2017

Anonimizált határozatok

Gf.II.20.001/2017/5. szám
I.A nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésre a 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépését követően változatlanul a CMR szabályai irányadóak elsődlegesen.
II. A fuvarozási szerződéstől elállás esetén a megrendelőt terheli az ilyen utasítással a fuvarozónál felmerülő költségek.
Alkalmazott jogszabályok: 2013:V.tv.(Ptk.) 6:257.§, 1971:3. tvr. (CMR) 1. cikk, 16.cikk

Pf.IV.20.027/2017/4. szám
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELE TISZTESSÉGTELENSÉGE – KÖZVETLEN VÉGREHAJTHATÓSÁGOT BIZTOSÍTÓ KÖZOKIRAT
A közjegyző ténytanúsítványba foglalt nyilvántartás „irányadóságára” , „elfogadására” vonatkozó általános szerződési feltétel azért nem tisztességtelen, mert ténylegesen nem e kikötés, hanem a közokirat záradékolhatóságának törvényi konstrukciója fordítja meg a bizonyítási terhet .
(Vht. 23/C.§ (1)-(2) bekezdésével, közjegyzőkről szóló törvény (Kjtv.) 111-112.§, Pp.369.§.)

Pf.I.20.032/2017/8/I. szám
A személyiségi jog megsértésének megállapítására irányuló perben a fennálló követelésre vonatkozó közlés valóságtartama bizonyítottnak tekintendő, ha az alperes igazolja, hogy megalapozottan áll fenn igénye a felperessel szemben, vagy az általa ismert körülményekből okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy követelését a felperessel szemben érvényesítheti, és a tartozást a felperes részben sem teljesítette, továbbá a felek között elszámolási vita sem alakult ki.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.2:45.§ (1) bekezdés

Gf.II.20.049/2017/3. szám
TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS TILALMA – A GENEREÁLKLAUZULA ÉS A JELLEGBITORLÁS EGYIDEJŰ MEGVALÓSULÁSA – AZ ALKALMAZHATÓ SZANKCIÓK INDOKOLTSÁGA
I. A Védjegyoltalomban részesítést jogerősen kizáró, a bíróságok által részletesen mérlegelt tényállás és a védendő jogi érdek lényegi azonossága önmagában is alkalmas és elegendő annak megállapításra, hogy a jellegbitorlás az alperes részéről megvalósult
/Tpvt. 6. § /
II. A törvényben szabályozott jogkövetkezmények alkalmazására csak akként kerülhet sor, hogy a bíróság az ítéletében részletesen rögzíti, hogy mely magatartást minősített jogsértőnek, és melyek azok a konkrét cselekmények, amelyeket a fentebb idézett jogszabályhely által lehetővé tett jogkövetkezményekkel szankcionál
/Tpvt. 86. §. (1) bekezdés a.) – d.) és f.)pont /

Pf.II.20.092/2017/10/I. szám
Az alperes azzal, hogy jogkörét túllépve betegszabadsága alatt a felperest annak lakóhelyén ellenőrizte, megsértette a felperesnek a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő jogát.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.2:43.§ b) pontja

Pf.III.20.136/2017/6/I. szám
BEFEKTETÉSI MEGÁLLAPODÁS KAPCSÁN A FOGYASZTÓT ÉRT KÁR MEGOSZTÁSA A TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ELÉGTELENSÉGE MIATT
I. A peres felek között létre jött „Keretszerződés tőzsdei és tőzsdén kívüli azonnali és származtatott, valamint strukturált betéti ügyletek kötésére” megnevezésű megállapodás kapcsán az alperes pénzintézet által nyújtott szóbeli és írásbeli tájékoztatás több ponton ellentétes volt, s ekként alkalmas volt arra, hogy a felperes befektetőt – az ajánlás személyes jellege, a bizalom és a szakismeret hiánya okán a kockázatok alábecsülésének irányába orientálja. Ez a kármegosztás alkalmazását indokolja.
II. Tekintettel arra, hogy az írásban kapott információ rögzített jellege, ismételt áttanulmányozhatósága, illetve áttekinthetősége miatt az írásbeli tájékoztató anyagok nagyobb súllyal esnek latba, ezért az ítélőtábla a felróhatóság arányát a felperesre terhesebb 70-30 %-ban határozta meg
/A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007.évi CXXXVIII.tv. (Bszt.) 40.§./1/ bekezdés, /2/ bekezdés b-c./pont, a 40.§./8/ bekezdés a./pont, 43.§./8/ bekezdésének a./pontja, 44.§. és 45.§. , rPtk.318.§ (1) bekezdés, 339.§ (1) bekezdés, 340.§ (1) bekezdés/

Gf.II.20.169/2017/3/I. szám
I. A társaság megszűnése utáni tagi felelősség jogintézményét szabályozó törvényi tényállás nem követeli meg a korlátolt felelősségű tag visszaélésszerű, kifejezetten csalárd, vagyont tudatosan elvonó magatartását.
Ezért az uralkodó tag konszernjogi felelőssége az ellenőrzött gazdasági társaság rentábilis, gazdaságos működését szem előtt tartó magatartás vétkes elmulasztása esetén is megállapítható / Cstv.63.§ (2) bekezdése/
II. Az Alkotmány szerint Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Nem tehető különbség az egyedüli tag konszernfelelőssége szempontjából annak alapján, hogy az uralkodó tag állam, helyi önkormányzat, avagy magántulajdonban lévő természetes – avagy jogi személy
/A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007.évi CXXXVIII.tv. (Bszt.) 40.§./1/ bekezdés, /2/ bekezdés b-c./pont, a 40.§./8/ bekezdés a./pont, 43.§./8/ bekezdésének a./pontja, 44.§. és 45.§. , rPtk.318.§ (1) bekezdés, 339.§ (1) bekezdés, 340.§ (1) bekezdés/

Gf.II.20.195/2017/8/I. szám
I. A garancia-jogviszony több, egymástól eltérő jogalany között fennálló jogviszonyt feltételez. A garantőr biztosíték adási kötelezettsége a garancia jogviszonyban nem járulékos mellékkötelezettség, így a garantőr az alapjogviszonyból fakadó kifogásokat nem hozhatja fel.
II. A távollévők közötti jognyilatkozat megtételének időpontja és hatályosulása szempontjából nem a jognyilatkozatot tartalmazó okirat iktatószámának, az iktatószámok sorrendjének, hanem a jognyilatkozatok címzettekhez érkezésének van jelentősége.
III. A postai küldemény címzetthez megérkezése alkalmassá teszi arra, hogy a címzett annak tartalmát is megismerje, ugyanakkor a tartalom tényleges megismerése már nem tartozik a megérkezés fogalmához. Ezért ha a küldemény átvétele, megismerése a címzett érdekkörébe tartozó okból hiúsult meg, nem hivatkozhat arra, hogy a küldemény határidőn belül hozzá nem érkezett meg.
Alkalmazott jogszabályok: (Ptk) 6:5. §, 6:432. §, 6:436. §

Gf.II.20.258/2017/6/I. szám
Amennyiben az adós által a ütköző módon értékesített ingóságok nem lelhetők fel, nincs lehetőség az eredeti állapot helyreállítására, ilyen esetben az elvont eszközök értékének megtérítésére köteles az adóssal szerződő fél.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv.40.§ (1) bekezdésébe

Gf.IV.20.287/2017/4/I. szám
A TISZTESSÉGTELENNEK NEM MINÖSÜLŐ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL KERETEI KÖZÖTT GYAKOROLHATÓ EGYOLDALÚ SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS JOGSZERŰSÉGE
Az egyoldalú szerződésmódosításnak a szolgáltatót megillető joga – korlátok nélküli – egyoldalú hatalmasságként nem értelmezhető. A módosító jognyilatkozatok tekintetében is figyelemmel kellett lenni a régi Ptk. azon rendelkezésére, miszerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni, valamint arra is, hogy a értelmében a törvény tiltja a joggal való visszaélést
/régi Ptk. 4.§ (1) bekezdése, 5. § (1) bekezdése/

Fpkhf.II.25.520/2017/2. szám
TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE
A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő időpontja előtt vagy után történt – ha az rendelkezésre áll – a felszámolónak haladéktalanul vissza kell utalnia
(Cstv. 28. § (4) bekezdése)

Cgtf.IV.26.230/2017/3. szám
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE – KOGENCIA –DISZPOZITIVITÁS
I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését, ezek azonban – döntően - olyan diszpozitív rendelkezések, amelyek nem ütköznek a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelő - nem módosított – alapító okirati rendelkezésekkel
( 3:177.§, Gt. 138. §)

II. A hatályos törvényi szabályozás kifejezetten kimondja, hogy a döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Az ettől való eltérés, amely alapján a leadható szavazatok több mint a felének a részvétele szükséges a határozatképességhez, egyértelműen sérti a tagok kisebbségének jogait, vagyis a Ptk. kogens rendelkezéseibe ütközik
( Ptk. 3:4. § (1) bekezdés, 3:18.§ (1) bekezdése illetve Gt. 142.§ (2) bekezdés)