Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette Győri Ítélőtábla

Az I. rendű vádlott (1960) és a II. rendű vádlott (1966) testvérek. Az 54 éves férfi II. r. vádlott és 84 éves édesanyja kettesben éltek egy családi házban. Ugyanezen a településen élt a sértett 60 éves I. r. vádlott lánya is, aki 2019 év végétől a sértett ápolására kiemelt összegű ápolási díjat kapott. A sértett állapota 2020 év elejére már olyan mértékben leromlott fizikálisan és mentálisan, hogy magát ellátni egyáltalán nem tudta. Lakókörnyezete rendkívül elhanyagolt volt. Az alkoholizáló életmódot folytató testvérek nem gondoskodtak az ágyhoz kötött, nehezen kommunikáló édesanyjuk és környezete tisztántartásáról, élelemmel, folyadékkal, gyógyszerrel való ellátásáról.
A sértett lánya 2020. június 29-én az esti órákban észlelte, hogy édesanyja állapota a korábbiakhoz képest is rosszabb, ennek ellenére mentőt nem hívott, a házi betegápolót is csak másnap tájékoztatta. A házi betegápoló a sértett házához ment, felhívta a háziorvost és a mentőket. Az idős nőt a mentők kórházba szállították, azonban 2020. július 5. napján elhalálozott.
Amennyiben a vádlottak a részükről elvárható ápolást, folyadékpótlást, gondozást és orvosi ellátás lehetőségét édesanyjuknak megadják, úgy vélhetően elkerülhető lett volna a sértett kiszáradása és halála.

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottakat védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében ítélte bűnösnek, ezért mindkét vádlottat 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlottak legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen az ügyész részben téves minősítés miatt, a vádlottak terhére rótt bűncselekmények súlyosabb minősítésének megállapítása, a különös kegyetlenséggel elkövetés megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása végett; a vádlottak és védőik enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a vádlottak által elkövetett emberölést különös kegyetlenséggel elkövetettnek is minősítette. Egyben a vádlottakat terhelő, fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetést 12- 12 évre felemelte. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a vádlottakat nemcsak erkölcsi, hanem jogszabályi kötelezettség is terhelte a sértett ápolása, gondozása tekintetében. Ezt nem vitásan elmulasztották, hiszen a sértett mozgásképtelen állapotba kerülését követően rendszeresen elmaradt a folyadékkal, élelemmel ellátása, mosdatása, tisztán tartása, gyógyszereinek kiváltása. Ez az állapot hosszú ideig, mintegy fél éven át tartott a sértett kórházba kerüléséig. Ennek során a sértettet a vádlottak az átlagost lényegesen meghaladó szenvedésnek tették ki és a bánásmód a sértett emberi méltósága mély megalázásával is járt, függetlenül a sértett szubjektív érzetétől. Így az ügyészi fellebbezés alapos volt a további minősítő körülmény megállapítása iránt. Figyelembe véve a vádlottakkal szemben kiszabható határozott időtartamú szabadságvesztés középmértékét a tizenöt évet, azt, hogy a vádlottakat két minősítő körülmény is terhelte, az elsőfokú bíróság által meghatározott 10 éves szabadságvesztés már törvénysértően enyhe. Ezért az ítélőtábla a fegyházbüntetés súlyosításáról határozott. A súlyosítás mértékénél értékelte, hogy a vádlottak viszonylagos időskoruk ellenére büntetlenek, illetve a cselekményt eshetőleges szándékkal követték el.

dr. Ferenczy Tamás
sajtószóvivő
+36304817354
ferenczyt@birosag.hu