Anonimizált határozatok

Pf.III.20.041/2021/7.
A felek által közösen tulajdonolt társaságok vagyonának megosztásáról, átalakulásáról létrejött „Megállapodás” rendelkezett a felek magántulajdonában lévő perbeli ingatlan közös tulajdonának megszüntetéséről is. Az együttműködési kötelezettség kölcsönösen megszegése, a megvalósítási szándék tényleges hiánya miatt azonban e Megállapodás megszűnt, így az a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetésének akadályát az nem képezte.
Alkalmazott jogszabály : Ptk. 6:179.§ § (1) bekezdés

Gf.IV.20.076/2021/14/I.
A felszámolónak törvényi kötelezettsége, hogy az adós vagyonát felmérje, birtokba vegye, s annak megóvása érdekében különböző intézkedéseket tegyen. Nem értékelhető a felszámoló jogellenes magatartásaként ezért, hogy a zár feltörésével jutott be abba az üzemcsarnokba, amelyben az adós a tulajdonában lévő gépsor föllelhető volt, majd a zárat lecseréltette.
Alkalmazott jogszabályok:Cstv.46.§ (1) bekezdés, 48.§ (3) bekezdés, 54.§

Pf.IV.20.095/2021/8.
Nem érinti a jogvitát lezáró „anyagi jogi” egyezség érvényességét a szerződő feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. A „körülmény” nem szigorúan csak a tényekre vonatkozik, ilyen lehet a végrendelet érvényességét érintő ténybeli és jogi minősítés is, hogy az aláírás nem az örökhagyótól származik.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 6:27. § (2) bekezdése

Pf.III.20.103/2021/7.
I.A jogi személy önálló jogi személlyé vált szervezeti egységének jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A szervezeti egység jogi személyisége származtatott, amiből az is következik, hogy a (származtató) jogi személy esetleges megszűnése - ez irányú, tételes normatív szabályozás hiányában is - a szervezeti egység megszűnéséhez vezet.
II.A jogi személy majdani megszüntetésére irányuló felszámolás lefolytatásának elrendelése azonban csak kifejezetten ezirányú normatív szabályozás esetén jár a szervezeti egység jogi személyisége megszűnésének jogkövetkezményével. Az alkalmazandó rPtk. hatályban léte alatt – ellentétben a Ptk.-val - ilyen tartalmú jogszabályi rendelkezés nem volt. Mivel a felperessel szembeni felszámolási eljárás elrendelésére még a Ptk. hatálybalépése előtt került sor, pusztán a felszámolási eljárás elrendelése nem eredményezi származtatott jogi személyisége megszűnését.
Alkalmazott jogszabályok: rPtk. 28. § (4) bekezdése Ptk. 3: 33. § (3) bekezdése

Gf.IV.20.106/2021/7.
Egy követelés érvényesítésével kapcsolatos téves jogi álláspont csak kivételesen vezethet az elévülés nyugvásához, ugyanis az elévülés jogpolitikai céljával ellentétes volna, ha ezáltal lehetővé válna valamely igény szinte időkorlát nélküli érvényesítése. Ha már a nyugvás indokaként hivatkozott „előzményi perben” is adott volt az igény érvényesítésének lehetősége, önmagában „a lehetőség eredményességéről történő megbizonyosodás” nem vezet az elévülés nyugvásához.
Alkalmazott jogszabályok: rPtk. 326.§ (1) és (2) bekezdései, 2003. évi C. törvény (Eht.) 143. § (2) bekezdése, 6/2011. (X.10.) NMHH rendelet (Eszr.) 19.§ (2) bekezdés

Gf.IV.20.117/2021/11.
A szerződésátruházás alakiságára az annak tárgyát képező szerződés alaki szabályai irányadóak. Ha szerződésátruházás írásbeli formában érvényes és az alakiság e követelményét a felek megsértik, akkor az a szerződés érvénytelenségét – és nem létre nem jöttét – eredményezi.
Alkalmazott jogszabályok:Ptk.6:208-211.§,6:6.§, 6:63.§

Gf.II.20.165/2021/9.
A változással érintett gazdasági társaság törvényes képviselője a tagváltozással kapcsolatos bejegyzési kérelmet akkor is köteles benyújtani a cégbírósághoz, ha megítélése szerint az üzletrész átruházási szerződés érvénytelen.
Alkalmazott jogszabályok : Ctv. 65. § (3) bekezdése

Gf.IV.20.177/2021/6.
A felek között létrejött munkaerő-kölcsönzési keretszerződés innominát atipikus szerződés volt, mely hézagmentesen szabályozta az őket a „kölcsönvevő” indokolás nélküli felmondása esetén megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket.
A fentiekből következően a „kölcsönvevő” felmondása miatti kártérítési igény jogalapjaként a törvény - hivatkozott - diszpozitív rendelkezése nem alkalmazható.

Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 6:278. § (2) bekezdésének

Pf.III.20.187/2021/14.
A jogalap nélkül birtokolt dolog „használati díja” nem a dolog egyfajta – elfogyasztott – hasznaként minősíthető, tehát nem hasznok kiadására és a károk viselésére irányuló szabályok szerint bírálandó el, amelyek az idegen, jogalap nélkül birtokolt dolog használatának egyéb járulékos kérdéseit hivatottak rendezni.
A jogalap nélküli birtokos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles kiadni, illetve megtéríteni azt, amivel a jogos birtokos rovására jogalap nélkül gazdagodott, ideértve azt az értéket – „használati díjat” - is, amely a jogalap nélkül birtokolt dolog használatának ellenértéke lenne.
Alkalmazott jogszabályok: a Ptk. 5: 11. §

Pf.IV.20.188/2021/8.
I.A „jogi oszthatatlanság” kérdésének megítéléséhez a szerződés értelmezése, a szerződési akarat feltárása szükséges. Mivel a szerződés megkötését pályáztatási eljárás előzte meg, és a Pályázati Felhívásban valamint Pályázati Kiírás alapján is érvényesen pályázni csak teljes haszonbérleti egységre lehetett, a szerződésben használt „haszonbérelt földterületek” alatt, a kiírásban „haszonbérleti egységnek” nevezett, jogilag oszthatatlannak tekintett szolgáltatást kell érteni.

II.Az első- és másodlagos kereset tárgyában eldöntendő alapvető jogkérdés nem az volt, hogy az eredetileg jogilag oszthatatlan haszonbérbeadói szolgáltatásban a többalanyúvá válás okozott-e valamilyen módosulást, hanemaz, hogy a szerződés módosításának kezdeményezésére vonatkozó törvényi felhatalmazás külön-külön, vagy csak együttesen illeti meg az új tulajdonosokat.

III.Az alkalmazandó törvény e jogot bármelyik szerződő félnek biztosítja, s ez nem értelmezhető úgy, hogy ha a többalanyúság a szerződés időtartama alatt következik be, haszonbérleti díj módosítását nem, vagy kizárólag együttesen kezdeményezhetik az szerződésbe belépő haszonbérbe adók.

Alkalmazott jogszabályok: Ptké. 53/C. §-a, Ptk. 6:211. §, 2013. évi CCXII. törvény (Fétv). 50/A. §, 110/A.§, 2015. évi CCXX. törvény ( Módtv.)

Pkf.III.25.189/2021/2.
A végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek.
Alkalmazott jogszabályok: Vht. 211.§ (2) bekezdés ,3/2021. számú PJE határozatában

Gpkf.II.25.414/2021/2.
I.A váltóper tárgyalásának felfüggesztését a Váltótörvény nem zárja ki.
II. A konkrét váltó az alapkötelem részét képező kártérítési kötelezettségvállalás biztosítéka volt, biztosítéki váltónak minősül, s mint ilyen, ha az alapügylet érvénytelen, akkor a váltó sem érvényesíthető.
III. Amennyiben – mint a perbeli esetben is - nem kerül sor a váltó forgatására, a váltókötelezett a Váltótörvény alapján minden korlátozás nélkül jogosult az alapügyletből eredő kifogásra hivatkozni.
Alkalmazott jogszabályok: Pp. 123. § (2) bekezdése, a váltójogi szabályokról szóló 2017. évi CLXXXV. törvény – Váltóörvény –17.§-a, 75. §-a.

Cgtf.IV.25.445/2021/2.
A tag üzletrészének társaság általi megvásárlásakor (saját üzletrész megvásárlása) átruházási szerződés megkötésére nem követelmény, maga a taggyűlési határozat tölti be az üzletrész átruházási szerződés funkcióját azzal, hogy a taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell az üzletrész átruházásához szükséges adatokat, így azt, hogy mely üzletrészt milyen vételáron, milyen fizetési határidővel szerzi meg a társaság.
Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 3:168.§ (1) bekezdés,. 3:174. §

Gpkf.IV.25.463/2021/2.
A törvény feltételekkel ugyan, de a látszólagos tárgyi keresethalmazat előterjesztését megengedi, azonban a látszólagos tárgyi beszámítás halmazatot nem.
Alkalmazott jogszabályok: Pp. 3. §, 173. § (2) bekezdése, 209. § (3) bekezdése