Nyilvános ülés, határozathirdetés várható
Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg:

A vádlott (2002) önmagával szemben maximalista, a szakgimnáziumban is folyamato-san tartotta a 4,5 fölötti tanulmányi átlagot.
2019. december 5-én a második órában a tanárnő kiosztotta a matematika dolgozatokat, melyre a vádlott hármas osztályzatot kapott. Mivel átbeszélésükre már nem jutott idő, kérte a diákokat, hogy nézzék át, és ha valamivel nem értenek egyet, a következő órán megbeszélik. Elmondta továbbá, hogy lehetőséget ad javító dolgozat írására, ezért még az osztályozó füzetbe sem írja be a jegyeket.
A vádlottnak volt egy zsebkése, amelyet mindig magával hordott az iskolába is. Koráb-ban két-három alkalommal a kést mutogatva tett már olyan kijelentést az osztályban, hogy megszúrja a tanárnőt, illetve megkérdezte, hogy „megtegyem?”. Fenyegetőzéseit osztálytársai nem vették komolyan.
A vádlott ekkor is, a matematika óra vége előtt elővette a táskájából a zsebkést, padtár-sának azt mondta, hogy a tanárnőt meg fogja szúrni. Kijelentését padtársa ezúttal sem vette komolyan.
Az ötödik óra elején a zsebkést a nadrágja zsebébe tette, majd jelezte padtársának, hogy megvan a terv. 12 óra körül azt színlelve, hogy a füzetében mutatni kíván valamit, ki-ment a tanári asztalnál álló sértetthez. Átadta a füzetét, megmutatta a sértettnek a házi feladatot, közben a háta mögé került, és a késsel egy alkalommal hátba szúrta, melytől a sértett a földre rogyott. A vádlott mellé guggolt, legalább két alkalommal a földön fekvő nő nyakát és mellkasának felső tájékát célba véve szúrt. A sértett védekezésül mindkét karját maga elé tartotta, így a szúrások a jobb felkarját és a bal könyöktájékát érték el.
A vádlott padtársa a tanárnő segítségére sietett, a vádlottól próbálta elvenni a kést. A vádlott a sértett mellől felállt, a támadással felhagyott, majd osztálytársa felszólításának eleget téve átadta a kést és leült a tanári székre. Hamarosan a mentők és a rendőrség is kiérkezett.
A vádlott által okozott, a sértett háti felszínét érő szúrások alkalmasak voltak közvetle-nül életveszélyes sérülés okozására, az emberi élet kioltására.

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében ítélte bűnösnek, ezért őt 5 év fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltás-ra ítélte azzal, hogy a vádlott a büntetés fele részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, az ítélet részbeni megalapozatlansága, a bűn-cselekmény téves minősítése és a büntetés súlyosítása miatt; a vádlott és védője a minő-sítés megváltoztatása és a kiszabott büntetés enyhítése iránt jelentett be fellebbezést.