Anonimizált határozatok

Gf.II.20.015/2014/4. szám
Ha a szerződéskötés során nem tanúsít a megrendelő kellő gondosságot és az általa éves szinten megrendelt nyersanyag mennyiségét nem igazítja a beérkező (várható) megrendeléseihez, úgy - egyéb mentesítő körülmény hiányában - amennyiben a szerződés minimálisan megrendelendő mennyiségre vonatkozó feltétele nem teljesül, köteles a szerződésben kikötött rendelkezésre állási díj megfizetésére

Pf.I.20.016/2014/20. szám
A szerződéskötést megelőző állapot helyreállítása során az az elv, hogy az egymás egyenértékű szolgáltatásait kölcsönösen használó felek e jogvita eldöntéséig jóhiszemű jogalap nélküli birtokosnak tekintendők, a felek egyike sem kötelezhető a másik javára használati díj, illetve kamat megfizetésére, amíg az elállás jogszerűségét a bíróság meg nem állapítja.
A fenti rendezési elv ugyanakkor – a kifejtetteknek megfelelően - csupán az egymás egyenértékű szolgáltatásait kölcsönösen használó felek jogviszonyára irányadó. Az 1/2010. (VI. 28.) PK. vélemény 8. pontja szerint ugyanis érvénytelenség esetén a felek jogviszonyát a bíróságnak a „végigható szinallagma” követelménye alapján kell rendeznie. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonásánál a bíróságnak ismételten meg kell teremtenie a felek szolgáltatásainak és ellenszolgáltatásainak azt az egyensúlyát, amely a szerződéskötéskor is fennállt, és arra kell törekednie, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek rendezése során egyik fél se kerüljön a másikkal szemben aránytalanul kedvezőbb, illetve méltánytalanul súlyosabb vagyoni helyzetbe, más szóval meg kell akadályozni bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodását.
A fent kifejtetteknek megfelelően ezt a rendezési elvet is irányadónak kell tekinteni a szerződés elállás folytán történő felbontásának jogkövetkezményeként a szerződéskötést megelőző állapot visszaállítására vonatkozó igények rendezése során, azaz a perbeli esetben is.

Pf.I.20.019/2014/6. szám
.A (gazdálkodó) szervezet képviseletében nyilatkozó, képviseleti jogkörét túl nem lépő, a szervezet álláspontját kinyilvánító természetes személy alperessel szemben a jogsértést megvalósító valótlan tényállítás kapcsán sem az objektív, sem a szubjektív jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
Alkalmazott jogszabályok:Ptk. 75. § /1/ bekezdés, . 78. § /1/ és /2/ bekezdés

Gf.IV.20.058/2014/6. szám
A szerződési kikötések nem minősíthetők általános szerződési feltételeknek pusztán azon körülmény miatt, hogy szerződésminta (blanketta) felhasználásával kerültek szerződésbe foglalásra, ha ennek ellenére megállapítható, hogy az alkalmazójával szerződő feleknek fennállt a reális lehetősége arra, hogy a kikötések tartalmát érdemi megfontolás tárgyává tegyék, és ezirányú igény esetén volt mód a feltétel módosítására, elhagyására ( egyedi megtárgyalására).
Alkalmazott jogszabályok:Ptk.205/A.§ (1)és (2) bekezdés209.§(1) és (2) bekezdés, 209/B §. (1) és (2) bekezdése, 1978. évi 2. tvr. 5. §-a és 5/B §. (1)és (2) bekezdése

Pf.I.20.067/2014/3. szám
Az engedély nélkül készített hangfelvételek hatóság előtti felhasználása nem minősül visszaélésszerű magatartásnak az alperes részéről. A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, emellett jogos magánérdek is fűződött ahhoz, hogy a felek között folyamatban volt és lévő eljárások során a felperesi magatartást igazolni tudja. Ezen közérdek és alperesi jogos magánérdek védelméhez képest a perbeli felvétel készítése és annak kizárólag a hatóság előtti eljárásban bizonyítékként történt felhasználása a felperesnek nem okozott aránytalan sérelmet, ezért az nem ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeibe, azaz nem visszaélésszerű, nem jogsértő.

Pf.III.20.074/2014/4. szám
A lefoglalás alól feloldott és a jogosultnak visszaadni rendelt összeg utáni kamatigény a büntető eljárás során eljáró adott hatósággal szemben azon időszak tekintetében megalapozott, amelyben a bűnjel feletti rendelkezési jog (a lefoglalás megszüntetése, illetve a lefoglalás fenntartása iránti eljárási jogosultság) az adott hatóságot illette meg.
Alkalmazott jogszabályok: 11/2003.(V.8.) IM-BM-PM együttes rendelet 89. §-

Pf.I.20.131/2014/5. szám
JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉS – EGYENLŐ BÁNÁSMÓD – SZEMÉLYISÉGI JOGI JOGSÉRELEM
A kötelező járványügyi intézkedést foganatosító egészségügyi szolgáltató (adott esetben már a háziorvos is) jogosult a fertőző betegek jogainak az egészségügyről szóló törvényben foglaltak szerinti korlátozására, mely– amennyiben a jogszabály által biztosított kereteket nem lépi túl – nem alapoz meg személyiségi jogi igényt
/Az Egészségügyről szóló 2003. évi CXXV. törvény 56. § /1/ és /2/ és /4/ bekezdése./

Pf.I.20.133/2014/4. szám
A közös tulajdonú nyaraló akár térben, akár időben megosztott zavartalan használatát és az érintett személyiségi jogait sérti az, hogy a másik tulajdonostárs az ingatlan egészében folyamatosan működő - felvételt is készítő - kamerákat helyezett el, melyet a jelszóval rendelkezők a video-rögzítő kikapcsolása esetén is bármikor működésbe hozhatnak.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 80. § /1/ bekezdése, 82. §-a

Pf.II.20.146/2014/4. szám
A kiválni szándékozó lakásszövetkezeti tagoknak nem a kiválás részközgyűlési elhatározásakor, avagy a vagyonmegosztási határozatot megelőzően nem állhat fenn tartozása a lakásszövetkezet felé, hanem a kiváló lakásszövetkezeti tagok a vagyonmegosztás (vagyonelszámolás) eredményeként nem hagyhatnak maguk után kiegyenlítetlen szövetkezeti követelést.
Alkalmazott jogszabályok: Lszt.50.§ (1)és (5) bekezdés, 49.§ (5) bekezdés

Pf.V.20.154/2014/7. szám
SZERZŐI JOG – JOGOSULATLAN FELHASZNÁLÁS – A GAZDAGODÁS FOGALMA
A szerzői jogban a gazdagodás visszatérítése – a Ptk. szerinti jogalap nélküli gazdagodástól eltérő tartalmú - objektív alapú polgári jogi igény. E haszon legkisebb mértéke pedig annak a jogdíjnak az összege, melyet jogszerűen engedélyezett felhasználás esetén a jogsértőnek a felhasználásért fizetni kellett volna (emiatt ez az összeg akkor is visszafizetendő, ha a jogsértőnek a jogsértésből haszna nem vagy éppen anyagi vesztesége származott).
/ Szjt. 94. § (1) bekezdés e) pont/

Gf.I.20.157/2014/8. szám
Akkor hivatkozhat alappal az alperes a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben vállalt kötbérfizetési kötelezettsége alóli kimentése körében a nem vitatottan fennálló aszályra (vis maior), ha szerződéses kötelezettségének teljesítését objektíve is ez akadályozta meg.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.417-422.§, 312.-313.§, 246.§

Gf.II.20.161/2014/17/I. szám
Önmagában abból a körülményből, hogy az utóbb létrejött új vételi jogot alapító szerződés részben ugyanannak a hiteljogviszonyból eredő követelésnek a biztosítékául is szolgált, mint egy korábbi szerződéssel alapított vételi jog, nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az új szerződés a vételi jog gyakorlására előírt öt éves időtartam jogellenes meghosszabbítására irányult.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.200.§ (2) bekezdés, 374.§ (2) bekezdés

Gf.IV.20.167/2014/4. szám
I. A készfizető kezességi szerződés megkötését illetően az adós pénzügyi helyzete lényeges körülménynek minősül. A kezességi szerződésből adódóan a szerződő feleket egymással szemben együttműködési, illetve tájékoztatási kötelezettség terheli, ennek keretei azonban nem terjednek ki odáig, hogy a hitelező a kezes érdekében és a kezes helyett is vizsgálja az adós vagyoni helyzetét.
II. A kezes szabadulásához csak olyan jogról való lemondás vezethet, amely a kezes teljesítése esetén a kezes követelésének kielégítését ténylegesen lehetővé tette volna.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 276. §. (2) bekezdés

Pf.III.20.171/2014/4. szám
I. A tagdíj nem tekinthető az alapításkor (vagy a tagsági jog keletkezésekor) teljesítendő „vagyoni hozzájárulásnak”. Ezért az alapító okirat Ptk.-nak való megfeleltetése során az egyesület alapító okiratának tagdíjfizetésre vonatkozó rendelkezéseit nem kell kiegészíteni a jogi személyekre irányadó általános szabályok szerint a vagyoni hozzájárulás értékéről, annak rendelkezésre bocsátásának módjáról, idejéről szóló szabályokkal.
Alkalmazandó jogszabályok: Ptk. 3:5.§ e)pont, 3:9.§ (1) bekezdés, 3:66.§ (1) bekezdés Ectv. 22.§ (2) bek.
II.Az egyesületek vonatkozásában a különleges jogállású tagság létrehozását nem a Ptk, hanem az Ectv. teszi lehetővé és írja elő annak kötelező szabályait. Ezért e körben nem érvényesül a Ptk. szerinti diszpozitivitás elve.
Alkalmazandó jogszabályok: Ptk. 3:4.§, 3:65.§ - 3:70.§ ,Ectv. 4.§ (5) bek.
III..A változás bejegyzési eljárás során a nyilvántartást vezető bíróság jogköre – figyelemmel az eljárás nemperes jellegére is – korlátozott. A nyilvántartó bíróság nem vizsgálhatja a nyilvántartásba venni, vagy törölni kért adatokat létrehozó közgyűlés lebonyolításának törvényességét, a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmát. A változásra vonatkozó döntést tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyv és a nyilvántartásban szereplő adatok alapján csak azt vizsgálhatja, hogy a változásra vonatkozó határozatot az adott időpontban hatályos alapító okirat szerinti szerv hozta-e meg.
Alkalmazandó jogszabályok: Cnytv. 38.§ (1)-(3). bek., 67.§ (1)-(3) bek. Ectv.11.§
IV.Az egyesület képviseletére jogosult új elnök megválasztására vonatkozó előírásokat a választáskor hatályos alapító okirat alapján kell vizsgálni. Az ezt követően módosított alapító okirat nyilvántartásba vételét kizáró hibáinak az új képviselő nyilvántartásba vételére nincs joghatása.
V.Az alapító okirat rendelkezése alapján az egyéb képviseleti jogra jogosult személy megválasztása/megbízása a civil szervezet belső joga. E személy nyilvántartásba vételére irányuló kérelem előterjesztésére akkor van jogi lehetőség, ha az alapszabály, vagy belső szabályzat szerint e feladatkör betöltésre kerül. Több képviseletre jogosult esetén pontosan kell szabályozni a képviseleti jogkörök megosztását a képviselők között.
Alkalmazandó jogszabályok: Ptk.3:29.§, 3:31.§ (1959. évi IV.tv. 29.§) Ptk.3:30.§ Cnytv. 20.§ (1) bekezdés f) pontja

Gf.II.20.193/2014/8/I. szám
IDEGEN INGATLANON ÉPÍTETT, FÉLBEMARADT INGATLANNAL KAPCSOLATOS IGÉNY
Az idegen ingatlanon, szerződés alapján épített társasház félbemaradt építményének tulajdonjoga törvény alapján az ingatlan tulajdonosát illeti. A beruházó vállalkozó azonban jogalap nélküli gazdagodás címén igényelheti a megvalósításra fordított igazolt hasznos költségei megtérítését /Ptk.97.§ (1) bekezdés) megszerzésével gazdagodott
(Ptk.361.§ (1) bekezdés/.

Pf.I.20.195/2014/9. szám
Az opciós szerződés kötelező tartalmi eleme ugyan a dolog és a vételár megjelölése, de nem mint szerződéses szolgáltatás és ellenszolgáltatás, hiszen e szerződés alapján sem a dolog tulajdonjoga, sem annak vételára nem követelhető. Ebből következően az opciós szerződés megtámadása a dolog értéke és annak vételára közötti feltűnően nagy értékkülönbség jogcímén fogalmilag kizárt. Ugyanezen okból nem lehetséges az opciós szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás az uzsora jogcímen való semmiségi ok alapján.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 375.§ (1) bekezdése, 201.§ (2) bekezdése,202.§

Gf.II.20.200/2014/3. szám
TÁRSADALMI SZERVEZET HATÁROZATÁNAK MEGTÁMADÁSA – KERESETI KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG
I. A társadalmi szervezetek – és így: a köztestületnek minősülő gazdasági kamara – határozatai felülvizsgálata esetén a kereseti kérelemhez kötöttség elvét szigorúan kell értelmezni.
II. A gazdasági kamara önkormányzó, autonóm, a többségi elven működő szervezet. A többségi akarattal meghozott határozat attól nem tekinthető joggal való visszaélésnek, hogy a határozat a kisebbségben maradt tagok számára kedvezőtlen, sérelmes
/1999:CXXI. tv.(Gkt.) 3. §, 15. §, 18. §, 36. §, Pp. 3. §, 215. § 1959:IV. tv. (Ptk.) 5. §/

Pf.I.20.221/2014/3. szám
Az úgynevezett „wrongful birth” keresetek esetében nem a jogsértő cselekmény (a szerződésszegés), hanem a megsértett jogi tárgy (a családtervezéshez fűződő személyiségi jog) szempontjából vizsgálandó a szülők kára.
Emiatt a születésénél fogva elkerülhetetlenül fogyatékos gyermek tartásával, gondozásával és nevelésével kapcsolatos költségek közül csupán a fogyatékosságra visszavezető többletköltségek állapíthatóak meg a szülők javára.
Alkalmazott jogszabályok: Pk.355.§

Fpkhf.II.25.349/2014/2. szám
FELSZÁMOLÁS – A KIFOGÁSOLÁSI HATÁRIDŐ JOGI TERMÉSZETE ÉS MEGNYILTA

Az elévülési jellegű igényérvényesítési határidő a tudomásszerzéssel csak akkor nyílik meg, ha a felszámoló intézkedésének vagy mulasztásának jogszerűtlensége megítéléséhez szükséges ismeretek ténylegesen is a fél rendelkezésére állnak
(Cstv. 51. § (1) bekezdése ).

Pkf.III.25.692/2014/4. szám
I. A tagdíj nem tekinthető az alapításkor (vagy a tagsági jog keletkezésekor) teljesítendő „vagyoni hozzájárulásnak”.
Ezért az alapító okirat Ptk.-nak való megfeleltetése során az egyesület alapító okiratának tagdíjfizetésre vonatkozó rendelkezéseit nem kell kiegészíteni a jogi személyekre irányadó általános szabályok szerint a vagyoni hozzájárulás értékéről, annak rendelkezésre bocsátásának módjáról, idejéről szóló szabályokkal.

Alkalmazandó jogszabályok: Ptk. 3:5.§ e)pont, 3:9.§ (1) bekezdés, 3:66.§ (1) bekezdés Ectv. 22.§ (2) bek.

II.Az egyesületek vonatkozásában a különleges jogállású tagság létrehozását nem a Ptk, hanem az Ectv. teszi lehetővé és írja elő annak kötelező szabályait. Ezért e körben nem érvényesül a Ptk. szerinti diszpozitivitás elve.

Alkalmazandó jogszabályok: Ptk. 3:4.§, 3:65.§ - 3:70.§ ,Ectv. 4.§ (5) bek.

III..A változás bejegyzési eljárás során a nyilvántartást vezető bíróság jogköre – figyelemmel az eljárás nemperes jellegére is – korlátozott. A nyilvántartó bíróság nem vizsgálhatja a nyilvántartásba venni, vagy törölni kért adatokat létrehozó közgyűlés lebonyolításának törvényességét, a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmát.
A változásra vonatkozó döntést tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyv és a nyilvántartásban szereplő adatok alapján csak azt vizsgálhatja, hogy a változásra vonatkozó határozatot az adott időpontban hatályos alapító okirat szerinti szerv hozta-e meg.

Alkalmazandó jogszabályok: Cnytv. 38.§ (1)-(3). bek., 67.§ (1)-(3) bek. Ectv.11.§

IV.Az egyesület képviseletére jogosult új elnök megválasztására vonatkozó előírásokat a választáskor hatályos alapító okirat alapján kell vizsgálni. Az ezt követően módosított alapító okirat nyilvántartásba vételét kizáró hibáinak az új képviselő nyilvántartásba vételére nincs joghatása.

V.Az alapító okirat rendelkezése alapján az egyéb képviseleti jogra jogosult személy megválasztása/megbízása a civil szervezet belső joga.
E személy nyilvántartásba vételére irányuló kérelem előterjesztésére akkor van jogi lehetőség, ha az alapszabály, vagy belső szabályzat szerint e feladatkör betöltésre kerül.
Több képviseletre jogosult esetén pontosan kell szabályozni a képviseleti jogkörök megosztását a képviselők között.

Alkalmazandó jogszabályok: Ptk.3:29.§, 3:31.§ (1959. évi IV.tv. 29.§) Ptk.3:30.§
Cnytv. 20.§ (1) bekezdés f) pontja