Anonimizált határozatok

Gf.II.20.007/2020/9.
A FELSZÁMOLÓ ÖNÁLLÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A VAGYONTÁRGY VEVŐJE FELÉ
A adós vagyonának felmérésérére és értékesítése vonatkozó kötelezettsége teljesítése kapcsán a felszámoló önálló felelősséggel tartozik a nem gondos eljárása miatt a vevőt ért kárért, függetlenül attól, hogy az értékesítési eljárás végeredményeként az adásvételi szerződést a felszámoló az adós és nem saját nevében köti meg.
/Cstv. 48. §, 54.§, 27/A.§(12) bekezdés, Ptk.6:519§, /

Gf.II.20.009/2020/7.
A törvényben szabályozott vélelem fennállta esetén nem csak azt kell vélelmezni, hogy a vezető tisztségviselő fenti magatartása a hitelezői érdekekkel ellentétes, hanem azt is, hogy az okozati összefüggésben áll a vagyoncsökkenéssel. Ezzel szemben az alperes igazolhatja, hogy a vélelem alkalmazásának törvényi feltételei nem állnak fenn, s meg is döntheti a vélelmet.
Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő társaság esetén a még meglévő likvid vagyon saját tagi hitel kielégítésére fordítása – vélelem hiányában is – ellentétesnek tekintendő a hitelezők érdekeivel.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv.33/A.§ (1),(3),(5) bekezdés

Pf.II.20.025/2020/20/II.
I. Az elővásárlási joggal terhelt dolog tulajdonosa az elővásárlási jogot tiszteletben tartó függő hatályú adásvételi szerződést megkötheti a jogosult vételi ajánlatról értesítését megelőzően is.
II. Az elővásárlási jog séreleméről történő tudomásszerzést jelenti az is, ha a jogosultat a tulajdonos arról értesíti, hogy megítélése szerint az elővásárlási jogának gyakorlásával elkésett.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 6:222. § (1) bekezdésének

Pf.IV.20.050/2020/6.
ALAPÍTVÁNY JAVÁRA EGYOLDALÚ VAGYONRENDELŐ NYILATKOZAT ÉRVÉNYTELENSÉGE - A TULAJDONJOGRA ALAPÍTOTT FELPERESI LEGITIMÁCIÓ VIZSGÁLATA
A létrehozott alapítvány javára a egy gyűjtemény (vagyontárgyak) átruházását tartalmazó alapítói nyilatkozat (vagyonrendelés) érvénytelenségének megállapításához, valamint az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonásához szükséges elsődleges feltétel, hogy az átruházás jogellenességére hivatkozó, magát törvényes örökösnek tekintő felperes a törvényes öröklésből eredő tulajdoni igényét igazolja
/az rPtk. 598. §, 599. § (2) bekezdése, 200. § (2) bekezdése és 237. § (1) bekezdése/

Pf.IV.20.071/2020/6.
DEVIZA ALAPÚ HITELSZERZŐDÉS – AZ ÁRFOLYAMKOZKÁZATOT A FOGYASZTÓRA TELEPÍTŐ KIKÖTÉS TISZTESSÉGTELENSÉGE – AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGKÖVETKEZMÉNYÉNEK LEVONÁSA
I. Az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötés tisztességtelenségének megállapítása miatt érvénytelen szerződésnél a hatályossá vagy érvényessé nyilvánítás során a –tisztességtelenséget eredményező – felborult érdekegyensúly nem egy más típusú, forint alapú szerződés kritériumainak figyelembevételével állítható helyre, hanem annak a kockázati mértéknek a meghatározásával, amit a felperes az árfolyamkockázatra vonatkozó tisztességes tájékoztatás hiányában is viselni köteles.
II. Az árfolyamkülönbség címén kiterhelt teljes összegből a fogyasztó terhén maradó rész nem mechanikusan (egy egyszerű arányszámítással), hanem annak figyelembevételével határozható meg, hogy „tűréshatáron belüli” árfolyamváltozás esetén nincs további kockázatmegosztás
(rPtk.209.§ (1)-(5) bekezdés, 209/A.§ (1)bekezdés )

Pf.IV.20.082/2020/7.
Az adott jogi személyre vonatkozó speciális jogszabályi rendelkezésekhez képest a tag kizárásának szabályozásakor a diszpozitivitás elve nem érvényesül, a létesítő okirat tehát egyéb kizárási okot nem tartalmazhat.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 3:5. §-a, Lsztv. 4.§ (2) bekezdés, 38. § (1)bekezdés

Pf.IV.20.107/2020/16.
I.Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezésire hivatkozással csak akkor terjeszthető elő előzetes döntéshozatal iránti kérelem, ha a Chartában meghatározott jog tárgyában létezik önálló uniós jogi norma és a tagállamok annak végrehajtása tárgyában hoztak nemzeti jogi rendelkezést.
II. Az ügyelosztási rendtől való eltérés jogosultságának gyakorlása akkor felel meg a törvényes bíróhoz való joggal kapcsolatban megfogalmazott átláthatóság és előreláthatóság kritériumának, ha az áthelyezett, átszignált ügyek kiválasztásának okai és szempontjai ellenőrizhetők.
III. A fél a törvényes bíróhoz való jog sérelmére – mint az eljárás tisztességtelenségét megalapozó körülményre – hivatkozó igényt alappal akkor támaszthat, ha az úgynevezett alap perben e tárgyban jogorvoslati kérelemmel élt.
Alkalmazott jogszabályok: Charta 47. cikk, 51. cikk (1)-(2) bekezdés, Bszi. 8. -11. §., rPp. 2. § (3) bekezdés, 252.§ (2) bekezdés

Pf.IV.20.116/2020/7/I.
I. Nem lakott ingatlanban fennálló közös tulajdon csak akkor szüntethető meg megváltással, ha az ennek folytán további tulajdoni illetőséget szerző fél a tulajdonszerzéshez hozzájárul. Több ingatlanra kiterjedő közös tulajdon megszüntetési igénynél ingatlanonként kell vizsgálni a közös tulajdon megszüntetése lehetőségének ezt a feltételét.
II.Az üzleti célra (vagy arra is) használt ingatlan megváltáshoz fűződő – versengő - érdekek körében azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan használatához, működtetéséhez melyik félnek fűződik nagyobb gazdasági érdeke.
/ Ptk. 5:84. § (1) bekezdése/

Pf.I.20.141/2020/4.
I. Az „ősi családi név” védelmére hivatkozással a névviselési jogának a sérelmére alapított igényt nem érvényesíthető. Önmagában a családi név ugyanis – még ha kifejezetten ritka is – nem alkalmas a sérelmet állító leszármazó egyértelmű azonosítására.
II. A leszármazónak nincs olyan jogi érdeke, amely pusztán a vezetéknevével egyező névelem cégnévben való használatához a hozzájárulását tenné szükségessé.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 2:43. § f) pontját, 2:49. §-ára és a 2:51. § b) és d) pontjára A Ctv. 4. § (5) bekezdése

Pf.IV.20.144/2020/13/I.
DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ESETÉN A JOGKÖVETKEZMÉNYEK LEVONÁSA
I. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a bíróság sem a kereseti kérelemhez, sem az alperes ellenkérelméhez, viszontkeresetéhez nincs kötve. Erre figyelemmel nem ütközik keresetváltoztatási tilalomba az, ha az érvénytelenség jogkövetkezményeként a fél a korábbi előadását, kérelmét megváltoztatja és másfajta rendezést, vagy az alperes más összegű kötelezését kéri.
II. A (deviza alapú) kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása esetén az eredeti állapot helyreállítása azért nem lehetséges – s ennek megfelelően nevesíti az alkalmazható jogkövetkezményeket a vonatkozó törvény is –, mert e szerződés egy használati jellegű, irreverzibilis szolgáltatást tartalmazó kötelmet hoz létre.
III. Az érvénytelenségi jogkövetkezmények alkalmazása során lefolytatandó elszámolásnak – erre is kiterjedő engedményezés hiányában – a kölcsönt nyújtó engedményese nem válhat alanyává.
/rPtk. 237. § (1) és (2) bekezdései , 328. § (1), 2/2010. (VI.28.) PK vélemény 5. és 7. pontja, rPp. 146/A. § , 2014. évi XL. törvény (DH2 törvény) 37. §-a

Pf.IV.20.149/2020/7.
A perfelvételi szakra vonatkozó szabályok a részleges elállást, a kereseti kérelemnek a csökkentését nem nevesítik, ezért az ilyen tartalmú nyilatkozatok e perszakban csak keresetváltoztatásként kezelhetők. A sajtó-helyreigazítási eljárásban a keresetváltoztatásra vonatkozó (speciális)jogszabályi korlát azonban a „józan észnek” megfelelő értelmezés szerint nem vonatkozik a perfelvételi szakban keresetváltoztatásnak minősülő - az elbírálni kért kereset tartalmát szűkítő - nyilatkozatra.
Alkalmazott jogszabályok: Alaptörvény 28. cikk, e Pp. 185. §, 242. §, 221. § és 215. § , 500. § (2) bekezdés g) pontja

Cspkf.II.25.010/2020/2.
A CSŐDELJÁRÁS HATÁSA A CSŐDADÓS GARANCIVÁLLLÁSON ALAPULÓ KÖTELEZETSÉGÉRE
I.A kölcsönadóst megillető fizetési haladék az esedékesség bekövetkezését nem érinti
(Cstv.11.§./4/ és /5/ bekezdése).
II.A garantőr feltétlen - pontosabban csak a garanciavállaló nyilatkozatban megjelölt feltétekhez kötött - kötelezettségvállalására tekintettel közömbös, hogy a garanciavállaló nyilatkozatban megjelölt esedékesség bekövetkezése ellenére a kölcsönadós milyen okból nem teljesítette a tartozását. Nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás az, ha a lehívás jogával a hitelező a kölcsönadóst megillető csődmoratórium alatt él
( Ptk.6:436.§).
III.A csődeljárás iránti kérelem és az ezen eljáráson belül a kifogás tartalmára nem irányadók a keresetlevél tartalmi elemeire vonatkozó szabályok, a nemperes eljárásból eredő sajátosságokra figyelemmel sem
( Pp.170.§. /1/ és /3/ bekezdés).

Pkf.I.25.061/2020/2.
I.A felperesek közti egyszerű pertársaság esetén az egyik felperes perindítást megelőző halála kizárólag a jogképességgel nem rendelkező felperes kereseti kérelme tekintetében alapozza meg a keresetlevél– idézés kibocsátása nélküli elutasítását, illetve a per szerinti megszüntetését.
II.Amennyiben csak a jogerős ítélet meghozatalát követően derül ki, hogy valamelyik felperesnek már a keresetlevél benyújtásakor sem volt jogképessége, úgy sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróságnak nincs eljárásjogi lehetősége a jogerős ítélettel már befejezett per megszüntetése és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránti döntés meghozatalára.
Alkalmazott jogszabályok: rPp. 51. § b), illetve c) pontja, 130. § (1) bekezdés e) pontja , 251. § (1) értelmében Pp. 157. § a) pontja

Fpkhf.IV.25.086/2020/2.
VAGYONFELOSZTÁS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSBAN A BŰNÜGYI ZÁR ALÁ VÉTEL HATÁLYA ALATT
A zár alá vétel külön határozat nélkül is kiterjed a zár alá vett ingatlan kisajátítása során kártalanításként kapott összegre
/Be. 332. § (2) bekezdés/.
A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés biztosítására elrendelt zár alá vétel hatálya alatt az érintett vagyontárgyra a törvénynek a vagyon felosztására, a felosztás sorrendiségére vonatkozó rendelkezései sem alkalmazhatóak
/Cstv. 49/D. § (1) bekezdés, 57. § (1) bekezdés e) pontja/

Pkf.IV.25.179/2020/9.
Az uniós jog nem írja elő a nemzeti bíróságnak, hogy eltérjen a belső határozatokat jogerőre emelő belső eljárási szabályok alkalmazásától, még akkor sem, ha ez lehetővé tenné az uniós joggal összeegyeztethetetlen nemzeti helyzet orvoslását.
Alkalmazott jogszabályok: EUB C-620/17. számú ítélet 61. és 62. pontjai, C-362/18. számú végzés 62. és 63. pontjai, rPp. 260. § (1) bekezdése

Pkf.I.25.189/2020/2.
A kereset keresethalmazat esetén nem „darabolható fel", arról egységesen kell dönteni. Ez az elv az áttételt megalapozó (hatásköri és / vagy illetékességi) perakadály esetében is irányadó: részbeni áttételének sincs helye.
Alkalmazott jogszabályok: Pp. 176. § (3) bekezdésében Pp. 25. § (3) bekezdése

Fpkf.II.25.219/2020/2.
FELSZÁMOLÁS – A KÖVETELÉS VITATÁSA - BESZÁMÍTÁS
A fizetési felszólítás kézhezvételét megelőzően írásban közölt beszámítás – a törvény hatályos rendelkezései mellett is - a követelés vitatásának minősül
/ Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontja, 27. § (2c) bekezdése, 27.§. (3) bekezdése, 27. § (5) bekezdése/

Fpkhf.IV.25.433/2020/2.
MEGBÍZÁSI DÍJ ÉS KÖLTSÉGEK - SIKERDÍJAS MEGÁLLAPODÁS FELMONDÁSA
Erre irányuló konkrét megállapodás hiányában a sikerdíjként meghatározott megbízási díj a szerződés idő előtti megszűnése esetén nem váltható át az elvégzett munka mennyisége után számítandó részarányos megbízási díjra; továbbá a megbízás ellátása során felmerült költségek külön, sikerdíjon felüli megtérítésére sem tarthat igényt a megbízott
(Ptk. 6:278.§ (1),(2) és (4) bekezdése)

Vpkf.IV.25.691/2020/2.
A NEMZETI FÖLDÜGYI KÖZPONT KIFOGÁSOLÁSI JOGA A VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN
A felszámolási és vagyonrendezési eljárásban az értékesítendő termőföld becsértékének a Nemzeti Földügyi Központ részére jogszabály által előírt közlési és adott esetben vételi – kötelezettség miatt e szervezet az eljárás résztvevőjévé válik és a becsértéket kifogás útján támadhatja.
2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 35. § (6) bekezdés, Cstv. 6. § (4)bekezdés, Ctv. 121. § (5) bekezdés, 122. § (1) bekezdés, 191/2014. (VII. 31.) Kormányrendelet 3.§ h) pontja

Mf.V.30.045/2020/11.
AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD SÉRELMÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA A MUNKAVISZONY JOGELLENES MEGSZÜNTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓAN
A dolgozó védett tulajdonsága (várandóssága) okozta keresőképtelensége miatt a munkaviszonyának megszűntetése, noha más munkavállalók esetében hasonló helyzetben erre nem került sor, a hátrányos megkülönböztetés, és az egyenlő bánásmód követelményét is sértette, s ez a sérelemdíj iránti igényt megalapozta.
Ebktv. 8. § l) pontjában Ptk 2:43. § c) 2:52. § (1), (2), (3) bekezdései

Cgf.IV.47.002/2020/3.
MEGISMÉTELT TAGGYŰLÉS – HATÁROZATKÉPESSÉG - LEADHATÓ SZAVAZATOK -MINŐSÍTETT TÖBBSÉG
A megismételt közgyűlésre vonatkozó határozatképességi szabály nem ad felmentést a törvény illetőleg a társasági szerződés által a leadható szavatokhoz képest megkövetelt egyhangúság illetőleg a minősített többség követelménye alól
/Ptk. 3:102. § (3) bekezdés, 3:191. §/.
Ha a változásbejegyzési kérelem a gazdasági társaság legfőbb szervének határozatán alapul, a cégbíróság vizsgálatának a kötelezően benyújtandó okiratok alapján ki kell terjednie arra is, hogy a határozat meghozatalára a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően került-e sor
/Ctv. 46. § (1) bekezdése/.

Cgf.IV.47.008/2020/2.
Nincs tételes jogi tilalom arra nézve, hogy a társaság tagjai meglévő üzletrészeiket úgy egyesítsék, hogy azon közös tulajdont alapítanak.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.3:164-165.§,3:169.§