-e rá nézve rendelkezést. Alkalmazott jogszabályok: Ctv. 65. §. (1) bekezdése Ctv. 78. §. (2) bekezdése

Pf.II.20.032/2009/3. szám
TÁRSASÁGI JOG – A FELMENTVÉNYRE VONATKOZÓ TÁRSASÁGI HATÁROZAT BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLHATÓSÁGA A vezetı tisztségviselıi tevékenység értékelése alapján a társaság szabadon dönthet a felmentvény megadásáról, illetve annak elvetésérıl, döntést indokolni nem szükséges. Ezért a határozat bírósági felülvizsgálatára sem tartalmi okból, sem az indokolás hiánya miatt nem kerülhet sor. Alkalmazott jogszabályok: Gt.(III.)30.§.(5) bekezdése

Pf.III.20.038/2009/6. szám
A BÉKÉLTETİ TESTÜLET HATÁSKÖRÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRİL A biztosító a biztosított vitája a biztosító visszkereseti igénye tekintetében nem tartozik a vitás ügyek bíróságon kívüli rendezésére hivatott békéltetı testület hatáskörébe, mert a megtérítésre irányuló követeléssel összefüggésben a biztosított nem fogyasztó, továbbá a külön jogszabályi rendelkezésen alapuló visszkereseti igény nem szolgáltatás / Ptk. 559.§ (3) bekezdés és a 190/2004. (VI.8.) Korm. Rendelet, a fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. tv. 18.§ (1) bekezdés/.

Gf.IV.20.085/2009/4. szám
A TÁRSASÁGI SZERZİDÉS ÁLTAL ELİÍRT HOZZÁJÁRULÁS A JOGNYILATKOZAT BÍRÓSÁG ÁLTALAI PÓTLÁSA SZEMPONTJÁBÓL A felperes által – joggal való visszaélés miatt - pótolni kért nyilatkozat nem jogszabály által megkívánt nyilatkozat mert nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely elıírná, hogy az üzletrész átruházási szerzıdéshez a taggyőlés jóváhagyása szükséges. Ilyen követelményt a társasági szerzıdés tartalmaz. Egyébként egy jognyilatkozat pótlására irányuló kereseti kérelem akkor vezethet sikerre, ha az alperes egy létrejött szerzıdésben kifejezett kötelezettséget vállalt adott tartalmú szerzıdéses nyilatkozat megtételére vagy egy azt feltételezı teljesítésre(Ptk.5.§.(3) bekezdés, Ptk.295.§, Gt. 123.§. (1) bekezdés).

Gf.II.20.094/2009/2. szám
A jelen perben és az elızményi ügyben elıterjesztett kártérítési követelések ténybeli alapját a felperes eltérıen határozta meg, így az elsıfokú bíróság tévesen rendelkezett a keresetlevél ítélt dolog miatti idézés kibocsátása nélkül történı elutasításáról. Alkalmazott jogszabályok: Pp. 130.§.(1) bekezdés d./ pontja

Pf.IV.20.110/2009/10. szám
I. Ha a hitelezınek teljesítı készfizetı kezes érvényesíti a teljesítése folytán rá átszállt zálogjogát, a kielégítés joga a jelzálogjog átszállásával nyílik meg, ez egyben a dologi adós késedelmének kezdıidıpontja is. II. Ha a kezes teljesített a fıadós helyett, a követelés a teljesítése (tıke+kamat) erejéig szállt át rá. Innentıl azonban megtérítési igénye nem a fıadóssal kötött hitelszerzıdésben meghatározott, hanem a törvényi elıírás mértéke szerint kamatozik. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.276.§.(1) és (2) bekezdés

Pf.I.20.122/2009/7. szám
A panaszjog, mint a büntetıeljárásban igénybe vehetı rendes jogorvoslat igénybevételének elmulasztása miatt a felperes az ellene elrendelt nyomozati eljárással a vádhatóság és az elsıfokú büntetı bírósági eljárással összefüggésben kárigényt nem érvényesíthet. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 349.

Pf.II.20.156/2009/9. szám
I. A kereset alapját képezı építési munka befejezésekor az állami tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát ráépítéssel nem lehet megszerezni, és azon ráépítéssel közös tulajdon sem keletkezhet. Az Alkotmánybíróság e rendelkezést megsemmisítette, erre azonban nem visszaható hatállyal került sor, így az addig keletkezett tulajdoni igények elbírálása során azokat változatlanul alkalmazni kell. II. A bérlı beruházásaira, felújító tevékenységére a bérleti szerzıdés tartalma, nem a ráépítés szabályai az irányadók. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 137. § (1)-(3) bekezdés, . 116. § /1/ bekezdés, 29/1992. (V.19.) AB. határozat

Pf.IV.20.167/2009/6. szám
AZ ÉRVÉNYTELENNEK MINİSÍTETT ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTEL KIKÖSZÖBÖLHETİSÉGÉRİL Az ügyész (perindításra feljogosított egyéb személy) által az általános szerzıdési feltételként a fogyasztói szerzıdés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítása iránti perben a szerzıdés érvénytelenségének kiküszöbölésére nincsen mód.( Ptk. 209/A.-209./B.§, 234-239. 1978. évi 2. tvr. 5.§)

Gf.IV.20.225/2009/3. szám
MEGHIUSULÁSI KÖTBÉR - A FELEK TELJESÍTÉSRE IRÁNYULÓ MAGATARTÁSÁNAK (EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK) ÉRTÉKELÉSE A felek együttmőködését igényelte, hogy a megkötött szerzıdés teljesítéseként az alperes milyen jogi konstrukcióban szerezzen tulajdonjogot(vagy tulajdoni várományt). A felperesek által választott megoldással kapcsolatban az alperes jelezte és megfelelı indokát is adta, hogy az a számára miért nem elfogadható, de egyúttal kifejezésre juttatta szerzıdéskötési szándékát is. A felmerült kérdések rendezéséhez szükséges együttmőködési kötelezettséget a felperesek szegték meg azzal, hogy ebben a folyamatban elutasító álláspontra helyezkedtek, s a szerzıdéstıl elálltak /Ptk.4.§. (1) bekezdés, Ptk. 320. §. (1)bekezdés, 246.§ (1) bekezdés/.

Gf.IV.20.249/2009/4. szám
I. Az engedményezés tárgya egy meghatározott követelés. Így a vállalkozói díj címén „fennálló” számlakövetelés engedményezése, arra tekintettel, hogy a kötelezett az új jogosulttal (engedményessel) szemben alappal hivatkozott a szolgáltatás nem teljesítésére, nem értelmezhetı egyúttal az engedményezıt ezzel kapcsolatosan esetleg megilletı kártérítési igény engedményezéseként is. II. Az alperes ügyvezetıjének nyilatkozata a felperes elıadása szerint sem közvetlenül okozott kárt a felperesnek, hanem a felperesi jogelıdöt indította olyan magatartásra, amelybıl ıket károsodás érte. Ez pedig nem kártérítés, hanem bíztatási kár megtérítésére adhatna alapot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.328.§.(1) bekezdés, 329.§ (3) bekezdés, .339.§.(1) bekezdés, Ptk.6.§., GK. 14. számú állásfoglalás

Gf.IV.20.288/2009/12. szám
AZ ALVÁLLALKOZÓ KÖZVETLEN SZERZİDÉSKÖTÉSÉNEK HATÁSA A FİVÁLLALKOZÓI SZEZİDÉSRE Amennyiben a teljesítésére a fıvállalkozóval megkötött alvállalkozó szerzıdés keretén belül került sor, a fıvállalkozói szerzıdés módosítása nélkül az alvállalkozó által utóbb a megrendelıvel ugyanarra a mőszaki tartalomra megkötött „önálló” vállalkozói szerzıdés teljesítése lehetetlenült (Ptk. 312. §.).

Gf.IV.20.318/2009/5. szám
AZ ELSZÁMOLÁS EGYES KÉRDÉSEI A SZÖVETKEZET GAZDASÁGI TÁRSASÁGGÁ TÖRTÉNİ ÁTALAKULÁSA SORÁN Szövetkezet gazdasági társasággá történı átalakulásakor – a vagyonátértékelést elıíró közgyőlési határozat hiányában - a átalakulással létrejövı társaságba belépni nem kívánó taggal az üzletrész névértéken és nem piaci értéken kell elszámolni./Sztv. 79. § (2) bekezdés, 51. § (4) bekezdés és . 88. §-a, Gt. 73. § (1) bekezdés, Számv.tv. 136. § (4) és 137. § (3) bekezdése /

Gf.IV.20.330/2009/5. szám
A társasági szerzıdés érvénytelenségét támadó perekre vonatkozó törvényi korlátozás szőken értelmezendı. A társasági szerzıdés részleges - az apportálásra vonatkozó rendelkezés - létre nem jöttére alapított igény nem kizárt, miként a tulajdon-átruházási ügylet hatálytalanságának megállapítása sem, mert egyik sem eredményezi a társaság megszőnését, csupán annak vagyonára van kihatással. Alkalmazott jogszabályok: 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 48. §. (1) és (2) bekezdése

Pf.IV.20.395/2009/10. szám
AZ ÖRÖKHAGYÓ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSON KÍVÜLI TULAJDONÁNAK FIGYELEMBE VÉTELE AZ ÖRÖKÖS VAGYONI FELELİSSÉGÉNÉL I. Nincs anyagi jogi lehetıség arra, hogy az örökhagyó ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjogát a hagyatéki hitelezık kérelmére az örökhagyó közbensı jogszerzésére utalással a törvényes örökös javára az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék (Ptk. 116. §. (1) bekezdés). II. Az örökös felelısségének megállapításánál a törvény lehetıséget ad az örökös birtokába nem került vagyontárgyak, a nem érvényesíthetı követelések és egyéb jogok, illetve az átvett vagyontárgyak meg nem levı hasznai számításba vételére is, de csak abban az esetben, ha az örökös ezektıl neki felróható okból esett el (Ptk. 679. §. (2) bekezdése)

Gf.IV.20.402/2009/5. szám
A JOGALAPNÉLKÜLI GAZDAGODÁS SZABÁLYÁNAK ÉRTELMEZÉSE A jogalap nélküli vagyoni elıny visszatérítésének kötelezettsége kizárólag a közvetlenül hátrányt szenvedı és a vagyoni elınyhöz jutó fél között bekövetkezett gazdagodás rendezésére alkalmas/ Ptk. 361. §. (1) bekezdés /

Gf.V.20.423/2009/6. szám
A domain név használat tisztességtelen, ha fogyasztók megtévesztését eredményezi. Alkalmazott jogszabályok: Tpvt. 6. §, 874/2004/EK. rendelet 21. Cikk /1/és /2/bekezdés

Gf.II.20.437/2009/37. szám
I. Az utóbb létre nem jött szerzıdésre tekintettel átadott gépek és alkatrészek helytelen tárolásából, illetve az esetleges mőszaki avulásból eredı értékvesztése körében a jogalap nélkül birtokló rosszhiszemő birtokos felel mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be. II.A bizonyítási teher átfordul, ha a fél nem adja ki az értékvesztés mértéke megállapításához szükséges gyártói, mőszeres vizsgálatra a gépeket. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.195.§. (2)- (3) bekezdése. Pp.164.§ (1) bekezdés

Gf.II.20.452/2009/32. szám
VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉSNÉL A (KÖTBÉRTERHES) TELJESÍTÉSI HATÁRIDİ SZÁMÍTÁSA I. Az építési szerzıdést a vállalkozó akkor teljesíti, amikor – az utóbb eredményes – átadás-átvételi eljárás megkezdıdött. A teljesítés idıpontja tehát nem azonos (a teljesítés jogkövetkezményei nem állnak be) a vállalkozói munka esetleges tényleges befejezésével, a készrejelentés idıpontjával, avagy az átadásátvételi eljárás befejezésével. /405.§.(1) és (3) bekezdése/ II. A szerzıdési kikötés szerint „ a pótmunkák végzéséhez szükséges idıtartam függvényében” módosuló teljesítési határidı azt jelenti, hogy az elrendelt pótmunkák elvégzéséhez szükséges napok automatikusan nem számíthatóak össze, azok nem kumulálhatóak. /Ptk.391.§. (1) bekezdés/

Gf.V.20.457/2009/4. szám
KÖTELEZİ FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁS – A TULAJDONOS FELELİSSÉGE FORGALOMBÓL KIVONT JÁRMŐNÉL A forgalomból kivont gépjármő tulajdonosa nem tartozik megtéríteni a Kártalanítási Számla részére azt a kárt, amit a gépjármővet jogosulatlanul vezetı személy károkozása folytán fizetett ki a károsultak /190 /2004. (VI.8.) Korm. Rendelet 15. § /7/ bekezdése, 1. számú melléklet 9. pont /3/ bekezdés a./ pont/

Pf.III.20.460/2009/5. szám
A felperes tulajdoni hányada szerzıdéssel értékesítésre került, a I.r. alperes vételárat azonban nem fordította – a gyámhatósági határozatban foglaltakkal szemben – a gyermekei javára ingatlanvásárlásra. Az így „elvesztett” tulajdon helyébe lépı kötelmi természető igényt a felperes mindaddig menthetı okból nem érvényesítette, amíg tudomására nem jutott, hogy az eladott lakás rá jutó vételárából nem szerezett tulajdonjogot. Alkalmazott jogszabályok.Ptk.326. § (1) bekezdése

Gf.IV.20.469/2009/5. szám
A felek közös vagyoni hozzájárulás mellett megvalósítandó gazdasági tevékenységre szerzıdtek, abból nyereséget remélve. A felperes hozzájárulását ugyan kamatmentes kölcsönként jelölték meg, ugyanakkor szabályozták annak felhasználását, meghatározták a gazdasági tevékenység pontos tartalmát (ingatlanvásárlás, majd azok értékesítése, vagy hasznosítása), az eredmény felosztásának módját, arányát. Szándékuk tehát – tartalmilag –nem kölcsönügyletre, hanem polgári jogi társaság létrehozására irányult. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 568. §. (1) bekezdése

Fpkf.II.25.022/2009/5. szám
A nemperes eljárásokban az illeték csak egyetlen esetben mérsékelhetı, ha a kérelemtıl való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala elıtt került sor. Alkalmazott jogszabályok: Itv. 58. §(1) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése

Fpkf.II.25.197/2009/3. szám
A kötelezett késedelme nem következhet be mindaddig, amíg a jogosult késedelme fennáll. A pénzkövetelés jogosultjának a késedelmét megszőntetı elızetes intézkedése azonban a polgári jogviszonyban – eltérı szerzıdési kikötés hiányában – nem kizárólag a számviteli szempontból szabályszerő számla kiállítása lehet, hanem arra alkalmas egy fizetési felszólítás megküldése is. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.301/A.§-a , 302.§. b./ pontja, Cstv.27.§.(3) bekezdése

Fpkhf.II.25.335/2009/2. szám
FELSZÁMOLÁS – A ZÁLOGJOGGAL BIZTOSÍTOTT KÖVETELÉS KAMATÁNAK BESOROLÁSA A zálogjoggal biztosított követelés nem a követelés jogcímére tekintettel, hanem biztosított mivolta miatt nyeri el besorolását a felszámolási eljárásban. Mivel a tıkeösszegen felül a zálogjog az ügyleti és a törvényes (vagy a szerzıdésben kikötött) késedelmi kamatra is kiterjed, az így biztosított járulék nem vonható a „jogcímtıl függetlenül sorolandó késedelmi kamatigény” fogalma alá /Ptk. 251.§ (3) bekezdés, Cstv. 49/D.§ ,57. § (1) bekezdésének b) és g) pontja/

Fpkhf.II.25.482/2009/4. szám
A perindítás tényének feljegyeztetésére – egyéb törvényi feltételek megléte esetén – csak a perben keresettel (viszontkeresettel) igényt érvényesítı fél kérelmére van lehetıség. Az alkalmazott jogszabályok: Inytv. 64. § (1) bekezdés a) – e)pont

Cgf.IV.25.770/2009/2. szám
A perindítás tényének feljegyeztetésére – egyéb törvényi feltételek megléte esetén – csak a perben keresettel (viszontkeresettel) igényt érvényesítı fél kérelmére van lehetıség. Az alkalmazott jogszabályok: Inytv. 64. § (1) bekezdés a) – e)pont

Fpkf.IV.26.029/2009/2. szám
Amennyiben a szerzıdésen alapuló követeléssel kapcsolatban számla nem
állítható ki, illetıleg a hitelezı számlát nem állít ki, valamint ha hitelezı és az
adós közötti szerzıdésbıl egyértelmően nem állapítható meg, hogy a követelés
mikor válik esedékessé, ebben az esetben a törvényben elıírt fizetési felszólítást
megelızıen a hitelezınek meg kell intenie az adóst, ekként lejárttá téve az adóssal
szemben fennálló követelését.
Alkalmazott jogszabályok:Cstv.27.§.(2) bekezdés a./ pontja

Fpkhf.II.26.156/2009/2. szám
FELSZÁMOLÁS – A Z IGÉNYBEJELENTÉSI HATÁRIDİ TERMÉSZETE
A hitelezıi igénybejelentésre nyitva álló 40 napos határidı nem anyagi jogi,
hanem eljárásjogi határidı / Cstv.28.§.(2) bekezdés f./ pont, 6.§.(3) bekezdése
Pp. 105.§.(4) bekezdése /

Fpkf.II.26.169/2009/2. szám
A felszámoló díja a felszámolási eljárást befejezı végzés jogerıre emelkedésének
napján válik esedékessé, így az egyéb felszámolási költség besorolású követelések
megelızik a felszámolói díjat.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 57. § (1) bekezdés a./ pontja, 57. § (2) bekezdés b/
pontja, 58. § (1) bekezdés