2011 | Győri Ítélőtábla

Megjelenés ideje: 2013. október 29., 06:18

Anonimizált határozatok

Gf.V.20.034/2011/3. szám
A törvény generálisan és garanciálisan írja elő, hogy a társasági szerződésben a pótbefizetési kötelezettség előírásához mit kell pontosan meghatározni. Ha a társasági szerződés nem felel meg e tartalmi követelményeknek, az e tárgyban társasági határozat szintén jogszabályba ütközik. Alkalmazott jogszabályok: Gt. 120.§ (1) bekezdése

Pf.III.20.041/2011/13. szám
Nem állapítható meg az adásvételi szerződés jóerkölcsbe ütközésre alapított semmissége, amennyiben a vevő nem ismerte és a szerződés előkészítésével, illetve az ügyletkötéssel kapcsolatos körülményekből nem is kellett ismernie, hogy az egyébként polgári jogi értelemben teljes cselekvőképességgel rendelkező eladót a befolyásolhatóságát felhasználva kívülálló harmadik személy azért veszi rá az ügyletkötésre, hogy a vevő által teljesített vételárat az eladótól elvonja, arról sajátjaként rendelkezzék. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 4.§(1)bekezdés, 200.§ (2) bekezdés

Pf.III.20.047/2011/2. szám
Az anyagi jogerı csak az ítéletben elbírált (egyezségben rendezett) jog egymással szembeni vitatását zárja ki. Miután a peres felek a bíróság által jóváhagyott egyezségükben nem állapodtak meg a közös tulajdon árverés útján történı megszüntetésének egyetlen feltételében sem, anyagi jogerı sem főzıdhet ahhoz.. Alkalmazott jogszabályok: Pp.229.§ (1) bekezdés, 148.§ (4) bekezdés

Pf.III.20.062/2011/5. szám
I. Puszta gondozás, gondviselés ellenében érvényesen öröklési szerződés nem köthető, a perbeli megállapodás tehát öröklési szerződésként érvénytelen. Ugyanakkor megállapítható, hogy az örökhagyó a vállalt alperesi kötelezettségtől függetlenül az alperes javára szóló végintézkedést kívánt tenni, ezáltal az érvénytelen öröklési szerződésbe foglalt nyilatkozata érvényes végrendeleti rendelkezésnek minősül. II. Ha a bíróság a szerződést írásbeli magánvégrendeletnek minősíti, ezzel tartalmilag a törvényes öröklés jogcímére alapított igény jogalapjának a hiányát állapítja meg. A jogalap hiánya a kereset elutasítását eredményezi, nincs eljárásjogi lehetőség a keresettel érvényesített jog fenn nem állásának közbenső ítélettel való megállapítására. Alkalmazott jogszabályok: A Ptk.655. § (1) bekezdése, 629. § (1) bekezdés b.) pont, Pp.213. § (1) bekezdés

Pf.V.20.074/2011/5. szám
AZ ALKALMAZANDÓ JOG KÉRDÉSE AZ UNIOS TAGÁLLAMOKHOZ TARTOZÓ FELEK SZERZŐDÉSES JOGVITÁJÁBAN Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel a tagállamokban kötelezően és közvetlenül alkalmazandó EK. rendelet a szerződéses kötelezettségek vonatkozásában – a felek jogválasztása hiányában – a szolgáltatást nyújtó fél szokásos tartózkodási helye szerint irányadó jogot rendeli alkalmazni /Az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Unió működéséről szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatának (2010/C.83/01.) 288. Cikke (az EKSZ korábbi 249. Cikke), 593/2008/EK.rendelet preambulumának (19) és (20) bekezdése, valamint 3. Cikkének (1) bekezdése, 4.Cikkének (1) bekezdés d./ pontja, 6. Cikkének (1) és (4) bekezdése. /

Gf.II.20.095/2011/7. szám
A JÓHISZEMŰSÉG, TISZTESSÉG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPELVI SZINTŰ KÖVETELMÉNYÉT SÉRTŐ MAGATARTÁSSAL OKOZOTT KÁRÉRT FENNÁLLÓ FELELŐSSÉG A felperes azon kára, hogy az engedményezett vállalkozói díját eredményesen nem hajthatta be, okozati összefüggésben áll az alperes nyilatkozatának alapelvi rendelkezéseket sértő, így jogellenes kiadásával, mert annak hiányában a felperes nem szerződött volna a vállalkozói mű létrehozására. /Ptk.4.§. (1) bekezdés,.339.§. (1) bekezdés/

Gf.V.20.097/2011/5. szám
A víziközmű társulat tagjai érdekeltségi hozzájárulás fizetésére csak a közfeladatként megjelölt tevékenységek finanszírozása céljából kötelezhetők. Alkalmazott jogszabályok: A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII.törvény 35.§. (3) bekezdése, 38.§., 44.§. (1) – (2) bekezdései

Pf.II.20.115/2011/5. szám
A SZÖVETKEZETBŐL KILÉPŐ TAGOT MEGILLETŐ ELSZÁMOLÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE A szövetkezet a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét tőketartalékba (tartalékba) köteles helyezni, az ilyen tőketartalék-növekedést pedig a lekötött tartalékba kell átvezetni a vonatkozó jogszabályok szerint. Így az elszámolás tárgyában hozott közgyűlési határozat jogszerűségével kapcsolatos jogvitában nem annak van jelentősége, hogy az alperes ezen összeg közbenső mérlegben szerepeltetésével, majd azt követő visszavezetésével nem a következetesség számviteli alapelve szerint járt el, hanem annak, hogy ennek a tételnek a jogszabálynak megfelelő mérlegkészítés esetén a lekötött tartalékok között kellett szerepelnie /290/2002. (XII.27.) Korm.rendelet 4.§. (1) bekezdés b/ pontja, 6/2004. (I.22.) Korm. rendelet 4.§. (1) bekezdés b/ pontja, Számv. tv. 15.§. (5).bekezdés, 36.§. (1) bekezdés f/ pont és 38.§. (2) bekezdés c/ pont/

Pf.V.20.118/2011/5. szám
Az ingatlan tehermentesítésének – a jelzálogjog által biztosított szerződéses kötelezettségek teljesítésének és a jelzálogjog töröltetésének – eladó általi vállalása nem tekinthető sem lehetetlen feltételnek, sem harmadik személy beleegyezéséhez (jóváhagyásához) kötött jognyilatkozatnak. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.215.§.(1) bekezdés, 228.§ (3) bekezdés

Gf.II.20.193/2011/3. szám
A nem önálló beavatkozó a perújított felperes tiltakozása (a perújítási kérelem elutasítására irányuló ellenkérelme) miatt nem rendelkezett saját perújítási legitimációval. Alkalmazott jogszabályok: Pp.57.§. (1) bekezdése, Legfelsőbb Bíróság PK 145. számú állásfoglalása

Gf.II.20.245/2011/5. szám
A jogszerő elállással visszamenıleges hatállyal megszőntetett (felbontott) szerzıdésnél a szerzıdéskötés elıtti állapot visszaállítása keretében a szolgáltatás és ellenszolgáltatás visszaadása iránti igények nem önállóan, egymástól függetlenül elbírálható részek, ezért a részítélet meghozatalának nincsenek meg az eljárásjogi feltételei. Alkalmazott jogszabályok: 1959. évi IV. törvény 319. és 320. §-a, 1952. évi III. törvény 213. §-a

Gf.II.20.246/2011/11. szám
A megszűnt tagsági viszonyú alperessel szemben előterjesztett tagkizárási keresetet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. Alkalmazott jogszabályok: Gt.47.§.

Pf.III.20.258/2011/2. szám
I. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének, a perindítás hatályai a fizetési meghagyás kézbesítésével beállnak. II. Az illetékfizetési kötelezettség mulasztása miatt az általános perrendtartásbeli szabályok szerint egyébként hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező bíróság joga és kötelessége a per megszüntetése. 2009. évi L. tv. ( Fmhtv.) 22.§ és a 27.§ (3) bekezdése, 38.§ (1) és (3) bekezdése, Pp. 315.§ (5) bekezdése, 128.§, 318.§ (2) bekezdés

Gf.II.20.389/2011/10. szám
A felek ráutaló magatartással hagyták figyelmen kívül a bérbeadó felmondását, ezért a teljesítés nem vált lehetetlenné. Arra nincs jogi lehetőség, hogy a szerződéses jogviszony fennmaradása esetén, a teljesítés egyidejű elfogadása mellett a jogosult a szerződés lehetetlenülésére hivatkozással kártérítést is igényeljen. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 216.§. (1) bekezdés, 277.§. (1) bekezdés, 313.§.

Pf.II.20.442/2011/5. szám
A jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, de a bejegyzési kérelem benyújtására visszaható hatállyal jön létre. Ha ez utóbbi később történt, mint a készfizető kezesség vállalása, a hitelezőt kielégítő kezesre a jelzálogjog nem száll át a kielégítés erejéig.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.262.§ (1) bekezdés, Inytv. 3.§ (2) bekezdés, Az Inytv. 44.§ (1) bekezdés , Ptk.276.§ (1) bekezdése

Pf.III.20.430/2011/5. szám
Az egyetemleges kötelezettek egyikének a jogosult kielégítésével kapcsolatos kifogásai a többi kötelezettre is kihatnak. A jogosult eltérhet a részteljesítés elszámolásának törvényben meghatározott jogszabályi sorrendjétől. Ptk.275. § , 337. § (3) bekezdés, 293.§, Pp.51. § a.)

Gf.IV.20.460/2011/3. szám
TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS – A BÍRÓSÁG ÁLTAL ALKALMAZHATÓ SZANKCIÓ A versenyjog céljával, szabályozási logikájával, szankciórendszerével nem ellentétes, sőt azzal kifejezetten egybe esik egy olyan kiterjesztő értelmezés, amely szerint a jogsértést megelőző állapot a jogsértő pályázati eredményt tartalmazó önkormányzati határozat megsemmisítésével állhat helyre. /Tpvt. 7. §./

Gf.IV.20.463/2011/6. szám
Az elévülés nyugvása az elévülést nem szakítja meg, így a nyugvásra alapot adó akadály megszűnésétől kezdődően az elévülés nem indul újra. A követelés megtérítéséért mögöttesen felelő kötelezett a saját jogviszonyára kiterjedő hatállyal a jogosulttal érvényes megállapodást köthet, a jogosult a mögöttes felelőssel szembeni jogáról lemondhat. (Ptk.326.§ (1)-(2) bekezdés).

Vpkf.IV.25.030/2011/2. szám
A vagyonrendezési eljárásban az előkerült vagyontárgyból tulajdoni részesedést szerző személyeket nem lehet „pervesztes” feleknek tekinteni, ezért őket a az eljárásban felmerült, meg nem fizetett elsőfokú eljárási illeték megfizetésére, viselésére sem lehet kötelezni. Alkalmazott jogszabályok: Ctv. 119.§ (2) bekezdése Pp. 78.§ (1) bekezdése , 6/1986. (VI. 26.) IM. Rendelet 13.§ (2) bekezdése és 14.§-a

Fpkhf.II.25.173/2011/3. szám
FELSZÁMOLÁS – VAGYONTÁRGYAK ÉRÉKESÍTÉSE – AZ ALKOTÓRÉSZ ÉS TARTOZÉK ÉRTELMEZÉSE Az ingatlanon (vagy ingatlanban) elhelyezett gépek, berendezések nem válnak az ingatlan alkotórészeivé pusztán az által, hogy egy meghatározott funkcióra létesült ingatlanon (felépítményben) találhatók. A pályázati kiírásban elkülönítve megjelölt és önállóan is megvásárolható vagyoncsoportba tartozó ingóságokra az ingatlan tulajdonjoga (és azon alapított zálogjog) nem terjed ki. (Ptk.95.§., Cstv.49/D.§)

Apkf.IV.25.462/2011/3. szám
AZ ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN A KIFOGÁS ELİTERJESZTÉSÉRE JOGOSULTSÁG - A SÉRELMET SZENVEDETT FÉL FOGALMÁNAK – ÉRTELMEZÉSE A sérelmet szenvedett fél fogalma nem értelmezhetı olyan kiterjesztı módon, hogy az adósságrendezési eljárásban kifogás elıterjesztésére lényegében az érintett település bármely lakosa, illetıleg az önkormányzati képviselıtestület bármely tagja jogosult lenne. A sérelemnek a kifogásolót közvetlenül érintınek kell lennie (1996. évi XXV. törvény 14.§ (3) bekezdés

Fpkhf.II.25.567/2011/5. szám
Nincs törvényi akadálya, hogy a 40 napon belül (avagy 40 napon túl, de egy éven belül) bejelentett követelés jogcímét a hitelező – a bejelentésben foglalt ténybeli és jogi alapon belül – a felszámoló által vitatott hitelezői igény elbírálására folyamatban lévő eljárásban megváltoztassa, azonban azt a bejelentésére nyitva álló határidő jogvesztő jellege kizárja, hogy az igénybejelentésére nyitva álló egy éves határidőn túl a hitelező eltérő ténybeli- és jogi alapokon nyugvó, tehát új jogcímű hitelezői igényt jelentsen be. Alkalmazott jogszabályok: Cstv.37.§ (1)-(2)- (3) bekezdés, 46.§ (6) bekezdés, Pp.3.§ (3) bekezdés, 141.§ (6) bekezdés

Apkf.IV.25.634/2011/3. szám
I. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában a függı követelés fogalma jogszabályi rendelkezés hiányában – nem alkalmazható. II. A devizában fennálló hitelezıi követelést az adósságrendezési eljárásban is szükséges forintosítani, az átszámítás idıpontja azonban nem az igény bejelentéséhez kapcsolódik. A vagyonfelosztás rendjét, a hitelezıi követelések számbavételét és a kielégítésükre tett javaslatot az egyezségi javaslat tartalmazza, így ennek, hiányában pedig a törvény szerint elkészítendı jelentés idıpontjában kell a devizában nyilvántartott követelést forintosítani. Alkalmazott jogszabályok: 1996. évi XXV. törvény (Har.) 20. §. (1) bekezdése, 29.§ (3) és (4) bekezdése, 225/2000. (XII.19.) Korm. rendelet ( R.) 7. §. (3) bekezdése, Számv.tv. 20. §. (2) bekezdése , 60. §. (1) bekezdése ,145. §. (6) bekezdése

Apkf.IV.25.881/2011/2. szám
Eltérı törvényi rendelkezés hiányában a pénzügyi gondnok nincs elzárva attól, hogy egy korábban elfogadott (nem vitatott) követelés vonatkozásában álláspontját megváltoztatva azt vitássá tegye. Ilyenkor errıl, s a perindítás lehetıségérıl – mint a vitatott igényként történı nyilvántartás feltételérıl – a hitelezıt tájékoztatnia kell. Alkalmazott jogszabályok: 1996. évi XXV. tv. ( Har. )14.§ (2)-(3) bekezdés,15. §. (2) bekezdése

Fpkhf.IV.25.957/2011/4. szám
Ha ugyanazon hitelező javára első ranghelyen vagyont terhelő jelzálogjogot, míg második ranghelyen ugyanezen vagyonhoz tartozó egyedi vagyontárgy(ak)at terhelő jelzálogjogot alapítanak, a hitelezőt az első ranghelyen a vagyont terhelő jelzálogjog jogosultjaként a vagyon értékesítéséből származó bevétel törvényben meghatározott része illeti meg , az egyedi jelzálogjoggal is terhelt vagyontárgyak értékesítéséből származó vételár fennmaradó részét pedig ugyanezen besorolási kategóriába tartozó második ranghelyű zálog jogosultként kell a részére megfizetni. Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 49/D. §. (1) és (2) bekezdés, 57. §. (1) bekezdés b.)

Cspkf.IV.26.124/2011/2. szám
Az eredménytelen csődeljárás és az azt követően nyomban s hivatalból megindult felszámolási eljárás olyan egységes eljárást képez, amelyben a fizetési haladék akkor is meghosszabbodik a csődeljárás eredménytelen befejezéséről szóló végzés közzétételéig, ha az időközben már korábbi időpontban letelt. Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. §. (2) bekezdés e.) pont, 18. §. (7)-(9) bekezdései, 21/A §. (1)- (2) bekezdése, 21/C. §., 27. §. (2)

Fpkhf.IV.26.246/2011/2. szám
FELSZÁMOLÁS – VAGYONT TERHELŐ ZÁLOGJOG KÖVETELÉSEN Amennyiben a hitelezőt vagyont terhelő zálogjog illeti meg, a befolyt bevételek költségekkel csökkentett 50 %-át a hitelezőnek kell megfizetnie akkor is, ha a felszámoló zálogjoggal biztosított követelést behajtja. /Cstv. 49/D §. (2) bekezdése/

Pkf.IV.26.304/2011/2. szám
SZÉTVÁLLÁS ESETÉN A MÖGÖTTES FELELŐSSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELE A jogszabály szerint a másodlagos felelősség beálltának feltétele a jogutód nem teljesítése. Ezt a feltételt nemcsak a végrehajtás (behajtás) eredménytelensége valósítja meg – miként általában a mögöttes felelősségeknél –, hanem az önkéntes teljesítés elmulasztása is / Gt. 85. §. (4) bekezdése/.

Pkf.IV.26.311/2011/2. szám
ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN KÖTÖTT EGYEZSÉG VÉGREHAJTHATÓSÁGÁRÓL Az önkormányzatok adósságrendezési eljárásában kötött egyezség, még ha annak következtében a bíróság az eljárás befejezéséről határoz is, jóváhagyás hiányában nem minősül végrehajtható bírói egyezségnek /1996. évi XXV. tv. ( Har.) 24.§ a) pontja, 25.§ (3) bekezdés, 27. §/