Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette – Győri Ítélőtábla

A vádlott (1964) és a hajléktalan életmódot folytató sértett két éve ismerték egymás, többször létesítettek szexuális kapcsolatot. A sértettnek több partnere is volt, könnyűvérű nőnek ismerték. A vádlott és a sértett 2019. december 30-án délután találkoztak, az itallerakatban alkoholt vásároltak, majd felmentek a sértettet befogadó főbérlő lakására, ahol italoztak és csókolóztak. A vádlott 16 óra körül lement a dohányboltba cigarettát és alkoholt vásárolni, majd visszatért a lakásba. A vádlott 18 óra körüli időben egyedül távozott a lakásból, miután a szobában 2 kést használva megölte az akkor már súlyos fokban ittas sértettet.
A sértett holttestét a reggel 6:30-kor munkából hazatérő főbérlő fedezte fel és riasztotta a rendőrséget. A vádlottat 2 nappal később fogta el a rendőrség. A sértett testét 17 késszúrás érte, valamint a nyaki sérüléseit 2 metsző mozdulat okozta. A sértett valamennyi sérülés elszenvedésekor életben volt, a halála néhány perc alatt bekövetkezett. Az életét az azonnali és szakszerű orvosi segítség sem tudta volna megmenteni.
A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében ítélte bűnösnek, ezért életfogytig tartó fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban 25 év letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának későbbi időpontban történő meghatározása végett; a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla 2021. június 24. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és megállapította, hogy a vádlott 30 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra. A másodfokú bíróság a vádlott védője fellebbezési érvelésével szemben úgy ítélte meg, hogy az esetbeli bizonyítékok zárt logikai láncolata azt támasztja alá, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el. A bizonyítékok közül kiemelte a vádlott DNS-mintáját, amely megtalálható volt az elkövetés eszközéül szolgáló késeken; míg a vádlott ruházatán pedig a sértett vére. Az elsőfokú bírósággal szemben az ítélőtábla súlyosító körülménynek tekintette a vádlott ittas állapotát, az elkövetés különösen veszélyes eszközét és azt, hogy a sértett mentálisan sérült volt. Az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását a cselekmény brutális elkövetése indokolta. Egyetértett az ítélőtábla az ügyészi fellebbezéssel abban, hogy a leghosszabb időtartamú határozott ideig tartó szabadságvesztéshez közeli 25 év feltételes szabadságra bocsátási idő nem szolgálja kellőképpen jelen esetben a büntetési célokat. Ugyanakkor tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a vádlott büntetlen előélete miatt nem volt kiszabható. Ezért a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 évben határozta meg.

dr. Ferenczy Tamás
sajtószóvivő
+36304817354
ferenczyt@gyoritb.birosag.hu