Vesztegetés bűntette és más bűncselekmények – Győri Ítélőtábla

A vádlottak a Pécsi Tudományegyetem egykori gazdasági vezetői, alkalmazottai, valamint a velük kapcsolatban álló vállalkozások képviselői.
Az I.r. vádlott az egyetem gazdasági főigazgatói feladatainak ellátásra kapott megbízást, valamint több gazdasági társaságnak volt egyidejűleg vezető tisztségviselője. Munkáját egy nehéz gazdasági helyzetben lévő közintézménynél kezdte meg, amely több milliárd forintos hiánnyal küszködött. Helyettesével feltett szándékuk volt, hogy ezen változtatnak, azonban az ehhez szükséges szakértelem, az elegendő emberi kapacitás nem állt rendelkezésükre, így külső szakmai segítséget – közbeszerzési tanácsadót - vettek igénybe. I. r. vádlott elhatározta, hogy egyes közalkalmazottait – a III-XII. r. vádlottat -, és saját magát havi rendszerességgel plusz jövedelemhez juttatja. Egyrészt ekként kívánta megoldani a rendszeresen végzett túlórák és esetenként a munkakörön kívüli feladatok javadalmazását, másrészt segíteni akarta közvetlen munkatársait abban, hogy másodállásban további jövedelemhez jussanak. Ennek érdekében a II. r. vádlottal és a III-XII. r. vádlottakkal, illetve az általuk megjelölt, érdekeltségi körükbe tartozó társaságokkal szerződést kötött. Ezek a szerződések több esetben valótlanok voltak, nem a dátumozásuk szerinti időpontban készültek, és nem a felek valós szándékát tartalmazták a szerződés tárgya körében. A szerződésben vállalt feladatát azonban X. és XI. r. vádlottak kivételével egyik megbízott sem látta el maradéktalanul, ennek ellenére történtek kifizetések.
Tizennégy vádlottat vádolt az ügyészség vesztegetéssel. Ezen vádpont szerint az egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az egyetem alkalmazottai beszállító vállalkozásokat jogtalanul juttattak a beszerzés tárgyával, értékével, idejével kapcsolatban olyan többletinformációkhoz, amelyekkel a szállítók a konkurens vállalkozásokhoz képest előnyre tettek szert, így a közbeszerzési portálon mindenki másnál olcsóbban tudtak ajánlatot tenni. Ezért cserébe a teljesített beszerzések arányában pénzt fizettek az egyetem dolgozóinak, akik így több millió forintot vettek át.
A fenti elkövetési magatartásokhoz kapcsolódóan az egyes vádlottak esetenként megvalósítottak magán-, illetve közokirathamisítást, költségvetési csalást, valamint befolyással üzérkedést is.

A fenti tényállás alapján a Győri Törvényszék az I. r. vádlottat vesztegetés elfogadása bűntette, csalás bűntette, költségvetési csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 8 év börtönbüntetésre, 3 év foglalkozástól eltiltásra, 1.500.000 forint pénzbüntetésre, 9.880.000,- forint vagyonelkobzásra, valamint 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Ezen felül a XIV. és XV. r. vádlottakat vesztegetés elfogadásának bűntette, míg a XXIII. r. vádlottat csalás bűntette miatt szintén végrehajtandó szabadságvesztésre, pénzbüntetésre, illetve közügyektől eltiltásra ítélte.
A II., III., X., XI., XIII., XVI., XVII., XVIII., XXI., XXII. és XXIV. r. vádlottakat vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt a bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, és közülük négy vádlottal szemben pénzmellékbüntetést, hét vádlottal szemben pénzbüntetést alkalmazott.
A bíróság az V-VII. és IX. r. vádlottakat magánokirat-hamisítás vétsége miatt, a XXV-XXVII. r. vádlottakat költségvetési csalás miatt megrovásban részesítette, míg az ellenük emelt többi vádpont alól felmentette őket.
Az I. r. vádlotton kívül a törvényszék a III., X., XI., XIII. XV., XXIII. és XXIV. r. vádlottakkal szemben foglalkozástól eltiltást is alkalmazott mellékbüntetésként.
A IV., VIII., XII., XIX. és XXV. r. vádlottakat a bíróság az ellenük emelt vádak alól felmentette.

Az ítélet ellen az ügyész I-XV., XVII-XX., XXIII.-XXVII. r. vádlottak vonatkozásában súlyosítás iránt jelentett be fellebbezést.
I., II., III., X., XI., XIII., XIV., XVI., XVIII., XX., XXIII., XXIV. és XXVI. r. vádlottak és védőik elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, XV. és XVII. r. vádlottak és védőik enyhítés végett jelentettek be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla 2021. november 9. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és
• az I.r vádlott büntetését 5 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra - ,
• a XIII. r. vádlott 5 év időtartamra felfüggesztett 2 év börtön büntetését a 2 évre felfüggesztett 1 év 4 hónap börtönre - ,
• a XIV.r. vádlott büntetését 5 év börtönről 3 év 6 hónap börtönre - ,
• a XV.r. vádlott büntetését 4 év börtönről 2 év 8 hónap börtönre - ,
• a XXIII.r. vádlott büntetését 5 év börtönről 3 év 10 hónap börtönre enyhítette.

A
• III.r., XVIII.r. , XXIV.r. vádlott 2 év börtönbüntetése felfüggesztésének próbaidejét 5 évről 3 évre - ,
• a XVI.r., XVII.r. vádlott 2 év börtönbüntetése felfüggesztésének próbaidejét 5 évről 4 évre - ,
• a XXII.r. vádlott 1 év 6 hónap börtönbüntetése próbaidejét 5 évről 3 évre enyhítette.

A XI.r. vádlott 5 évre felfüggesztett 2 év börtönbüntetését, valamint az elsőfokú ítéletet a fentieken túl helybenhagyta.

Az ítélőtábla megítélése szerint a törvényszék a vád tárgyává tett bűncselekmények alapjául szolgáló tényállást helyesen állapította meg, a bűncselekményeket helyesen minősítette. Nem tartotta alaposnak a másodfokú bíróság az ügyész súlyosítás iránti fellebbezését. Ugyanakkor a vádlottak és védőik kiszabott büntetés enyhítése iránti fellebbezése a jelentős és a vádlottak terhére nem róható időmúlás miatt volt alapos. A bűncselekmények elkövetése 2009-2010-ben történt, azonban a jogerős ítélet mégis csak több mint 10 évvel később született meg.

dr. Ferenczy Tamás
sajtószóvivő
+36304817354
ferenczyt@birosag.hu