Anonimizált határozatok
Pf.IV.20.048/2012/3. szám
Ha az elsőfokú bíróság alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt a tárgyalás érdemi folytatása (a perújítás megengedhetősége) mellett, ezen döntésével szemben a perújítás tárgyában hozott érdemi határozat elleni fellebbezésben lehet jogorvoslattal élni. A perújítás megengedhetőségének jogszabályi feltételei hiányában a másodfokú bíróság a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant végzéssel elutasítja, és az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi. Alkalmazott jogszabályok: Pp. 260-262. §, 251. §. (1) bekezdés
Pf.I.20.070/2012/8. szám
A jóhírnév sérelmét jelenti, ha a nyomozó hatóság és az ügyészség a nyilvánvalóan más személyre vonatkozó adatok alapján a felperest büntetett előéletűként tűnteti fel. A személyiségi jogsértés objektív szankcióval kapcsolatos igények nem évülnek el, azok érvényesíthetőségének azonban korlátját képezi, ha a felperes igényét huzamosabb időn keresztül nem érvényesíti. Alkalmazott jogszabályok: Ptk.84.§ (1) bekezdés a-d./ pontja
Pf.III.20.082/2012/4. szám
A bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához kötve van, a kereseti kérelemhez kötöttség azonban nem jelenti azt, hogy a fél által megjelölt jogcímhez is kötve lenne. A bíróság a fél kérelmének helyt adhat akkor is, ha a fél által előadott tények a kérelmet más jogcímen alapozzák meg. Az alkalmazott jogszabályok: Pp.3. § (2) bekezdése
Pf.IV.20.089/2012/8. szám
I. Ugyanaz a magatartás – jelen esetben a szerződési akarat szempontjából lényeges körülmény téves közlése illetve elhallgatása – polgári jog területén csak egyfajta törvényi tényállást valósíthat meg, csak egyfajta jogkövetkezménnyel járhat. II. Amennyiben tehát a biztosított a tájékoztatási, közlési, változásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, nem az érvénytelenség, hanem az ehhez képest a biztosítási szerződésekre alkalmazható speciális jogkövetkezmény alkalmazására van lehetőség, mely szerint a biztosító a felelősség alól mentesülhet. Alkalmazott jogszabályok.: Ptk. 210. §. (4) bekezdése ,540. §. (1) és (3) bekezdéseiben
Pf.I.20.100/2012/16. szám
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE SZÖVETKEZETNÉL A felügyelőbizottság elnökét a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzési kötelezettség terheli, ennek elmulasztása jogellenes magatartás, amely önmagában megalapozza a kártérítési felelősséget, mivel ezzel megteremtette annak a lehetőségét, hogy a kár bekövetkezzen. /Szvt. 31.§ (1) bekezdése/
Gf.II.20.108/2012/3. szám
AZ ÍRÁSBELI NYILATKOZAT MEGÉRKEZÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSE TÉNYLEGES ÁTVÉTEL HIÁNYÁBAN A címre megküldött írásbeli szerződési nyilatkozatot tartalmazó postai küldemény címzetthez érkezése a kézbesítés „ nem kereste” okból történő tényleges bekövetkezte nélkül is lehetőséget teremt arra, hogy a címzett annak tartalmát is megismerhesse. A nyilatkozat tartalmának tényleges megismerése – a postai értesítés alapján a levél átvétele – mint követelmény, nem tartozik a megérkezés anyagi jogi fogalmához / Ptk.214.§ (1) bekezdés/.
Pf.IV.20.121/2012/4. szám
ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS – AZ EGYEZSÉGBEN VÁLLALT KÖTELEZETTSÉG NEMTELJESÍTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI Az befejezett adósságrendezési eljárásban létrejött peren kívüli egyezségben vállalt teljesítést elmulasztó adós ellen a hitelező – más hitelezők igényeit nem érintő jogkövetkezménnyel – nem csak újabb adósságrendezési eljárásban, hanem perben is érvényesítheti igényét. / Az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. tv. ( Har.) 27. §-a/
Pf.II.20.153/2012/2. szám
ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS – A BE NEM JELENTETT IGÉNY ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉGE PERES ÚTON A határidőben be nem jelentő hitelező az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig igényét nem érvényesítheti. Ez azonban nem perlést, hanem a követelés ezen határidő előtti végrehajthatóságát zárja ki. (1996. évi XXV. törvény (Har.tv.) 11.§ (4) bekezdés b/ pontja, 7.§-a, Pp.157.§ a/ pontja 130.§ (1) bekezdés d/ és f/ pontjai)
Pf.II.20.166/2012/4. szám
A JOGSZAVATOSSÁG – ELÁLLÁSI JOG GYAKORLÁSA A PERBEN – KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM Az elállási nyilatkozat a vitás jogviszonyból eredő perben a bírósághoz, és így a másik félhez is címzett jognyilatkozattal törvényi akadály nélkül gyakorolható. A felperes elállási nyilatkozatát tartalmazó beadványt az elsőfokú bíróság az alpereseknek megküldte, a (vélelmezett) kézbesítés hatályai beálltak. /Ptk.369.§ (1) bekezdése, Pp.99.§ (2) bekezdés/.
Pf.III.20.167/2012/8. szám
A VÁLLALKOZÓI ÉS A BIZOMÁNYOSI POZÍCIÓT EREDMÉNYEZŐ SZERZŐDÉS ELHATÁROLÁSA – A VIS MAIOR KÖVETKEZMÉNYE A DEL CREDERE FELELŐSSÉGRE I. Az I. r. alperes a felperes, mint megbízó javára, de a saját nevében volt köteles a II. r. alperessel való szerződéskötésre, a II. r. alperes fellépésének biztosítására. Ezért a megállapodását bizományi szerződésnek kell minősíteni. II. Az ún. „del credere” felelősség körében s perbeli esetben bizományos felelősségét megbízójával szemben ugyanazon körülmények kimentik, mint amelyek a bizományossal szerződő félét is kimentenék a bizományossal szemben: a fellépés elmaradása elháríthatatlan külső okra, a repülőgép meghibásodására vezethető vissza./Ptk.507.§, 509.§ (1) és (2) bekezdés, 312.§ (1)bekezdés/
Gf.IV.20.189/2012/4. szám
Ha a szerződésmintát ajánló féllel szerződő feleknek fennállt a reális lehetőségük arra, hogy a kikötések tartalmát érdemi megfontolás tárgyává tegyék, attól eltérjenek, és ezirányú igényük esetén mód volt az előre megfogalmazott szerződési feltételek megfelelő módosítására, a támadott szerződéses kikötések egyedileg kialkudottnak, megtárgyaltnak tekintendőek, erre figyelemmel nem minősíthetőek általános szerződési feltételnek. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 205/A §. (1) bekezdése , 209/B §. (1) bekezdése, Ptké. II. 5. §. a) pontja, 5/B.§(1) bekezdése
Gf.II.20.203/2012/5. szám
A keresetben érvényesített jogot elismerő nyilatkozat csak kifejezetten és egyértelműen tehető, mulasztással,”hallgatással” nem. Alkalmazott jogszabály:Pp.221.§ (2) bekezdés
20.231/2012/18. szám
TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS – A „JELLEGBITORLÁS” SZÜKSÉGSZERŰ TÉNYÁLLÁSI ELEMEI – AZ ÖSSZEKEVERHETŐSÉG Egy termék különleges rendeltetése, az érintett fogyasztói kör specialitása alkalmas lehet annak megállapítására, hogy a két termék összetéveszthetőségének reális esélye nem áll fenn. Ez azonban nem zárja ki a jellegbitorlás megállapítását, ugyanis nem az összetéveszthetőség, vagy annak veszélye a jellegbitorlás jogszabályi tényállásának szükségszerű eleme, hanem az adott termék külsejének, csomagolásának, megjelölésének, elnevezésének az a hatása, hogy arról a versenytársat, illetve annak áruját szoktál felismerni (1996. évi LVII. törvény 6. §.)
Gf.IV.20.235/2012/5. szám
Az alperes kárát két szerződéses partnerének – egymástól független – szerződésszegése együtt okozta. Bármelyikük jogellenes magatartása hiányában a kár nem következett volna be, ezért az alperes felé a közös károkozás alapján egyetemlegesen felelnek. A fentiek nem csak az alperes viszontkeresetét alapozzák meg, hanem egyúttal a felperesi kereset érvényesítését is kizárják: nem érvényesíthet a felperes alappal az alperessel szemben olyan igényt, melynek teljesítése azzal a következménnyel járna, hogy egyidejűleg az alperes javára a felperessel szemben ugyanolyan összegű jogos kárigény keletkezne. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 318. § (1) bekezdése ,344. §. (1) bekezdése , 529. §.
Pf.IV.20.241/2012/9. szám
AZ ÖRÖKÖSSEL SZEMBEN AZ ELHÚNYT ÉLETTÁRSI JOGVISZONYON ALAPULÓ SZERZÉSÉRE TÖRTÉNŐ HIVATKOZÁS EGYES ELVI ÉS BIZONYÍTÁSI KÉRDÉSEI Ha valamely anyagi jogi érintettségét keletkeztető körülmény ezt megalapozza – márpedig az örökössel („hagyatékkal”) szemben követelést támasztó személy igénye ilyennek tekintendő – elvi alapon nem zárható ki, hogy e kívülálló harmadik személy akár az ingatlan-nyilvántartási állapottal szemben is bizonyíthassa, hogy valamely vagyontárgy tekintetében az elhunyt élettárs javára az élettársak közös szerzése valósult meg. Az élettársak közös szerzésére vonatkozó vélelem azonban az ilyen harmadik személy javára nem áll fenn, az kizárólag az élettársak belső jogviszonyában érvényesül. (Alkalmazott jogszabályok: 1959. évi IV. törvény 200. § és 578/G §.)
Gf.II.20.261/2012/10. szám
A tulajdonosi részjogosítvány korlátozására „jogszabályban feljogosított szervek” körét nem lehet leszűkíteni a víz-, gáz-, villamos-, távközlési (közüzemi) szolgáltatók illetve a bányavállalkozások korlátozó tevékenységére. A törvényhely minden olyan (előzetesen fel nem leltározható) tulajdonosi részjogosítványt érintő korlátozásra alkalmazható, amely jogszabályi felhatalmazáson alapuló közérdekű tevékenység eredménye. Alkalmazott jogszabályok:Ptk.108.§ (1) és (2) bekezdés
Pf.III.20.267/2012/4. szám
A JUTTATÁS INGYENESSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSE EGYMÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÉS EGYMÁSRA TEKINTETTEL KÖTÖTT TÖBB MEGÁLLAPODÁS ESETÉN Az elnevezésétől függetlenül, ténylegesen nem tekinthető ajándékozásnak a jogügylet, ha arra harmadik személy javára (a volt házastársak közös gyermeke) egy több személyt érintő ( a volt házastársak, valamint hozzátartozóik közötti vagyonjogi igényeket rendező), kölcsönös engedményeket is tartalmazó komplex megállapodás keretében vállalt kötelezettség teljesítéseként kerül sor (Ptk. 579. § (1) bekezdés, 582. § (1) és (3) bekezdés).
Gf.IV.20.288/2012/7. szám
A vevő vételár-fizetési kötelezettsége túlnyomó részét váltó kiállításával teljesítette, majd az adós felszámolója a vevőnek – mint zálogjoggal biztosított követelés jogosultjának – a hitelezői igényét a váltó visszaforgatásával elégítette ki. E tranzakció beszámításnak nem minősíthető. A beszámítás tilalmának indokát adó hitelezői érdekek tartalmilag sem sérültek, hiszen váltó visszaforgatással olyan (zálogjogosult) hitelező követelése nyert kielégítést a többi hitelezőt megelőzően, akinek erre a maga a jogalkotó biztosított lehetőséget . Alkalmazott jogszabályok:Ptk.200. §. (2) bekezdése, Cstv. 49/D §., 49. §. (4) bekezdése
Pf.III.20.387/2012/4. szám
I. A két tanú együttes jelenléte nem csak abban az esetben feltétele az írásbeli magánvégrendelet érvényességének, amennyiben a végrendeletet az örökhagyó a tanúk előtt írja alá, hanem abban az esetben is, ha a végrendeletet már korábban aláírta, de a tanúk együttes jelenlétében ismeri el sajátjának a végrendeleten lévő aláírást. II. A túlélő házastárs haszonélvezetének korlátozása során a korábbiaknak megfelelő lakhatás változatlansága önmagában nem elégíti ki a méltányolható szükséglet biztosításának törvényi követelményét. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 629. § (1) bekezdésének b.) pontja, 615. § (1) bekezdés, 616. § (1), és (2) bekezdés
Gf.V.20.405/2012/8. szám
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően tanúsított magatartása miatt a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása esetén előírható biztosíték összege nem haladhatja meg egyrészt annak a vagyoncsökkenésnek a mértékét, amely a vezető tisztségviselő hitelezői érdekeket sértő magatartásával okozati összefüggésbe hozható, másrészt – mivel a biztosíték adására kötelezés hitelezői kielégítése célzatával történhet – az legfeljebb az adós céggel szemben érvényesített hitelezői igények mértékéig terjedhet ( Cstv. 33/A.§ (1) bekezdés)
Pf.IV.20.422/2012/5. szám
VERSENYJOG - A TISZTESSÉGTELEN VERSENY TILALMÁRA VONATKOZÓ GENERÁLKLAUZULA SÉRELMÉNEK MEGÍTÉLÉSE TÖBB MUNKAVÁLLÓ VERSENYTÁRSHOZ TÖRÉNŐ ÁTSZERZŐDÉSE ESETÉN Önmagában a dolgozók nagyobb számban történő átvételével sem feltétlenül valósul meg a versenyjogi generálklauzula sérelme, ha nem állapítható meg ennek kapcsán a munkavállalókat eredetileg foglalkoztató versenytárs törvényes érdekeinek sérelme vagy azok veszélyeztetése. A sérelem azonban akkor már bekövetkezik, ha a munkavállalói csoport – sőt adott tényállás mellett akár egyetlen munkavállaló – átszerződtetéséhez kapcsolódóan egy „önálló ágazat” átkerülése, vagy ennek veszélye állapítható meg. E következmények hiányában pedig akkor jogsértő a magatartás, ha magának a magatartás kifejtésének módja nem egyeztethető össze a gazdasági életben kialakult szokásokkal, elvárásokkal (Tpvt.2.§ ).
Gf.IV.20.435/2012/4. szám
A csalárd ügylet viszonylatában nincs jelentősége annak, hogy az adóstól kölcsönt kapó tag a felszámolás elrendelésének hiányában milyen mértékű osztalékot szerezhetett volna, s hogy ez megteremtette volna-e a reális alapját a kölcsön tíz év alatt történő visszafizetésének. Ezzel szemben azt kellet volna bizonyítani, hogy az adósnál a kölcsönszerződések által elvont vagyon ellenére is biztosított volt a hitelezők követelésének fedezete. Alkalmazott jogszabályok: Cstv.40.§ (1) bekezdés a) pont
Gf.IV.20.466/2012/3. szám
Vizitársulatnál az „egyéb támogatás címén” a küldöttgyűlés által megszavazott tagi fizetési kötelezettség megállapítása nem jogszerűtlen azt követően sem, hogy a korábban hatályos jogszabályok szerinti „tagi hozzájárulás” törvényben előírt fizetési kötelezettsége megszűnt. Alkalmazott jogszabályok:2009. évi CXLIV. Tv 30.§ (1) bekezdés c) pont, 41.§ (1)bekezdés
Fpkf.IV.25.323/2012/4. szám
EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS – AZ ÜGYVEZETŐ ÁLTAL FIZETENDŐ ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK KÖRE – A LETÉTBE HELYEZÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA /Cstv. 63/B §. (6) bekezdésének 2012.III. 1.előtt hatályos szövege/
Vpkf.II.25.336/2012/2. szám
VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS – A VAGYONTÁRGY TERMÉSZETBEN TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Az elsőfokú eljárásban a hitelező, bár akkor erre módja lett volna, az ingatlan osztatlan közös tulajdonába adása ellen nem tiltakozott (nem utasította vissza), ezért erre már a másodfokú eljárásban sincsen lehetőség. /Ctv.119. § (2) bekezdése, 123.§ (2) bekezdése, . 122. § (6) bekezdése ,Pp. 235.§ (1) bekezdése/
Fpkhf.II.25.528/2012/2. szám
A FELSZÁMOLÁS KEZDŐIDŐPONTJA SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS KÖZZÉTÉTEL A CÉGKÖZLÖNYBEN Cstv. 28.§ (2) bekezdés f.) pont, Ctv. 20.§ (4) bekezdés a)-b) pont, (5) bekezdésének h.) pont, 26.§ (1) bekezdés a) és b) pont, (2) bekezdés
Gpkf.IV.25.323/2012/4. szám
JOGUTÓDLÁS A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOKTÓL ÁTVETT EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK ELLENI PEREKBEN A jogszabály nemcsak az átadott vagyon, hanem a vagyonnal kapcsolatosan keletkezett jogviszonyok tekintetében is megállapítja a magyar állam általános jogutódi minőségét. (2012. évi XXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése)
Fpkhf.II.25.651/2012/2. szám
A felszámolónak az ingatlan (zálogtárgy) őrzésről – a megkötött ingatlan adásvételi szerződés rendelkezéseiből következően - kellett gondoskodnia , ezért az értékesítéséből befolyt vételárral szemben jogszerűen számolta el az ingatlan értékesítésével közvetlen összefüggésben felmerült, annak teljesítését lehetővé tevő őrzési költségeit. Alkalmazott jogszabályok:Cstv. 49/D. § (1) bekezdés, 48. § (3) bekezdés
Vpkf.II.25.917/2012/3. szám
A VAGYONRENDEZÉSI ELRÁS LEFOLYTATHATÓSÁGA SZEMPONTJÁBÓL A VAGYONTÁRGY ÚTÓLAGOS ELŐKERÜLÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSE
Olyan vagyontárgy (pénzösszeg), amely a törölt adós felszámolási zárómérlegében szerepelt, és amelyet adós cég megszűntetéséről rendelkező végzés a hitelezőknek kiadni rendelt (felosztott), vagyonrendezési eljárás alapjául nem szolgálhat/Ctv. 119. § (1) és (4) bekezdés/.