Anonimizált határozatok

Pf.I.20.003/2019/3. szám
A támadott általános szerződési feltétel a megfogalmazásából eredően nem vagyoni, hanem egyéb körülmények változása esetére biztosítja, hogy az azt alkalmazó fél a saját belátása szerint ítélje meg, hogy a körülményváltozás veszélyezteti-e a kölcsön visszafizetését. Az "egyéb körülmény ", mint a felmondási jog gyakorlásának a szerződésben kikötött egyik lehetséges feltétele nem felel meg a által összefoglalt - a szerződés egyoldalú módosítását lehetővé tevő kikötés tisztességtelensége körében a bírói gyakorlat által kidolgozott, de részben az egyéb kikötések tisztességtelenségének vizsgálata során is irányadó - elveknek. Nem kellően meghatározott, sérti az egyértelmű és érthető megfogalmazás, az objektivitás és az átláthatóság követelményét.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 209/A. § (2) és (5) bekezdése, 2/2012 (12.10.) PK vélemény 6. pontja

Gf.IV.20.009/2019/3/I. szám
VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ – ÁRNYÉKVEZETŐ Az alperes az adós teljeskörű képviseletére való feljogosítással rendelkezett, az adós vendéglátóipari tevékenységét irányította, a munkavállalók alkalmazásáról döntött, a napi működés ellenőrzését, a munkavállalók irányítását, az adós pénzkezelését végezte. Mindezek alapján ún. árnyékvezetőnek minősül
(Cstv.33/A.§ (1)-(2) bekezdés)

Gf.IV.20.012/2019/10. szám
I. A törvényi rendelkezés értelmében a mellékszolgáltatás csak személyes közreműködéssel teljesíthető. E rendelkezés diszpozitivitásából adódóan azonban a társaság tagjai a törzsbetéten felül pénzbeni hozzájárulás teljesítését is előírhatják mellékszolgáltatásként, e kötelezettség időtartama azonban korlátozható. II.. A fellebbező fél a fellebbezésében kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy nem kéri a tárgyalás tartását. A fellebbezési eljárás későbbi szakaszában a fellebbező fél a tárgyalás tartására irányuló kérelem elmulasztását már nem pótolhatja.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.3:4.§ (2) bekezdés, 3:182. § (1) bekezdés, 3: 35.- 3: 37. §, 6:8.§, Pp. 376. § (1)-(2 )bekezdés

Gf.IV.20.042/2019/8/I. szám
I A tisztességes piaci magatartás alapján elvárható, hogy a versenytársak cégnevük, termékeik, illetve szolgáltatásaik tekintetében eltérő megjelölést válasszanak. Ennek az elvárhatósági mércének a versenytárs nem felel meg, amennyiben a cégnév, illetve az a megjelölés, amely alatt a kereskedelmi tevékenységét folytatja, domináns elemei, ezáltal a vizuális összhatása alapján nagyfokú hasonlóságot mutat a versenytárs nevével, illetve azzal a megjelölésével, amely alatt saját kereskedelmi tevékenységével a piacon régóta ismertté vált. II. Annak elbírálására, hogy a sérelmezett magatartás kimeríti-e a jellegbitorlás törvényi tényállásának feltételrendszerét, a harmadik személy uniós védjegyjogosultságának tartalmi kereteitől, az alperes által a védjegyjogosulttól származtatott névhasználati jogosultságtól függetlenül, kizárólag a versenyjogi törvényi tényállás elemeinek vizsgálata útján kerülhet sor.
Alkalmazott jogszabályok: Tpvt.6.§., 86. § (2) bekezdés a)-c) pontjai

Pf.I.20.044/2019/7/I. szám
AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK KÖZÉRDEKŰ JELLEGE A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet közérdekű adatként köteles a nyilvánosság előtt elszámolni e tevékenységével
(Alaptörvény 39. § cikk (2) bekezdése, 2011. évi CXII. törvény – Infotv. – 26. § (1) bekezdése, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 49-54. §-a)

Gf.II.20.069/2019/10/I.
FELSZÁMOLÁS – ELŐVÁSÁRLÁSI JOG MEGSÉRTÉSE – A KERESETINDÍTÁSI HATÁIDŐ SZEMPONTJÁBÓL AZ ÉRTÉKESÍTÉS FOGALMA
A felszámolás alatti ingatlanértékesítés nem azonosítható a szerződés megkötésével, a jogszabályi előírások miatt az egy időben elhúzódó, több lépcsőből álló folyamat, ami az értékesítés érvényességének és eredményének megállapítását követően azzal fejeződik be, hogy a felszámoló a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlási joggal rendelkezőknek., hogy nyilatkozzanak, kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal (Ptk. 6:223. §-a, Cstv. 49/E. § (4) bekezdésének.)

Pf.III.20.070/2019/4/I. szám
A magánvégrendelet tanújának hozzátartozója javára szóló juttatás és a végrendelet kizárásra vonatkozó rendelkezésének érvénytelensége egymástól elkülönítve vizsgálandó, mert a juttatás érvénytelensége nem eredményezi az öröklésből kizárás érvénytelenségét is.
Alkalmazott jogszabályok:rPtk.632.§ (1) bekezdés

Pf.IV.20.071/2019/6/I. szám
I.Az EUMSZ közvetlenül alkalmazandó jogi norma. Az uniós joggal való ütközést hivatalból is figyelembe kell venni. II. A fogyasztónak a felperes követelésének alapjául szolgáló, általános szerződési feltételnek minősülő „jogdíj táblázat”-ra vonatkozó semmisségi kifogása viszontkereset hiányában is érdemben vizsgálandó.
Alkalmazott jogszabályok: Tpvt.21.§-ára, és 11. § , 88/A. § (3) bekezdése, az EUMSZ 101. és 102. cikk

Gf.II.20.072/2019/11/I.
FEDETZETELVONÁS- TÁRSASÁGI RÉSZESEDÉS ÁTRUHÁZÁSA
Az élettársi kapcsolatra és a társasági részesedés lényegében ingyenes átruházására figyelemmel a fedezetelvonást eredményező szerződés hatálytalan( Ptk. 203. §-a (1)-(2) bekezdése).

Pf.III.20.157/2019/7.
A civil szervezet működési autonómiája nem terjedhet odáig, hogy a tagfelvételt, illetve (a tagsági viszony fenntartását) a szerződési szabadság elvének sérelmével a teljes kártérítésről való lemondáshoz kösse.
Alkalmazott jogszabályok: Alaptörvény XV. cikk, Ptk. 3: 4.§ (1), (2), (3) bekezdései, 6: 59.§ (1), (2) bekezdésébe 6: 526.§, Civil tv. 3.§ (1), (2), (3), (4) bekezdései, 2003. évi CXXV. törvény 8.§. q) pont, Vtv. 3.§ (1) bekezdése, 4.§-a, 13.§ (2) bekezdése, 75.§ (1) bekezdése, valamint 81.§-a

Pf.IV.20.166/2019/8/I.
KÖZFORGALMÚ GYŐGYSZERTÁRAT ÜZEMELTETŐ TÁRSASÁG ÜZLETRÉSZÉNEK ÉRTÉKESÍTÉSE – AZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG SORRENDJE
A felperesek mint gyógyszerészek akkor minősültek volna az alperest megelőző sorrendben elővásárlásra jogosultnak, ha magával az értékesítés alatt álló gazdasági társasággal álltak volna munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban. /2006. évi XCVIII. tv. (Gyftv.) 83/A. § (7) bekezdése és a 3. § 41. pont, Ptk. 6:223. § (1) és (2) bekezdése /

Pf.I.20.171/2019/5.
KISKORÚ NYILATKOZATÁNAK ÉRVÉNYTZELENSÉGE - A KÖZJEGYZŐ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
I.Kiskorúnak a testvére által felvett kölcsön visszafizetéséért egyetemleges adóstársként vállalt kötelezettsége, valamint a kölcsönszerződés biztosítására a saját tulajdoni hányada jelzálogjoggal való megterhelése kimeríti az idegen kötelezettségért, megfelelő ellenérték nélküli felelősségvállalás fogalmát, így e nyilatkozat érvénytelen (rPtk. 12/C. § (1) bekezdése, 13/A. § (1) bekezdése).
II.A közjegyzőnek a kölcsön- és jelzálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásakor vizsgálnia kellett volna, hogy a felperesek ingyenesen vagy ellenérték fejében vállalják az adósi és jelzálog-kötelezetti pozíciót, végső soron pedig az okirat elkészítésében való közreműködést meg kellett volna tagadnia. E kötelezettség megszegése a kártérítési felelősséget megalapozza /Ptk. 339. és 349. §-a, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv. tv.) 120. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 10. § (1) bekezdése/

Pf.I.20.181/2019/5.
A törvény „országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv” fordulata minden olyan adatkezelőre vonatkozik, mely az egész országra kiterjedő tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy a tevékenységét az adatkezelő a közigazgatás szervezetrendszerén belül vagy azon kívül fejti ki.
Az adatkezelő gazdálkodásának egy korlátozott köréhez kapcsolódó, kizárólag az adókedvezményből származó bevétel felhasználására szorítkozókérelem esetén önmagában a kiadni kért adatok nagyobb volumene nem jelenti azt, hogy a kérelmező az adatkezelő gazdálkodási adatai átfogó átadását kéri. /2011. évi XCII. törvény (Infotv.) –31. § (5) bekezdése,30. § (7) bekezdése/

Gf.IV.20.192/2019/6.
AZ ÜZLETI TITOK, KNOW-HOW – ALKALMAZANDÓ ANYAGI JOG – A VÉDETTSÉG FELTÉTELE
I.Ha az üzleti titok, know-how a Ptk. hatályba lépését megelőzően keletkezett, akkor a védelem feltételeit illetően a korábbi rendelkezések az irányadók az oltalom megszűnéséig. Az védett jog engedély nélküli hasznosításával kapcsolatos jogsértés jogkövetkezményeire azonban a jogsértés időpontjában hatályos alkalmazandó. ( Ptk. 2:47. §, illetőleg a Ptk. 2:51. § alkalmazandó. rPtk. 81.§, 86.§ és az 1978. évi 2. tvr. Ptké. 8. § (1) és (2) bekezdése.)
II. A hivatkozott mechanizmus (megoldás) nem minősülhet védett elemnek, titoknak, speciális ismeretnek, hiszen ezeket az alperes alkalmazottain kívül meg kellett hogy ismerje a terméket megvásárló személy, vagyis a végfelhasználó is (1978. évi 2. tvr. 4. § (1) bekezdés

Pf.III.20.215/2019/7/I.
A Ptk. az élettársi kapcsolatot kötelmi jogviszonyként szabályozza. Mivel az élettársi kapcsolat nem minősül családjogi jogviszonynak, így arra nem alkalmazható az a rendelkezés, amely azt mondja ki, hogy a hatálybalépésekor fennálló családjogi jogviszonyokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A fentiekből következően a házasságkötést megelőző élettársi kapcsolat kezdőidőpontja szerint hatályos rPtk. szövegéből kiindulva volt vizsgálandó az élettársi közösség tényállási elemeinek megvalósulását.
Alkalmazott jogszabályok: 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. § a.) pontja, 23. § -a, 50. § (1) bekezdése, rPtk. 685/A. §-a

Pf.IV.20.217/2019/11/I.
A külön élő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a személyiségvédelem szankciórendszere – fő szabály szerint – nem alkalmazható. A „személyiségi jogok általános védelme” címszó alatt megjelenő „kapcsolattartás” nem ezen sérelmek személyiségjogi védelmének megteremtésére szolgál. A fenti főszabály irányadónak tekintése mellett azonban – bizonyos többlettényállási elemek esetén – a személyiségi jogi sérelem is megvalósulhat.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 2:42. § (1a) bekezdése, 2018. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdés, 9.§ (3) bekezdés.

Gf.II.20.227/2019/9/I.
KOGENCIA – DISZPOZITIVITÁS – AZ OSZTALÉKIGÉNY ÉRVÉNYESÍTHETŐSÉGÉNEK IDŐBELI SZABÁLYOZÁSA A TÁRSASÁG ÁLTAL
Az osztalékra vonatkozó igény érvényesítésére a részvénytársaság az alapszabályban nem csak az elévülési határidőt rövidítheti le, hanem záros, jogvesztő határidőt is előírhat /Ptk. 6: 22. § (3) bekezdése 3:250.§ (2)bekezdés b)pont /

Gf.II.20.246/2019/7/I.
SZERZŐDÉS FELBONTÁSA- JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS – MEGFIZETETT ÉPÍTMÉNYADÓ
Az átruházó szerződéstől történő elállást követően, de a tulajdoni helyzet visszaállításáig az átruházó önkormányzat által közjogi jogviszony alapján jogszerűen beszedett építményadó visszaigényelhetőségére a közjogi rendelkezések irányadóak. Az adónak megfelelő összeg visszafizetésére jogalap nélküli gazdagodás címén az önkormányzat nem kötelezhető pusztán azon az alapon, hogy a szerződés hiányában ezen ingatlanok után építményadó bevételre nem tett volna szert.
(rPtk.361.§./1/, a helyi adókról szóló 1990.évi C.tv. ( Htv.) 12.§./1/ bekezdése)

Pkf.III.25.067/2019/2/I. szám
TÖRVÉNYESÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS – JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELE A civil szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróságnak a felhívásban értelemszerűen meg kell jelölni, hogy a törvénysértő állapot miben nyilvánul meg, valamint hogy ennek megszüntetése miként történjék
( Cnytv. 71/G. § (2) bekezdése)

Fpkf.II.25.126/2019/2. szám
A csődjogi fizetési felszólításnak és a felszámolás iránti kérelemnek szinkronban kell lennie egymással. Amennyiben a felszámolás elrendelése iránti kérelemben a fizetési felszólításban szereplőnél tágabb körben tüntet fel követelést a hitelező, úgy a csődjogi fizetési felszólításban szereplő követelés kiegyenlítését követően az adós felszámolása már nem rendelhető el a különbözet alapján.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 27. § (2) bekezdése a.) pon, Pp.7.§ c. pont, Ptk. 6:46. §.

Cspkf.IV.25.136/2019/5. szám
Csődeljárásban csak azok az adó- és járulékkövetelések mentesek a moratórium alól, amelyek alapjául szolgáló munkabér-követelés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennáll, vagy azt követően vált esedékessé
Alkalmazott jogszabály: Cstv. 11. § (1) bekezdés a) pont

Gpkf.II.25.309/2019/2.
A tagsági jogok, így a társasági határozat felülvizsgálata iránti perindítási jog fennállta szempontjából nem a cégnyilvántartásban feltüntetett állapotnak, a már bejelentett tagváltozásnak van jelentősége.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 3: 169. § (2) bekezdése

Pkf.III.25.553/2019/2. szám
Amennyiben a civil szervezet a létesítés jogosultságával élve a felügyelő bizottság létrehozásáról dönt, úgy a felépítésére és működésére vonatkozó szabályok megalkotásával a szervezet működőképességét is garantálnia kell. A felügyelő bizottság, mint testületi formában működő ellenőrző szerv létszámának háromnál kevesebb főben való meghatározása, továbbá a döntéshozatalhoz előírt egyhangúság éppen a működőképesség, a döntéshozatali képesség fenti kritériumának nem felel meg.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 3: 4. § (2) -(3) bekezdései, 3:26.§. (1) bekezdés, 3: 27. § (3) bekezdés

Pkf.I.25.564/2019/3.
EGYES FELLEBBEZÉSI KÉRELMEKET ÉRINTŐ HIÁNY PÓTLÁSÁNAK ELMULASZTÁSA ESETÉN ALKALMAZANDÓ JOGKÖVETKEZMÉNY
A keresetlevél visszautasítandó akkor is, ha a hiánypótlás részbeni elmulasztása csupán egyes kereseti kérelmek érdemi elbírálását gátolná, más kereseti kérelmekét azonban nem. Több fellebbezési kérelem tekintetében azonban e rendelkezés nem alkalmazható ( Pp. 115. § (5) és (6) bekezdés, 176. § (3) bekezdése, 366. § (2) bekezdés).

Cgtf.IV.25.632/2019/2.
Az a körülmény, hogy az üzletrész árverési értékesítését követően a vevő jelentkezésének hiányában a társaság előtt nem ismertek a új tag bejegyzéséhez szükséges adatok, nem mentesíti a céget a változásbejegyzési eljárást megindítsa alól (a kérelemben az adatközlés teljességének akadályát feltüntetve). Ebben az estben, ha az iratküldése során a végrehajtó sem küldi meg a cégbíróságnak az árverési vevő valamennyi, a változásbejegyzési kérelem teljesítéséhez szükséges személyes adatát, a cégbíróságnak a hiányzó adatokat a végrehajtótól kell bekérnie.
Alkalmazott jogszabályok: Vht. 132.§ (3) bekezdése, 132/E. § (8) bekezdése

Gpkf.II.25.694/2019/2.
Az üzleti titokra vonatkozó jogosultság nem értelmezhető kiterjesztően, az üzleti titokkal rendelkező gazdasági társaság tagja, illetve ügyvezetője – akár közvetett módon – nem tekinthető az üzleti titok jogosultjának.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 3: 188. § (1) bekezdése, 3: 112. § (2) bekezdése , Ütv. 2. § 2. pontja, 11. § (1) bekezdése b) pontja)

33.Gf.40.088/2019/8/I. szám
A FOGYASZTÓI MNŐSÉG VIZSGÁLATA – A NEM FOGYASZTÓKÉNT KÖTÖTT SZERZŐDÉSI KIKÖTÉS TISZTESSÉGTELENSÉGÉRE TÖRTÉNŐ HIVATKOZÁS I.A kereskedelmi vagy szakmai céllal megkötött szerződések esetén a fogyasztókat megillető védelem nem jár, akkor sem, ha az ilyen tevékenység csak a jövőre nézve tervezett. II. A nem fogyasztóként kötött szerződést a felperes a szerint csupán megtámadhatta, azonban – figyelemmel az alperes elévülési kifogására – az első teljesítéstől számított megtámadási határidőt elmulasztotta
/rPtk. 209/A. § (1) bekezdése, 236. § (1) bekezdése, valamint (2) bekezdés c) pontja/

Cgf.IV.47.004/2019/2. szám
APPORTÁLÁS – ÜZLETÁG MINT DOLOG- ÉS JOGÖSSZESSÉG Ha az üzletágat – mint dolog- és jog összességet – alkotó egyes dolgok, jogok és követelések vagyoni értékkel rendelkeznek, amelyet alátámaszt a változásbejegyzési kérelemhez csatolt mérleg, és igazol a tőkeemeléskor kiállított tagi nyilatkozat, az apportálás anyagi jogi feltétele tehát fennáll. Ezeken túlmenően a cégbíróság további feltételeket, így az üzletág egyes elemei meghatározását és tételes értékük feltüntetését a törzstőke emelése bejegyzéséhez nem írhat elő
/(Ptk. 3: 10. § (2) bekezdése), (Ctv. 1. Melléklet II./1. bb) alpontja) (Ctv. 46. § (1) bekezdése, 1. Melléklet II./1. bb) alpontja/