Anonimizált határozatok

Pf.IV.20.004/2010/3. szám
MEGSZŐNT JOGI SZEMÉLY NÉVVISELÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGSÉRELEM ÉRVÉNYESÍTHETİSÉGE A névviselési jogsérelmét – a törvényben írt kivételekkel – a névtulajdonos csak saját személyében jogosult érvényesíteni./ Ptk. 84.§, 85.§ (1) bekezdés , 77.§ (1) és (4) bekezdés /

Pf.IV.20.005/2010/7. szám
INGATLAN TÖBBSZÖRI ELADÁSÁNÁL A SPECIÁLIS JOGKÖVETKEZMÉNYEK FELTÉTELE ÉS TARTALMA I. Az ingatlan többszöri eladására irányadó rendelkezésekre csupán olyan vevı alapíthat igényt, aki érvényes és hatályos adásvételi szerzıdéssel rendelkezik. II. Az igény megalapozottsága esetén az elsıként jóhiszemően birtokba lépı vevı tulajdonjogának bejegyzéséhez és a másik vevı már bejegyzett tulajdonjogának törléséhez nem a birtokba késıbb – vagy egyáltalán nem – lépı vevı szerzıdésének érvénytelensége, hanem az irányadó jogszabályi rendelkezés teremt speciális anyagi jogi lehetıséget/Ptk.117.§ (4) bekezdés/.

Gf.II.20.0026/2010/27. szám
FELTŐNİ ÉRTÉKKÜLÖNBSÉG A felek szerzıdési akaratát alakító tényezık közül az egyik legjelentısebb lehet a szerzıdés megkötéséhez főzıdı különös érdekeltség, melyre figyelemmel az egyik, avagy akár mindkét szerzıdést kötı fél a szerzıdés megkötésekor nem tulajdonít lényegi jelentıséget a szinallagma fennálltának, mert a szerzıdés megkötéséhez és fennmaradásához olyan várakozások főzik, amelyek nem jelenhetnek meg a szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszonyában és arányosságában, de a szerzıdési akaratot alapvetıen motiválják (Ptk.201.§ (1) bekezdés).

Gf.II.20.073/2010/4. szám
I. A tartozás elvállalásnak minısített szerzıdés értelmezésénél a kötelembe lépés megállapíthatóságának nemcsak az a feltétele, hogy a tartozás elvállaló ismerje az eredeti kötelezett kötelezettségének terjedelmét, hanem az is, hogy egyértelmő, félre nem érthetı akaratnyilatkozatot tegyen a jogosult felé fennálló kötelezettség teljesítésének elvállalására. II. A fıkötelezettség megszőntével – mint a fıkötelemtıl függı járulékos kötelezettség – a jelzálogkötelezettség is megszőnik. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.207.§. (1)bekezdés, .259.§. (1) bekezdés, Cstv. 28.§. (2) bekezdés f/ pontja , 37.§. (1) és (3) bekezdése, 1/2010. PJE. számú jogegységi határozat

Gf.IV.20.102/2010/8. szám
A kártérítési felelısség tekintetében a vagyonban beállott értékcsökkenés nem a fizetésre kötelezı – jelen esetben végrehajtható adóhatósági – határozat meghozatalával, hanem a kötelezettség tényleges megfizetésével (behajtásával) keletkezik. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.355.§.(4) bekezdés

Gf.IV.20.109/2010/6. szám
I. A csıdtörvény az adós hitelezık kielégítésére alkalmas vagyonát védi. A támadott ingatlan- és ingó értékesítéssel, a vételár-követelés engedményezésével a felperes aktív vagyona kevesebb lett, még akkor is, ha az ügyletek következtében egyes hitelezık követelése és ekként az adós tartozás ugyanilyen összegben csökkent. II. A törvényben szabályozott érvénytelenségi tényállások – hitelezıt károsító ügyletek – eleme a fedezetelvonás tényleges bekövetkezte. A bekövetkezett vagyoncsökkenés ellenére sem valósul meg a fedezetelvonás, ha a támadott ügyletek nem járnak azzal az objektív eredménnyel, hogy megkötésük, illetve teljesítésük miatt valamely hitelezı a felszámolás során követelésének kisebb hányadához jut hozzá, mint azok hiányában lehetséges lenne. III. Adott tényállás mellett rosszhiszemőség és ingyenesség vélelme kiterjed arra is, hogy az átruházott vagyontárgyakért fizetendı vételár nem volt értékarányos, mértéke – rosszhiszemően – azért került éppen a megállapodásokban foglalt összegben meghatározásra, hogy az alperes terhére csak a legszükségesebb (legkevesebb) tartozás keletkezzen. Ebben az esetben pedig a vagyontárgyak vételárral nem fedezett értéke került elvonásra a hitelezık elıl. Alkalmazott jogszabályok: Cstv.40.§.(1) {és (3) bekezdése

Gf.II.20.126/2010/5. szám
I. Az ingó dolog tulajdonjog átszállását eredményezı átadás a dolog tényleges birtokba adása nélkül, más olyan módon is végbemehet, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzıjének a hatalmába kerül. II. A törvény olyan korlátozást nem tartalmaz, hogy a kötelezettet rendelkezési jog csak akkor illeti meg teljesítése több tartozásra elszámolásánál, ha a több tartozás egy jogviszonyból ered. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.117.§ (2) bekezdés, 290.§ (2) bekezdése

Pf.V.20.144/2010/4. szám
I. A terület átadás tárgyában tartott érvényes és eredményes helyi népszavazás eredménye kötelezı az érintett képviselı-testületre, ezért a képviselı-testület a meghatározott terület átadását nem tagadhatja meg II. A helyi népszavazás érvényes és eredményes volta – jogszerősége –, ha a törvényben foglalt jogorvoslati lehetıségeket a megszabott határidıben az érintettek nem vették igénybe, utólag nem tehetı vitássá. III. Nincsen olyan jogszabályi elıírás, mely a területátadás ingyenességét tiltaná. IV. Az ilyen tárgyú ún. közjogi megállapodásra alkalmazni kell a polgári jog szerzıdések értelmezésére vonatkozó rendelkezéseit. Alkalmazott jogszabályok: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 56. § (2)-(8) bekezdés, a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 18. (Tersz.tv.) 18. § (4) bekezdés, 20/A. § , Ptk. 207. § (1) bekezdés

Pf.IV.20.159/2010/5. szám
ANNAK A KÖRÜLMÉNYNEK AZ ÉRTÉKELÉSE, HOGY A DÍJBAN TÖRTÉNİ KONKRÉT MEGÁLLAPODÁS HIÁNYÁBAN A VÁLLAKOZÓ A A MEGRENDELİ IGÉNYE SZERINT A MUNKÁT ELKEZDTE ÉS KÖZREMŐKÖDÉSÉVEL AZT BE IS FEJEZTE Nincs akadálya annak, hogy a felek a vállalkozói díjra vonatkozó akaratukat ráutaló magatartással fejezzék ki A vállalkozó a vállalkozói díj tárgyában való alkufolyamat közben a teljesítést megkezdte, a megrendelı a munkavégzést ellenırizte, és a beépítendı berendezések rendelkezésre bocsátásával a teljesítésben maga is együttmőködött. Ez a magatartás mindkét fél részérıl arra utal, hogy elfogadták a munkavégzés idején reális és szokásos középárat és árképzést (rezsióradíj, átlagos anyagköltség) a vállalkozói díj tekintetében. /Ptk. 205. §. (1)- (2) bekezdése, 216. §. (1) bekezdés/

Pf.IV.20.213/2010/6. szám
I. A hatályos törvényi rendelkezés szerin az általános szerzıdési feltételek érvénytelenségének megállapítása a már teljesített szerzıdésekre is vonatkozik. II. A feltétel érvénytelenségének megállapítására vonatkozó közlemény saját honlapon történı közzétételi idıtartama nem eredményezhet indokolatlan hátrányt. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.209/B.bek.(1).§, 1978.évi 2.sz. tvr.5.§.és 5/B.§. alapján

Pf.IV.20.224/2010/8. szám
INGÓ DOLOG (GABONA) ADÁSVÉTELÉNÉL A BIRTOKBAVÉTEL VALAMINT A NEM TULAJDONOSTÓL TÖRTÉNİ TULAJDONSZERZÉS ÉRTELMEZÉSE I.A tulajdonszerzéshez szükséges birtokbavétel s nemcsak úgy történhet, hogy a tulajdonos a dolgot fizikailag birtokba veszi, átadásnak tekintendı az is, ha vevı utasítására a harmadik személy birtokában lévı dolgot közvetlenül az újabb vevı részére szállítják le ténylegesen. II. Az üzleti életben nem várható el a vevıtıl annak vizsgálata, hogy a az általa vásárolt dolgot(gabonát) eladója kitıl vásárolta meg, s hogy annak vételárat kiegyenlíttette-e. /Ptk.117. § (2), 118. § (1) és (2) bekezdés/

Gf.IV.20.245/2010/3. szám
A szellemi alkotáshoz főzıdı jog sérelme nemcsak a realizált értékesítés esetén valósul meg a védelmet élvezı termék (növényfajta)tekintetében, hanem már azzal is, ha azt az arra nem jogosult személy kereskedelmi partnerén keresztül az adott piacon értékesítésre felkínálja és hirdeti. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 84.§ (1), 86. § (1) és 87. § (1) bekezdése

Pf.V.20.255/2010/4. szám
A közös károkozás ténye akkor is megállapítható, ha a károkozók eltérı tevékenységei egymást követik, azonban szervesen közrehatottak az eredmény létrehozásában. Alkalmazott jogszabályok Ptk. 344. § (1)

Pf.III.20.271/2010/10. szám
Az elsıfokú bíróság az ítélet meghozatalával nem várta be az alperes számára biztosított határidı lejártát, ez az eljárása azonban nem tekinthetı olyan lényeges eljárási szabálysértésnek, amely miatt szükséges lenne a tárgyalás megismétlése illetıleg kiegészítése, tekintettel arra, hogy a peres iratokból egyértelmően megállapíthatóan az alperes a bíróság felhívásában foglaltaknak a jogkövetkezményre történt figyelmeztetés ellenére a megadott határidıben nem tett eleget. Alkalmazott jogszabályok: Pp.141. § (2) és (6) bekezdés, 235.§ (1) bekezdés

Pf.V.20.275/2010/3. szám
A jegyzı által, mint építésügyi hatóság által okozott kárért nem a polgármesteri hivatal, hanem a jegyzı munkáltatója, az önkormányzat tartozik felelısséggel. Alkalmazott jogszabályok: Ötv. 36. § /1/ bekezdés. 35. § /2/ bekezdésének e.) pontja, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 5. §-a ,Ptk. 349. §-a

Gf.II.20.289/2010/4. szám
A MEGBÍZÁSI ÉS A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI SZERZŐDÉS ELHATÁROLÁSA Az alperes a szerződésben csupán fuvarközvetítői tevékenységet vállalt megbízási jutalék ellenében, így sem a saját nevében sem pedig a megbízó nevében megkötött szállítmányozási szerződés nem jött létre a felek között. /Ptk.474.§. (1) bekezdés, 514.§. (1) bekezdés 521.§. (1) bekezdés./

Pf.IV.20.291/2010/9. szám
Az építkezéssel megvalósult építmény szükségtelenül zavaró hatása miatt bekövetkezett kárért általában az építtetı tulajdonost terheli a kártérítési felelısség; azt a tulajdonost, aki a jogaival élve elhatározza és/vagy megtervezteti és/vagy engedélyezteti és/vagy kivitelezteti a vagyoni kárt kiváltó építkezést. Az perbeli tulajdonosa a Magyar Állam, ı volt, aki a közút létesítését illetıen – valamely szervén keresztül – a fenti körben gyakorolta a döntési jogkört. A kifejtettekre tekintettel tehát az állam lenne felelıssé tehetı a perbeli útszakasz megépítésével és létével kapcsolatos szükségtelen zavarás okozta károkért. Tekintettel azonban arra, hogy az országos közutakat az állam vagyonkezelésébe adta – a törvény, valamint a vagyonkezelıi szerzıdésben foglalt rendelkezések szerint pedig a vagyonkezelıt illetik meg a tulajdonosnak a polgári jogi kapcsolatokból eredı jogai és kötelezettségei –, az okozott kárért is a vagyonkezelı tartozik helytállni. Alkalmazott jogszabályok: 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) akkor hatályos 109/G. § (1) bekezdése, Ptk.175. §-a

Gf.IV.20.304/2010/9. szám
Az építési-szerelési munka megrendelője nem tagadhatja meg az átvételt a szolgáltatás olyan hibái miatt, amelyek nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Ilyen hibák esetén az osztható szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint a hibás teljesítési kötbér alapja nem a teljes szolgáltatás, hanem a hibával érintett részszolgáltatás értéke. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 405. §(4) bekezdés, 317. § ,246.§(1) bekezdés

Gf.V.20.312/2010/9. szám
A FELSZÁMOLÁS KÖRÉBE TARTOZÓ VAGYON ÉRTELMEZÉSE A bankszámla-kivonat mint a felszámolás alatt álló gazdasági társaság fennálló kölcsöntartozásának csökkenésére vagy megszőnésére (jóváírás) vonatkozó közlés elhatárolása a "téves utalástól."

Pf.II.20.339/2010/4. szám
I. A fedezetelvonás nem csak a fedezet átruházásával valósulhat meg, hanem például úgy is, hogy adós olyan színlelt kötelezettségeket vállal, melyek biztosítéka a hitelezıi kielégítés fedezete; azonban a színlelt kötelezettség - jogcíménél fogva - a kielégítési sorrendben elınyt élvez. II. A közeli hozzátartozókkal kötött munkaszerzıdések relatív hatálytalanságára alapított kereset körében az ingyenesség és rosszhiszemőség törvényi vélelmébıl az következik, hogy a felperes (hitelezı) jogerıs ítélettel megállapított követelésével szemben csak az a munkabér élvez kielégítési elsıbbséget, amely tekintetében egyrészt a munkaviszony alapján történı munkavégzés ténylegességét, másrészt a kikötött bér arányos ( reális) összegét az alperesek kétséget kizáróan bizonyították. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.203.§. ,685.§. b/ pontja

Gf.IV.20.396/2010/4. szám
Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását – a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés alperes nevében való megkötését – közszolgálati jogviszonyával összefüggésben, annak felhasználásával tanúsította. A munkáltatónak az alkalmazott károkozásáért való felelőssége akkor is fennáll, ha az alkalmazott a munkaköri feladatába nem tartozó, vagy a munkáltató által kifejezetten tiltott tevekénységgel okoz kárt. Alkalmazott jogszabályok: A Ptk. 221. §. (1) és (2) bekezdése, 348.§ (1) bekezdése

Pf.V.20.416/2010/3. szám
I. A jogellenes elkülönítésnek nem feltétele a hátrányokozás. Az alperes felelossége akkor is fennáll a jogellenes elkülönítésért, ha azt nem az o magatartása idézte elo, de mulasztásával hozzájárult a jogsérto helyzet fenntartásához. II. A társadalmi és érdekképviseleti szervezetet a közérdeku igényérvényesítés joga az egyéb törvényi feltételek fennállta esetén is csak akkor illeti meg, ha az egyenlo bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.84.§.(1) bekezdés d./ pont, 2003.évi CXXV. törvény (Ebtv.) 8.§ a.-t.) pont, 19.§, 20.§.(1) bekezdés c./ pont, 1993.évi LXXIX. törvény (Közoktv.) 66.§.(2) bekezdés, 121.§.(1) bekezdés 14./ pont, 32/1997.(XI.5.) MKM. rendeletet

Gf.IV.20.473/2010/4. szám
I. Jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. II.Az uralkodó tagnak az ellenőrzött társaság tartozásaiért való felelőssége csak akkor áll fenn, ha tagi minősége a felszámolás kezdő időpontjában is megállapítható. Alkalmazott jogszabályok: A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §. (2) bekezdése, Gt. 292. §. (1) és 296. §. (1) és (3) bekezdése, Cstv. 63/A §.

Fpkhf.II.25.240/2010/2. szám
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS – AZ ADÓSNÁL VISSZATARTOTT JÓTELJESÍTÉSI GARANCIA JOGI MEGÍTÉLÉSE I. Az olyan „jóteljesítési garancia”, amely lehetıvé teszi a megrendelı részére hibás teljesítés esetére a kijavítás költségeinek közvetlen érvényesítését a vállalkozói díjból visszatartott összegbıl, óvadékként funkcionál. II.A konkrét esetben az óvadékként funkcionáló pénzösszeg már a felszámolási eljárás kezdeményezése elıtt az adós tulajdonába került, elkülönített vagyonként azt a felszámoló sem kezelte, így az a felszámolási vagyon része. III. A felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehetı figyelembe, maga az óvadék azonban nem. /Ptk.270-271/A.§, Cstv. 4.§. /1/ bekezdése, 38.§ (5) bekezdése/

Gkk.IV.25.273/2010/2. szám
A „tagsági jogviszony alapuló perek” meghatározás alatt kifejezetten a tagsági jogviszony vitatását, annak fenn-, vagy fenn nem állását, illetıleg a tagsági jogviszony esetleges megszőnésével (kizárás stb.) kapcsolatosan kialakult pereket kell érteni. A taggal szembeni fizetési hátralék érvényesítése – jogcíme alapján - az általános hatáskörő helyi bíróság elé tartozik. Alkalmazott jogszabályok. Pp. 22.§ (1) bekezdése, a 23. § (1) bekezdés ed) pontja,

Fpkf.II.25.355/2010/4. szám
Az egyezség körébe vonható vagyon mértékét az egyezségkötés idején meglévı vagyon alapján – a törvényben felsoroltak követeléseit figyelembe véve (vagyis abból levonva) – állapítja meg a bíróság. E fogalom alatt tehát nem csupán az egyezséget kötı hitelezık kielégítésére szolgáló vagyon mértékét, hanem a fenti korrekcióval az adósnak az egyezség megkötésekor meglévı teljes vagyonát kell érteni. Alkalmazott jogszabályok:Cstv.41-46.§

Fpkf.II.25.559/2010/2. szám
A keresetlevél perrendszerő elintézésnek módját tehát nem érinti az a körülmény, hogy a keresetlevél elıször, vagy ismételten – a korábbinak az idézés kibocsátása nélküli elutasítását követıen – kerül benyújtásra. Alkalmazott jogszabályok: Pp. 124. § (1), 130. § (1), 132. § (1), 233. § (3) bekezdése

Gpkf.V.25.578/2010/2. szám
A fellebbezés hiányainak pótlása során – a fellebbezési illeték lerovására irányuló felhívásra – elıterjesztett személyes költségmentesség iránti kérelmet megfelelı idıben, tehát a fellebbezéssel egyidejőleg elıterjesztettnek kell tekinteni. Alkalmazott jogszabályok: 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet ( Kmr. 5.) § (2) bekezdés és 10.§ (2)bekezdés

Fpkhf.V.25.696/2010/2. szám
Az ideiglenes vagyonfelügyelı ellenjegyzési jogának szükségessége szempontjából a rendes gazdálkodási tevékenységi körébe tartozónak minısülne egy ingatlant átruházó adásvételi szerzıdés, ha az adós tevékenységi köre kierjed a saját tulajdonú ingatlan forgalmazása. Ha azonban az állapítható meg, hogy a szerzıdéssel a felszámolási vagyonból úgy került volna ki egy ingatlan, hogy annak ellenértékét a vevı beszámítás és tartozásátvállalás útján egyenlítette volna ki – ami sérti az ügyletben érintett hitelezık érdekeit –, a jóváhagyás megtagadása nem jogszabálysértı. Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 24/A.§ (4) bekezdés

Pkk.II.25.750/2010/2. szám
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kiigazítása iránti per nem közigazgatási per.
Alkalmazott jogszabályok: Inytv. 58.§-a, 60.§ (1) bekezdése 62.§ (1) bekezdésének c)
pontja , Pp. 23.§ (1) bekezdés i) ponta.

Cspkf.II.25.889/2010/4. szám
A CSŐDEGYEZSÉG NÉHÁNY KÉRDÉSE
I. Az egyezségi tárgyalás jegyzıkönyvének hitelesítése olyan garanciális aktus,
amely másként nem pótolható. Az erre vonatkozó szabályok megsértésével
készült jegyzıkönyv nem szolgálhat a jóváhagyó bírói döntés alapjául/ Cstv. 18.§
(2) Cstv. 21/A.§ (3) /.
II. A csıdegyezség a vitatott követeléssel rendelkezı hitelezık azon körére terjed
csak ki , akiknek a javára a perindítás tényének igazolására tekintettel jogszerően
tartalékot képeztek, így a többi vitatott követeléssel rendelkezı hitelezıre
„kényszerítı jellegő” hatálya nincsen /Cstv. 12.§. (5) bekezdése és a 20.§. (2)
bekezdése/.

Fpkhf.IV.26.096/2010/2. szám
A hitelezı nem a saját tartozását fizette meg a pénzintézet felé, hanem az
örökhagyó tartozásáért állt helyt. Ez a tartozás pedig egy olyan kötelezettség
vállaláson alapult, melynek elvállalásakor – vagyis a készfizetı kezesi szerzıdés
megkötésekor – a néhai az adós vezetı tisztségviselıje volt. Az örökös
hitelezıként nem juthat igénye besorolása során kedvezıbb helyzetbe, mint
amilyenben az örökhagyó lett volna.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv.57.§.(1) bekezdés h./ pont, Ptk.598.§ és 679.§
Gyıri Ítélıtábla Fpkhf.IV.26.096/2010/2.szám

Fpkhf.IV.26.142/2010/5. szám
A felszámolót megillető felmondás (elállás) speciális törvényi felhatalmazáson
alapul, ezért annak gyakorlása nem tekinthető jogellenesnek. Jogellenes
magatartás hiányában pedig elmaradt vagyoni előny, vagyis kártérítés
megfizetésére a szerződést felmondó fél nem kötelezhető.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv.47.§(1) bekezdés, Ptk.339.§ (1) bekezdés