Anonimizált határozatok

Gf.IV.20.076/2018/5. szám
KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET - A VISZONTKERESET HATÁRIDŐN TÚLI ELŐTERJESZTÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE – A KÖTBÉRFIZETÉS JOGALAPJA
I. A jogszabályi határidőn túl előterjesztett viszontkeresetet az elsőfokú bíróságnak – külön nem fellebbezhető – végzéssel kellett volna elutasítania. Az elsőfokú bíróság ezen – az ügy érdemi eldöntésére kiható, súlyos – eljárásjogi szabálysértése jogkövetkezményének levonására az ítélőtábla hivatalból – a fellebbezési kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – köteles / Pp. 73/A § (1) bekezdés b) pontja ,147/A § (1) - (3) bekezdése/.
II. A társasági szerződés a kötbérfizetési kötelezettséget a tag értékesítési kötelezettségének megszegése esetére rendeli alkalmazni. Az értékesítési kötelezettség fogalma nem öleli fel, nem foglalja magába az adatszolgáltatási, illetve a működési költség fizetési kötelezettséget, utóbbiak önálló kötelezettségnek minősülnek
/ Ptk. 246. § (1) bekezdés, a társasági szerződés VI. 6. pontja/

Pf.II.20.080/2018/7. szám
AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE - A JOGSZABÁLY ALAPJÁN BIRTOKBA LÉPETT TULAJDONOS ELSZÁMOLÁSI KÖTEZETTSÉGE
I. Az uniós jog és a belső jogi normák kollizíójának feloldása az általános hatáskörű bíróságoknak is feladata: az uniós jog és a belső jog konfliktusa a tagállami jog mellőzésével oldható fel /EUMSZ 4.cikk (3) bekezdés/.
II. Termék, termény, szaporulat esetén a jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a jegyző előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a terméken, terményen és dolog szaporulatán A fenti rendelkezés specialitása folytán a tulajdonjogot szerző jóhiszemű birtokos elszámolási kötelezettsége közvetlenül a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint alakul
/Ptk 5:11. § (1) –(2) bekezdése, 5:12.§ (4) bekezdése, 5:50.§-a (3) bekezdése, 6:579-580.§/

Pf.IV.20.098/2018/12. szám
TERMŐFÖLD ÉRTÉKESÍTÉSE – ELŐVÁSÁRLÁSI JOG – A TÖRLÉSI PER MEGVÁLTOZOTT SZABÁLYAI
I. Az „ökológiai gazdálkodást folytató személyként” elővásárlási jogot gyakorló személynek a nyilatkozata megtételekor igazolnia kell, hogy ilyen személynek minősül, önmagában az említett cél kinyilvánítására jogot alapítani nem lehet / Fftv. 18. § (2) bekezdésének b) pont/
II. Bár a felperes az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett joggal nem rendelkezik, a további jóhiszemű jogszerző (jelzálogjog jogosult) jogának bejegyzését - a törlési perek megváltozott szabályai miatt - a bejegyzések hatályossá válásától számított hároméves jogvesztő határidőn belül kérhette
/ Ptk..5:187. § , 5:183. §/.

Pf.IV.20.115/2018/7. szám
A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA - AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖZVETETT MEGSÉRTÉSE
A közvetett diszkrimináció megvalósulása szempontjából nem csak annak van jelentősége, hogy a védett tulajdonsággal rendelkező – jelen esetben mozgásukban korlátozott - személyek csoportját az ilyen védett tulajdonsággal nem rendelkező személyek csoportjához képest lényegesen nagyobb arányban hozza-e hátrányosabb helyzetbe a tiltó rendelkezés. A közvetett diszkriminációt a konkrétan bekövetkezett helyzetben az valósította meg, hogy a védett tulajdonsággal bíró egyén – ésszerű indok nélkül - lényegesen hátrányosabb helyzetbe került a sérelmezett intézkedéssel (a roller használatának megtiltásával) ahhoz az egyénhez képest, aki mozgásában nem korlátozott, és ekként járássegítő eszköz nélkül is képes minden nehézség nélkül végiglátogatni az állatkertet
/ Ptk. 2:43. § c) pont, 2:51. § (1) bekezdés a) és c) pont, 2:52. §, 2003. évi CXXV. törvény (egyenlő bánásmód tv.) 9. §, 2000/43/EK irányelv 2. cikk (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 2000/78/EK irányelv 2. cikk (2) bekezdés b) pontja/

Gf.IV.20.130/2018/4. szám
I. A befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban az elektronikus beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy azt csak az utolsó tárgyalás után csatolhatta a kezelőiroda az iratokhoz. A beadványnak azonban nem volt olyan tartalma, amire az érintett fél korábbi részletes ellenkérelme folytán az elsőfokú eljárás és az elsőfokú bíróság döntése nem terjedt volna ki.
II. Az alperesek a saját üzletrészeik tekintetében csereszerződést nem köthettek, mert ezt az alperesek társasági szerződése tilalmazta. Ennek szükségképpeni következménye, hogy az egy okiratba foglalt két jogügyletet – legalábbis – az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából önállónak kell tekinteni, az eladási ajánlatokat, az abban meghatározott szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló kötelezettségeket szerződésenként egymástól elkülönítve kell értékelni.
Alkalmazott jogszabályok: rPp. 394/H. § (3) bekezdése, Ptk. 3:167. § (2) bekezdése Ptk. 6: 223 § (1) bekezdése

Pf.V.20.197/2018/7. szám
FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY – ELŐVÁSÁRLÁSI JOG I. A törvényszék megállapította, hogy a perbeli szerződések a felperesekkel szemben hatálytalanok. Ez azt is jelenti, hogy a vételárat az (eredeti) szerződésben rögzített 90 napos határidőn belül kell megfizetni. II. A törvények részletesen szabályozzák az elfogadó nyilatkozat formai és tartalmi kellékeit. Nincsen arra vonatkozó előírás, hogy az elővásárlásra jogosult a nyilatkozata megtételével egyidejűleg köteles a teljesítőképességét igazolni
Alkalmazott jogszabályok: /2013. évi CXXII. törvény (Fftv) 21. §-a ,Ptk. 6:223. § (2) bekezdés/
III. Annak nincs ésszerű indoka, hogy az bekezdésében előírt ellenőrzési feladatot a jegyzőnek személyesen kellene ellátnia
Alkalmazott jogszabályok: /Fftv. 21. § (4)/

Gf.IV.20.210/2018/5. szám
A szavazati jog gyakorlása alapvető tagi jogosultság: az változatlanul csak akkor korlátozható, ha a határozat tárgya és a tag személyes, a tagsági viszonyon túli egyéb érdekeltsége között közvetlen, szoros kapcsolat áll fenn, s a határozat révén a tag közvetlenül előnyt szerez, kötelezettségtől mentesül. Egy társaság szerződéses kapcsolatainak létesítése, fenntartása – még ha azok a társaság és közvetetten egyes tagok számára előnytelenek mások számára előnyösek is – nem közvetlenül az ügyvezető személyéhez kötődnek, így az ügyvezető visszahívása tárgyában hozott taggyűlési döntésnél (az ügyvezető tagot meghaladóan) további tagoknak a szavazásból való kizártságát nem alapozza meg.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 3:19. § (2) bekezdés f) pontjára

Pf.IV.20.247/2018/4. szám
Az eljárásban csatolt hanghordozók egy részéről, azok borítói alapján egyértelműen megállapítható, hogy szerzői műveket tartalmaznak. Az ún. szomszédos jogon alapuló jogdíjfizetési kötelezettséget a nyilvánossághoz közvetítés alapozza meg. Az Európai Bíróság döntése szerinti nyilvánossághoz közvetítés során pedig annak van döntő jelentősége, hogy a közvetítésnek megállapítható-e a haszonszerző jellege.
Alkalmazott jogszabályok: 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 24.§ (3) bekezdés, 25. § (4) bekezdés 87. és 88. §-a , 2016. évi XCIII. törvény (Kjkt.) 4. §, 9. § (1) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, valamint 17-18.§ , Európai Bíróság C-135/10. számú ítélete

Pf.V.20.255/2018/5/I. szám
A Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó földrészletek esetén az adásvételi szerződés megkötése még nem eredményez jogsértő állapotot az elővásárlási jog jogosultja vonatkozásában. A jogsértő helyzet azzal áll elő, ha az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatát az eladó nem veszi figyelembe és így nem léphet a szerződés szerinti vevő helyébe. Ezért az erről történő tudomásszerzéstől kezdődhet csak a 30 napos perindítási határidő.
Alkalmazott jogszabályok: 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 18.§ (1) bekezdésére, Ptk. 6:221-223.§

Pf.IV.20.268/2018/5. szám
A tag kilépésekor hatályos jogszabályi rendelkezések irányadóak a kilépéshez fűződő jogkövetkezmények meghatározása és alkalmazása során. A szövetkezeti hitelintézetek számára ugyan a törvény 45 napos határidővel előírta az alapszabály ehhez kapcsolódó, meghatározott tartalmú módosítását is, a módosítási kötelezettség azonban – a mintaszabályzatnak megfelelően módosított alperesi alapszabályból is megállapíthatóan – csak az elszámolás részletszabályainak rendezésére irányult, terjedt ki, de az alanyi jogot, annak jogszabály általi keletkezését nem érintette.
Alkalmazott jogszabályok: 2006. évi X. tv. (Szöv.tv.) 51. § (3) bekezdése, Hpt. 216/A. § (1) bekezdés ,2013. évi CXXXV. tv. (Szhitv.) 18. § (2) bekezdése

Gf.II.20.270/2018/17. szám
I. A felszámoló döntési kompetenciájába tartozik annak eldöntése, hogy az értékesítési láncolatot képező további szerződéseket is megtámadja, és az eredeti állapot helyreállítását kéri, vagy ehelyett a vele szerződő féltől az utólag jogi okból bekövetkezett irreverzibilitás miatt az alaptalan gazdagodás megtérítésére tart igényt. II. A felperes keresetében az eredeti állapotot természetben nem kérte helyreállítani, ezért e légijármű tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezményeként kizárólag az alaptalan gazdagodás megtérítésének van helye.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 40.§, Ptk.6:113.§-a

Gf.II.20.288/2018/6. szám
A szerződéskötésre és a szerződés tartalma szabad meghatározására vonatkozó privát autonómia alapján, valamint a Ptk.-ba foglalt tilalom hiányában, nincs annak törvényi akadálya, hogy a felek a szerződés alapján valamelyik felet megillető anyagi jogi igények érvényesítését a szerződésben meghatározott külön feltételekhez, így határidőn belüli felszólításhoz, avagy határidőn belüli jogi úton történő, bíróság előtti igényérvényesítéshez kössék.
Alkalmazott jogszabályok: rPtk.200.§, 205.§, 207.§

Gf.IV.20.289/2018/4. szám
Az alperes a gazdasági társaság tagjaként, jogszerűen kezdeményezte az érintett tárgykörben a taggyűlés összehívását, a taggyűlésen pedig a szavazati jogának gyakorlásával élve juttatta kifejezésre a társaság managementjéhez képest eltérő álláspontját. E magatartása nem minősül jogellenesnek, alanyi jogának gyakorlása nem visszaélésszerű. A gazdasági társaságnak nincs olyan érdeke, mely a tag autonómiáján alapuló döntési lehetőségének keretei között gyakorolt alapvető tagi jogosultságával szemben, annak mintegy korlátjaként – a társaságra nézve esetleges negatív gazdasági következményeinek átháríthatóságában megnyilvánuló – jogi védelemre adna indokot.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 3: 103. § (1) bekezdésében, 6: 518. § ,6: 520. §

Pf.IV.20.291/2018/13/I. szám
Az ügyféltájékoztató a devizahitelek kockázatairól megnevezésű nyomtatvány részletesen bemutatta nemcsak azt, hogy a svájci franknak a forinthoz viszonyított árfolyamváltozása növeli az előre kalkulált törlesztési táblázat szerinti törlesztési összegeket, hanem kitért arra is, hogy a devizakamatlábak potenciális növekedése is jelentősen mérsékelheti a deviza alapú hitelek szerződéskötéskori előnyeit. A tájékoztató prognózist is tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a kamatszint mind az eurózónában, mind Svájcban rendkívül alacsonyan, történelmi mélyponton van, a közeljövőben annak emelkedése, így a devizakamat emelése várható. A tájékoztató táblázatos formában bemutatta az árfolyamváltozás mechanizmusát amiből látható volt az is, hogy akár a devizakamatláb emelkedése, akár a forint árfolyamának gyengülése nem áll egyenes arányban a törlesztőrészlet növekedésével, a deviza alapú kölcsön terhei nagyobb mértékben nőnek, mint amilyen mértékben az árfolyamváltozás, vagy a kamatemelkedés százalékos módon kimutatható. A tájékoztatás kitért arra is, hogy a törlesztőrészletek jelentősen ingadozhatnak, tartósan növekedhetnek, a svájci frank esetében a devizahitelek kockázata még abban az esetben is fennmarad, ha Magyarország időközben csatlakozna az euróövezethez. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperesek alaptalanul hivatkoztak az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás tisztességtelenségére.
Alkalmazott jogszabályok: rPtk.209.§ (1) és ((5) bekezdés, 209/A.§ (2) bekezdés, 93/13. EGK irányelv 4. Cikkének (2) bekezdése, EUB C-26/13. számú ítélet rendelkező rész 2. pontja, a,C-51/17. számú ítéletnek 73-76. pontjai , C-186/16. számú ítélet 44. és 47. pontjai

Pf.III.20.296/2018/7/I. szám
I A Brasserie- és Factortame III egyesített ügyekben hozott 1996. március 5-ei ítélet szerint a tagállam köteles megtéríteni az egyéneknek az uniós (akkor még: közösségi) jog állam általi megsértésével okozott kárt akkor is, ha az adott jogsértésért a nemzeti törvényhozás felelős. II. Az olyan nemzeti jogszabály, amely átmeneti időszak biztosítása és a játékterem-üzemeltetők kártalanításának előírása nélkül megtiltja a pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését, a szolgáltatásnyújtás EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadsága korlátozásának minősül(het). Önmagában nem elegendő az uniós alanyi jog sérelmének elvi lehetősége, hanem a felperesnek kell bizonyítania a tagállamközi elem fennállását. III. Adott esetben az állam kártérítési felelősségét a régi Ptk. 339. § (1) bekezdése alapozhatja meg, akkor is, ha annak alapját az uniós jog megsértése képezi.
Alkalmazott jogszabályok: EUMSZ 56. cikke , a Berlington-ügyben, a Brasserire-ügyben hozott ítélet ,a régi Ptk. 339. § (1) bekezdés

Gf.IV.20.320/2018/4/I. szám
AZ EGYSZEMÉLYES TÁRSASÁG TULAJDONOSÁNAK KONSZERNJOGI FELELŐSSÉGE - A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE A CSTV. ALAPJÁN Amennyiben az egyedüli tag a vezető tisztségviselő hatáskörébe tartozó kérdéseket illetően írásban utasítja a vezető tisztségviselőt, akkor ugyanezért a magatartásért a tulajdonos konszernjogi felelősségének hiányában a vezető tisztségviselő felelőssége sem állapítható meg a Csődtörvény alapján
/Gt. 21. §-a , 22. § (4) és (5) bekezdéséből 30. §-ában, Cstv. 63. § (2) bekezdése, 33/A § (1) bekezdése/

Pf.I.20.321/2018/7/I. szám
Az egyesületi önkormányzatiság és autonómia alapján az alperes az alapszabályában – jogszabályi keretek között – maga határozhatja meg a fegyelmi eljárás rendjét, a szankciókat, továbbá azt is, hogy milyen tényállást megvalósító magatartást minősít fegyelmi vétségnek. A bíróság nem vizsgálhatja felül a jogi személy döntésének célszerűségét, gazdaságosságát, nem mérlegelheti a döntéshozatalban összeütköző érdekeket. A bíróság felülvizsgálati jogköre azonban kiterjed arra, hogy a támadott határozat, a döntés alapjául megjelölt felperesi magatartás fegyelmi vétségként való minősítésére a jogszabálynak, illetve az alapszabálynak megfelelően került-e sor, a felperes terhére rótt magatartás kimeríti-e valamely fegyelmi vétség tényállási elemeit.
Alkalmazott jogszabályok: 2013. évi V. törvény 3:35. § 3:37. §

Gf.II.20.327/2018/9/I. szám
Bizonyos feltételek esetén a beszerzési eljárásban ajánlattételre fel sem hívott, így azon részt nem vett felperesnek is lehet kereshetőségi joga a versenyeztetés tisztaságának megsértésére hivatkozással; azonban a külön törvényben szabályozott ellenőrzési eljárásra figyelemmel az alperes beszerzési eljárásának jogszerűsége e törvény alapján érdemben nem vizsgálható.
Alkalmazott jogszabályok: 1996:LVII.tv.(Tpvt.) 7.§, 2011:CXCV.tv.(Áht.) 54. § 1952:III.tv. (Pp.) 3. §

Pf.I.20.344/2018/4. szám
A jogi személy által hozott határozat felülvizsgálata iránt indított pernek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A határozat esetleges hatályon kívül helyezésére visszamenőlegesen nem, csak a jogerős bírósági határozat megszületésével kezdődő hatállyal kerülhet sor, a hatályon kívül helyezés jogkövetkezménye csak a jövőre nézve vonható le.
Alkalmazott jogszabály: Ptk. 3: 36. § (4)

Cgtf.IV.25.076/2018/2. szám
A törvényességi felügyeleti eljárás megszűntetése ellenére, a másodfokú bíróságnak arra nincs jogszabályi lehetősége, hogy a felügyeleti illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezést utóbb mellőzze, vagy az illetéket mérsékelje, ha az állapítható meg, hogy a törvényességi eljárásra okot adó körülmény megszüntetésére az elsőfokú határozat meghozatalát követően került sor.
Alkalmazott jogszabályok: Ctv.80.§ (3) bekezdés, Itv. 58.§ (1) bekezdése c) pontja, 65.§ (1), 3/2014.sz.PJE határozat

Fpkf.II.25.135/2018/2. szám
Nincsen akadálya annak, hogy a fizetési felszólítást az adós személyesen átvegye, vagyis azt nem szükségszerű a részére postai úton kézbesíteni. Abban az esetben azonban, amennyiben a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, akkor azt – a törvény hatályos és kivételt nem tűrő rendelkezése szerint - tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie
/Cstv. 2017. július 1. napjától hatályos 27.§ (3) bekezdése, . 83/R.§ (1) bekezdése /

Fpkf.II.25.222/2018/3. szám
I. A felszámolás elrendelése iránt benyújtott kérelem tartalmára vonatkozóan maga a törvény tartalmaz kötelező és speciális előírásokat. Egyrészt emiatt, másrészt a felszámolási eljárás sajátosságaira tekintettel nem követelhető meg, hogy a kérelem egy keresetlevéllel szemben megkövetelt részletezettséggel tartalmazza az érvényesíteni kívánt jogot és a kérelmet megalapozó tényeket.
II. Tévesen tekintette az elsőfokú bíróság ugyanis visszautasításra alapot adó oknak azt, hogy az adós azonosító adatait a kérelem nem a bevezető részben, hanem a tényállási részben tüntette fel.
III. A hitelező a speciális hatásköri és illetékességi előírást tartalmazó törvényi szakasz felhívásával e körben a tényelőadási kötelezettségét pótolta.
IV. Helyesen mutatott rá ugyanakkor az elsőfokú bíróság, hogy a hitelező törvényes képviselőjének neve és kézbesítési címét fel kellett volna tüntetni, s a törvényes képviselőként megjelölt személy és a meghatalmazott perbeli képviseleti jogát megalapozó tényekre hivatkozni kellett volna - jogi képviselőnek adott meghatalmazás csatolására utaláson túl – hivatkozni kellett volna.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 27. § (2) bekezdés a.) pont, 24. § (1) bekezdése, Pp. 170. § (2) bekezdés b) , (3) bekezdés c.) és d) pontja, Cstv.6.§ (1) bekezdés

Pkf.IV.25.245/2018/2. szám
A jogalap megjelölése történhet az anyagi jogi konkrét jogszabályhely („törvény és § száma”) vagy a jogszabályi rendelkezés (az anyagi jogi jogszabály normatív tartalmát pontosan kifejező „jogcím”) megjelölésével. A felperes az éves piaci haszonbérleti díjfizetési kötelezettsége részbeni (időarányos) előre történt teljesítésére hivatkozott. Ehhez kapcsolódóan ugyan valóban nem hívta fel a Ptk. kötelmi jogi fejezetének azon jogszabályhelyét, mely szerint a kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével, azonban e jogszabályi rendelkezés tartalmát a fentiekkel egyértelműen és azonosítható módon megjelölte
/Pp.170.§ (2) bekezdése b) pontja, 7. §-a 8. pontja/

Pkf.III.25.310/2018/2. szám
A civilszervezet nyilvántartását elrendelő végzés ellen az Ügyész által indított – a törvényben maghatározott intézkedéseket részletesen tartalmazó - kereset egységes, nem értelmezhető a Pp. 170.§ (4) bekezdése szerinti – sem eshetőleges, sem vagylagos – keresethalmazatnak. Ugyanis a bíróság döntését az határozza meg, hogy az alperes a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megteszi-e vagy sem. Ettől függően határozhat a bíróság a nyilvántartásba vételt vagy a változás bejegyzését elrendelő végzés részbeni, vagy egészbeni hatályon kívül helyezéséről
/Cnytv. 46/A.§ (5), (6), (7) és (8) bekezdései/

Gpkf.II.25.493/2018/2. szám
HATÁSKÖR – MEG NEM ENGEDETT KERESETHALMAZAT – A KERESETLEVÉL VISSZAUTASÍTÁSA I.A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. Ettől az általános szabálytól azonban más törvény eltérő rendelkezéseket tartalmazhat
/ Pp. 20.§-a Cstv. 49. § (5) és (6) bekezdése/
II. A harmadlagos kereset elbírálása a járásbíróság azaz másik bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért a felperesek keresetlevelükben meg nem engedett keresethalmazatot terjesztettek elő, Az elsőfokú bíróságnak azonban e tekintetben hiánypótlást kellett volna elrendelnie
/ Pp.176.§ (2) bekezdés c) pontja/
III. Téves az elsőfokú bíróság azon okfejtése, hogy a meghatalmazás esetleges hiányossága esetén a keresetlevél hiánypótlási felhívás kiadása nélküli visszautasításának van helye. Ha azonban a felperes meghatalmazást csatolt, de az bármilyen okból nem szabályszerű, csak eredménytelen hiánypótlási felhívás kiadását követően utasítható vissza a keresetlevél
/ a Pp. 176.§ (2) bekezdés e) pontja/

Gpkf.III.25.539/2018/2. szám
ELEKTRONIUKUS ELJÁRÁS – AZ ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS BENYÚJTHATÓSÁGA TARTÓS ADATHORDOZÓN
A keresetlevélhez szükségszerűen csatolandó ügyvédi meghatalmazás is joghatályosan benyújtható a tartós adathordozón, ha a mellékletek - együttes méretük miatt – csak tartós adathordozón terjeszthetőek elő
/2015. évi CCXXII. törvény – a továbbiakban E-ügyintézési törvény 108/A.§ (1)-(2) bekezdése, 2016. évi CXXX. törvény – a továbbiakban: Pp. – 67.§ (1) bekezdése és a Pp.608.§ (1) bekezdése , BÜSZ – 75/C.§ (2a) bekezdése/.

Gpkf.IV.25.630/2018/2. szám
PERINDÍTÁST MEGELŐZŐ IDEIGLENES INTÉZKEDÉS IRÁNTI KÉRELEM – BANKGARANCIA LEHÍVÁSÁTÓL TÖRTÉNŐ ELTILTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM
Bizonyos feltételek fennállása és igazolása esetén – „ a nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás” – ez elvi alapon nem zárható ki a jogosult, avagy ideiglenes intézkedés alapján történő eltiltása a bankgarancia lehívásától. Erre azonban a bankgarancia intézményének funkciójából adódóan csak egészen kivételesen, az anyagi és eljárásjogi feltételek nyilvánvaló igazolása esetén kerülhet sor
/ Ptk. 6: 436. § (1) bekezdése, Pp.103.§ (1) bekezdés, 108.§/.

Fpkf.II.25.771/2018/2. szám
Önmagában amiatt, hogy a befogadás technikai feltételei fennállnak, az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett féltől sem várható el az, hogy amennyiben munkaszüneti napokra esik a határidő utolsó napja, úgy azt munkaszüneti napon teljesítse is.
Alkalmazott jogszabályok: Pp. 394/H. §-a ,103. § (4) bekezdése,

Gpkf.II.25.921/2018/3. szám
A magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz (perbebocsátkozás), kivéve, ha magyar bíróság joghatósága e törvény rendelkezései alapján kizárt.
Alkalmazott jogszabályok: Pp. 157/A §-a1979. 13. tvr. (Nmjt.) 62/H. §-,