Anonimizált határozatok

Pf.III.20.004/2016/8. szám
A FORGALOMKÉPTELENSÉG – EREDETI SZERZÉSMÓD
A jogszabály erejénél fogva forgalomképtelen – önkormányzati törzsvagyonnak minősülő – ingatlan más által eredeti szerzésmód útján sem szerezhető meg
/1990. évi LXV. törvény 79. § (2) bekezdés a) pont, 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés a) pont/.

Gf.II.20.073/2016/5/I. szám
BEJEGYZŐ VÉGZÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE – ÚN.EGYÜTTES CÉGELJÁRÁST KÖVETŐEN
Az ún. együttes eljárásban hozott, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó és a törvényességi kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a perbíróság vizsgálja a változásbejegyzési eljárásra kötelezően előírt okiratok benyújtását, illetve azt, hogy a csatolt okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, megvizsgálja továbbá a törvényességi felügyeleti kérelem mellékleteként, annak alátámasztására becsatolt okiratokat is
/ A Ctv. 78. § /1/ bekezdése, 78. § /2/ bekezdés, 50. § /1/ bekezdése ,46. § /1/ bekezdése, 65. § /3/ bekezdése /.

Pf.II.20.102/2016/7. szám
A más tulajdonába történt beruházás miatt érvényesített jogalap nélküli gazdagodás vonatkozásában kettős korlát érvényesül: a fizetendő térítés nem haladhatja meg a beruházást végző költekezését; ugyanakkor annak felső korlátját képezi a költekezés folytán beállt forgalmi értéknövekedés is.
Alkalmazott jogszabályok:rPtk.361.§.

Pf.I.20.110/2016/2. szám
DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS – A TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ELJÁRÁSJOGI KÖVETKEZMÉNYE
Az egyoldalú kamat-, költség, díjemelés lehetőségét a pénzügyi intézmény számára lehetővé tevő szerződéses kikötés érvénytelensége tárgyában bírói döntés már nem hozható
/ 2014. évi XL. törvény (elszámolási törvény) 4.§ (1) bekezdése, 8.§ (1) bekezdés a) pontja, 18.§ (5) bekezdése, 29.§-a és 38.§-a , Pp. 251.§ (1) bekezdése,. 157.§ a) pontja / .

Gf.II.20.113/2016/6/I. szám
NEM TELJESÍTÉSRE ALAPÍTOTT ELÁLLÁSI JOG - MEGÁLLAPÍTÁSI KERESET –FELSZÁMOLÁS
I. Amennyiben a felperes marasztalásra (birtokba adásra) irányuló keresetet terjeszthet elő az általa gyakorolt elállás jogszerűségére alapítottan, a megállapításra irányuló keresetnek törvényes előfeltételei nem állnak fenn.
II. Nem mellőzhető annak a vizsgálata, s az abban való állásfoglalás sem, hogy a felperes a felszámolási eljárásában bejelentette-e (s ha igen, mikor) a hátralékos vételárára vonatkozó hitelezői igényét, s ha nem, ennek a felszámolás alatt gyakorolt elállási jogára milyen következménye van
( Pp. 123.§ , rPtk. 319.§ (3) bekezdése. 320.§ (1) bekezdése , Cstv. 37.§ (3) bekezdése , 38.§ (3) bekezdése )

Gf.IV.20.141/2016/8/I. szám
Annak vizsgálatánál, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között az arra hivatkozó fél által megjelölt értékkülönbség feltűnően nagynak minősíthető-e, s ezért a fél által reálisnak tartott érték szakértő bizonyítással történő alátámasztása szükséges-e, perben, számos körülményt értékelni kell. Figyelemmel kell lenni a szerződéskötés körülményeire, a vételár meghatározásának módjára, a feleknek a szerződéskötés iránti érdekeire, a szolgáltatás egyedi jellegére, a teljesítés esetére biztosított kedvezményekre egyaránt.
Alkalmazott jogszabályok: rPtk.201.§. (2) bekezdés, PK. 267. számú állásfoglalás

Pf.III.20.151/2016/8. szám
VÉGREHAJTÁS – A VÉGREHAJTÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI VÉGREHAJTÁSSAL ÉRINTETT HARMADIK SZEMÉLY KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
I. Amennyiben az önálló bírósági végrehajtó jogellenes felróható magatartása folytán meghiúsul a kielégítési végrehajtás, az ezzel okozott kárért abban az esetben is felel, ha az intézkedésével kapcsolatosan az adós ugyan nem élt végrehajtási kifogással, de erre - tudomásszerzés hiányában - a kifogás benyújtására nyitva álló objektív határidőben nem is volt lehetősége.
II. A fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága jogcímén nem, de kártérítés jogcímén fennáll a helytállási kötelezettsége annak a harmadik személynek, aki az adóssal szembeni követelésről tudva, az adósnak a követelés kielégítési alapjául szolgáló vagyontárgyát nem szerződéssel vonja el rosszhiszeműen.
Alkalmazott jogszabályok: (rPtk.339.(1) bekezdés, 349.§, Vht.217.§)

Gf.II.20.160/2016/11. szám
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÁLTAL KAPOTT FINANSZÍROZÁS – A NEM JOGSZERŰEN ELSZÁMOLT ÖSSZEGEK VISSZAKÖVETELÉSE
I. A fiktív szakápolói vizitek lejelentésével az alperes megsértette az egészségügyi finanszírozási szabályokat és a valódiság elvét. Ezért a finanszírozási összeg visszakövetelésének van helye.
II. A finanszírozási szerződés megszűnése után 90 nap elteltével a záró ellenőrzés kiterjeszthető újabb időszakra is.
1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.).38/C.§ , 1997. évi CLIV. törvény (Eü.tv.) 136.§ (1) bekezdés, 43/1999. (III.3.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet I.) 4.§ (7) bekezdése

Pf.I.20.166/2016/5/I. szám
DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS – ÉRVÉNYTELENSÉG ESETÉN A BÍRÓSÁG ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGE

Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében, amennyiben a bíróság az érvénytelenség okának megszüntetésével az érvénytelen szerződést, illetőleg a szerződés érvénytelen rendelkezését érvényessé nyilvánítja, rendelkeznie kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről is. Nem hozhat olyan rendelkezést, amelyben e körben a feleket pusztán elszámolásra kötelezi.

Ptk. 209/A. § /2/ bekezdése, Ptk. 237. § /2/ bekezdése
2014. évi XL. törvény (DH 2) 37-37/A.§
2014. évi XXXVIII. törvény (DH 1 törvény) 3. § /1/ bekezdése

Pf.IV.20.243/2016/5/I. szám
A Nem jár a bizonyítási teher fogyasztóra hátrányos megváltozásával, ekként nem tisztességtelen a kölcsönszerződés azon rendelkezése, miszerint a fogyasztó a felvett kölcsön folyósításának és törlesztésének időpontja, valamint az ügyfél fennálló tartozása tekintetében a hitelintézet e célra szolgáló nyilvántartásait (üzleti könyveit) és nyilatkozatait irányadónak és hitelesnek fogadja el.
Az alkalmazott jogszabályok: Ptk.209/A.§, 8/1999.(II.5.) Kormányrendelet 1.§

Fpkhf.IV.25.329/2016/3. szám
FELSZÁMOLÁS – PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK – ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG
A jogszabály alapján fizetendő pályázati biztosíték utólagos átminősítése csak a szerződő felek egymás közötti viszonyában bír jelentőséggel, a jogszabály által előírt elszámolás körén belül az változatlanul pályázati biztosítéknak tekintendő. Az ajánlati biztosítékkal való elszámolási kötelezettség nem a pályázat meghiúsulásához kötődik. Az elszámolásra akkor kerülhet sor, ha a zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítésre kerül
/Cstv. 49/D §. (1) bekezdés, 237/2009. (X.20.) Korm. rendelet 2. §. (7) bekezdés a) pontja/.

Cgtf.IV.25.335/2016/2. szám
A társaság tagja (részvényese) az információs joga gyakorlásától, illetve az annak kikényszerítésére irányuló cégtörvényességi eljárástól csak akkor zárható el a társasági határozat felülvizsgálatára irányuló peres útra hivatkozással, amennyiben a társaság valamely szerve a konkrét, aktuális iratbetekintési kérelem esetében hozott megtagadó testületi határozatot.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 3:35. §., Ctv. 74. § (3) bekezdés

Cgtf.IV.25.786/2016/2. szám
I. Amennyiben a kisebbségvédelmi törvényességi felügyeleti kérelem megfelel a törvényi feltételeknek, a cégbíróságnak nincs hatásköre az összehívni kért taggyűlés napirendjére tűzött kérdések célszerűségének, indokoltságának, avagy jogszerűségének vizsgálatára.
II. Amennyiben a kisebbségi kezdeményezésben megjelölt napirendi pontokkal az ügyvezetés a legfőbb szerv ülését már összehívta és a tagok a kezdeményezésben foglalt napirendi pontokról határozatot hoztak, a törvényességi felügyeleti kérelem okafogyottá válik
III. a joggal való visszaélés tilalma miatt nincs helye a taggyűlés összehívása ismételt kezdeményezésének, ha az adott tárgyban és napirendi pontokkal a taggyűlés a kérelmet megelőzően rövid idővel már határozatot hozott.
Alkalmazott jogszabályok : Ptk. 3:103. § (1) bekezdés. 1:5. §. (1) bekezdés

Fpkhf.IV.25.937/2016/2. szám
Az engedményezés a jogosult számára nem keletkeztethet többletjogosultságokat, akkor sem, ha arra a felszámolás kezdőidőpontja előtt került sor.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 57. § /1/ bekezdésének d) és h) pontja Ptk. 6:193.§ (3) bekezdés, 6:197.§ (2) bekezdés

Fpkhf.IV.25.976/2016/2. szám
A ZÁLOGJOGGAL TERHELT VAGYONTÁRGY ÉRTÉKESÍTÉSI BEVÉTELÉBŐL LEVONANDÓ FELSZÁMOLÓI DÍJ, ILETŐLEG A DÍJKIEGÉSZÍTÉSI SZÁMLÁRA FIZETENDŐ ÖSSZEG SZÁMÍTÁSA
A zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárból 5 % mértékű felszámolói díj vonható le, a további számolás alapját ez az összeg képezi. Nem felel meg ennek az a számítás, amely a felszámolót megillető 3% +Áfa összeget a díjkiegészítési számlára fizetendő további 2%-os mértékkel növeli
(Cstv. 49/D §. (1) bekezdés).

Gpkf.IV.26.041/2016/2. szám
IDEIGLENES INTÉZKEDÉS A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV SZAKVÉLEMÉNYÉRE ALAPÍTOTT PERBEN
Az ideiglenes intézkedés meghozatalának feltételéül megkövetelt bankgaranciának nem kell a „per befejezéséig” szólnia, a bíróságnak ugyanakkor szükség szerint a garancia folyamatos meglétét a vizsgálnia kell.
Pp. 386/Q.§ (2) bekezdés a) pontja, 386/Q. § (4) bekezdése

Cgf.IV.47.023/2016/2. szám
TÁRSASÁGI JOG – AZ ELHATÁROZOTT ÉS BEJEGYZETT TÖRZSTŐKEEMELÉS TELJESÍTÉSI MÓDJA
Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a társaság – illetve: egyszemélyes társaságnál az alapító – a korábban hozott legfőbb szervi határozatát megváltoztassa a korábbi tőkeemelésről döntő határozatát megváltoztatva az újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő tőkepótlás helyett a jegyzett tőke emelés forrását a törzstőkén felüli vagyonból határozza el.
(Ptk. 3:4. § (2) bekezdés, 3:198.§-a és 3:162.§ (1)-(2) bekezdése)