Emberölés bűntette és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett kifosztás bűntette Győri Ítélőtábla

A 67 éves sértettnek számos ingatlana volt, melyeket bérbe adott. I. r. vádlott élettársával, a II. r. vádlottal (1991) és az ő két gyermekével albérletet kerestek, és kibérelték a sértett egyik házát, aki munkát is adott nekik.
2020. április 12-én az I. r. vádlott a sértett lakóhelyét újította fel. A sértett délután érkezett meg az ingatlanhoz, megtekintette az elvégzett munkát, de nem volt elégedett, kritizálta és sértő módon szidalmazta I. r. vádlottat, majd kiment az épületből. A vádlott követte, azt kérte tőle, beszéljék meg a dolgot. Hangos szóváltás bontakozott ki közöttük, a sértett tovább szidalmazta a vádlottat és a vállát lökdösni kezdte, amin I. r. vádlott dühbe gurult és nagy erővel ököllel kétszer arcon ütötte a sértettet, aki a földre zuhant. A sértett mondta, hogy azonnal hívja a mentőket és a rendőröket, amire a vádlott megrémült és a földről felkapott egy vasat, amivel kétszer egymás után tarkón vágta a sértettet, aki ezután már nem mutatott életjelet.
I. r. vádlott a helyszínre hívta élettársát, felmosták a vértócsát, majd átkutatták a sértett terepjáróját, ahol megtalálták mobiltelefonját és némi készpénzt. Az élettelen sértett nadrágja zsebében I. r. vádlott 260.000 forintra lelt, amit elrakott magának, mert úgy gondolta, hogy az a havi fizetése. A vádlottak fekete zsákot húztak a holttestre és a terepjáró platójára tették. Ezt követően a sértett tanyájára hajtottak, ahol I. r. vádlott a holttestet a szemétgödörbe dobta, gázolajjal lelocsolta és meggyújtotta.
A sértett halálának oka az I. r. vádlott bántalmazása következtében elszenvedett sérülések, koponyájának többszörös törése, melyek olyan súlyosak voltak, hogy életét nem lehetett volna megmenteni.

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat emberölés bűntettében és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett kifosztás bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt 15 év börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
II. r. vádlottat bűnpártolás bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt 6 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint elrendelte a Tatabányai Járásbíróság által 2018-ban kiszabott 1 év 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását is.

Az ítélet ellen az ügyész a II. r. vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása végett; I. r. vádlott és védője az emberölés tekintetében a minősítés megváltoztatása és enyhítés végett, II. r. vádlott és védője a büntetés enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a 2022. május 3. napján tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a II. rendű vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetést 10 hónapra súlyosította. Ezt meghaladóan – az I. rendű és a II. rendű vádlottra vonatkozó további rendelkezések tekintetében – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A másodfokú bíróság alaptalannak ítélte az I. rendű vádlott védője által a bűncselekmény minősítése megváltoztatása és emiatt a büntetés enyhítése iránti fellebbezést. Kifejtette: az elkövetés eszközére (145 cm hosszú és 2,5 cm széles hajlított szögvas), a sértett bántalmazott testtájékára (tarkó, fej), a többszörös koponyatörést okozó nagy erejű ütésekre és a sértett holttestének megsemmisítésére irányuló törekvésre figyelemmel az I. rendű vádlott szándéka eshetőlegesen a sértett élete kioltására és nem testi sértés okozására irányult. A jogos védelmi helyzet jogtalan sértetti támadás hiányában nem állhatott fenn. Méltányolható okból származó erős felindulásról nem lehet szó akkor, amikor a sértett a fejére mért ökölcsapások után a mentőket és rendőrséget akarta kihívni. Az I. rendű vádlottal szemben halmazati büntetésként kiszabott, a 12,5 éves középmértéket meghaladó 15 éves időtartamú szabadságvesztés büntetés enyhítésére az I. rendű vádlott a bűncselekmény elkövetését követő, a sértett hozzátartozói kegyeleti jogát sértő magatartása miatt sem kerülhetett sor.
A II. rendű vádlott esetében a nyomatékos enyhítő körülményektől függetlenül az elsőfokú bíróság aránytalanul enyhe büntetést szabott ki az ítélőtábla megítélése szerint, mivel a II. rendű vádlottnak komoly felelőssége volt az emberölést követő utócselekmények megvalósításában. Ez indokolta a II. rendű vádlott esetében a kiszabott büntetés súlyosítását.
Az I. rendű vádlott a vele szemben kiszabott börtönbüntetés 2/3 része kitöltését és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítását követően legkorábban 2030. májusában szabadulhat.

dr. Ferenczy Tamás
sajtószóvivő
+36304817354
ferenczyt@birosag.hu